A napsugárzás ezt műveli a bőrünkkel

Ha a leégések összeadódnak, nagyobb eséllyel alakul ki basalióma. Az összes napon töltött idő a laphámrák kialakulásánál számít igazán. A HEV-sugárzás és az UV-C legalább olyan veszélyes, mint az UV-A és UV-B sugárzás. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat arról, hogyan hat bőrünkre a napsugárzás.

Mozgás, só, víz - hosszan sorolhatnánk azokat a dolgokat, melyek megfelelő mennyiségben használnak, ám ha túlzásba visszük, már komolyan árthatnak nekünk. A kulcs tehát mindig a mértéken van. Nincs ez másképp a napsütéssel sem. A Nap éltető ereje nélkül nem létezne élet a Földön, az embereknek is szükségük van rá, például a D-vitamin termeléséhez, ami nélkül bizony nagy valószínűséggel mind angolkórosak lennénk. Ha azonban túl sokáig vagyunk kitéve a naprendszerünk központi csillagából érkező sugárzásoknak, akkor számos tényezőtől függően különböző problémákat, de akár súlyos betegségeket, azzal összefüggésben pedig halált is okozhatnak. Bár UV-sugárzásról már a gyerekek is nap mint nap hallanak, a HEV-sugárzást vagy az UV-C sugarakat már kevesebben ismerik, pedig ezekre is legalább akkora figyelmet kell fordítani.

Miből áll a napsugárzás?

Ha nagyon pontosak akarunk lenni, a helyes kifejezés a kozmikus sugárzás, mivel a Földet elérő elektromágneses energia nemcsak a Napból, de a körülöttünk lévő csillagokból is származik. E kozmikus sugárzás mindössze 46 százalékát érzékeljük azonban a szemükkel, ez az úgynevezett látható fény 400 és 760 hullámhossz-tartományon (nm). A maradék 54 százalék viszont a szemnek láthatatlan ultraibolya és röntgen (7 százalék), valamint infravörös (47 százalék) tartomány része. Utóbbiaknak leginkább a hőhatását érezzük, ezért is nevezik hősugárzásnak.

A HEV-sugárzás nem csak nappal gond

A látható fény és az ultraibolya sugárzás egy részét is lefedi az úgynevezett nagy energiájú látható fény, melyet színéből adódóan kék fénynek is hívnak, angol nevének rövidítése alapján pedig (high energy visible light) HEV-sugárzásként, vagy HEVIS-sugárzásként is hivatkoznak rá. Ez a 380 és 500 nm közötti elektromágneses sugárzás azonban nemcsak természetben és nappal ér minket, ilyen hullámhossz-tartományú sugarakat bocsátanak ki az elektronikus, képernyővel rendelkező eszközeink is, mint például a laptopok, okostelefonok, tabletek és tévék. Bár egyelőre nincs sok kutatási eredmény, ami minden kétséget kizáróan bizonyítaná a HEV-sugárzás hatásait, annyit már kiderítettek, hogy a kék fény képes a bőr mélyebb rétegeibe eljutni, és ott hozzájárul a szabadgyökök képződéséhez, ami elősegíti a ráncok és pigmentfoltok kialakulását. A DNS-t azonban mostani tudásunk szerint nem tudja módosítani, így feltehetően a bőrrák kialakulásának kockázatát nem növeli. Az elmúlt években egyébként több bőrgyógyászati tanulmányban is vizsgálták a negatívumok mellett a pozitív hatásait, és állítják, egy bizonyos hullámhosszon segíthet az ekcéma, a pszoriázis, valamint az aknés bőr kezelésében.

Fontos azonban kiemelni, hogy igen negatív hatással van a szemünkre. A HEV-sugárzást kapcsolatba hozták az öregkori makuladegeneráció kialakulásával, egy 2019-es francia tanulmány egyenesen kék LED-fény szemre gyakorolt toxikus hatásáról ír, ami hosszú távon súlyos látásromláshoz vezethet.

Barnulástól a bőrrákig

Az ibolyántúli sugárzás részeként ismert UV-A-ról és UV-B-ről már számos tanulmány bizonyította, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolatban állnak a bőrrákkal és egyéb bőrelváltozásokkal, a többi között annak okán, hogy elősegítik a káros szabadgyökök képződését. De nézzük meg kicsit közelebbről, mit tudunk még róluk.

leégés, napvédelem, fényvédelem, káros napsugárzás, bőrrák
Sose feledkezzünk meg a fényvédelemről, hiszen a napon töltött órák és a leégések is "összeadódnak", növelve a bőrrák kockázatát. Fotó: Getty Images

Az UV-A teszi ki a Földet elérő ultraibolya sugarak 95 százalékát, annak köszönhetjük a szép, barna bőrünket, ha azonban túlzásba visszük a napozást, a leégést is. A bőrgyógyászok szerint azonban nincs olyan, hogy biztonságos vagy egészséges barnulás, mivel, még ha meg is ússzuk a leégést, az UV-A sugarak akkor is behatolnak bőrünk felső rétegébe, ahol károsítják a sejteket, melyek e genetikai mutáció következtében elrákosodhatnak. Az UV-A emellett az idő előtti bőröregedés egyik fő oka is. Az UV-A lényegében mindenhol jelen van, szintje a napsütéses órák alatt nem, vagy csak minimálisan változik, képes áthatolni az üvegen és a felhőkön is, így folyamatosan védekeznünk kell ellene.

Átok és áldás egyben

Az UV-A sugárzással szemben az UV-B nem képes áthatolni az üvegen, ellenben ugyanúgy felel a napégés kialakulásáért, valamint hasonlóképp károsítja a sejtek DNS-ét, azaz rákkeltő hatása kiemelkedő, de emellett az immunrendszert is képes negatívan befolyásolni. Fontos szerepe van azonban a D-vitamin-termelésben, ami viszont nélkülözhetetlen többek között azimmunrendszermegfelelő működéséhez vagy a csontok egészségéhez.

Mi az az UV-C sugárzás?

Az UV-C, mely az ultraibolya sugárzások közül a Földön a legkisebb hullámhosszú (280-180 nm), normál esetben elnyelődik az atmoszférában és az ózonrétegben. Ahol azonban az utóbbi elvékonyodott, ott számolni kell a bőrre és szemre gyakorolt káros hatásaival. Előbbi esetében gyulladásokat, a bőr megvastagodását okozhatja a túlzott UV-C sugárzás, míg a szemünket leginkább csak irritálja. Van azonban az UV-C-nek egy, a káros hatásainál is ismertebb tulajdonsága, ez pedig a fertőtlenítő hatás. Az úgynevezett UV-C lámpákkal immár toxikus anyagok nélkül is megszabadulhatunk a kórokozóktól.


Így roncsolják a sejteket

Ahogy említettük, a HEV-sugárzás, valamint az UV-A és UV-B is képes elősegíteni az úgynevezett szabad gyökök képződését, bár csak utóbbi kettőről bizonyították eddig a kutatások, hogy akár a DNS vagy RNS roncsolására is képesek. A szabadgyökök azonban legalább ilyen veszélyesek, főképp, ha ezeket az igen reagens oxigénmolekulákat nem képes antioxidánsokkal semlegesíteni a testünk. Ha felborul az egyensúly, és elszaporodnak a szabadgyökök, azok oxidáló hatásuk révén elkezdik károsítani a sejteket, ezt nevezzük oxidatív stressznek. Az oxidatív stressz pedig a többi között hozzájárul a sejtöregedéshez (ennek látható jelei például a pigmentfoltok és a ráncok), a sejtek elhalásához, illetve a sejtek DNS-ének károsodásához is.

Ilyen betegségeket okozhatnak

Kezdjük az enyhébb problémákkal, mint például a bőr idő előtti öregedése, a ráncok elmélyülése vagy a hiperpigmentáció, azaz a napnak kitett bőrfelületeken megjelenő barnás foltok. Emellett a napsugárzás okozhat még napallergiát, vagy a bőr megvastagodását is. Utóbbi egyik fajtája az aktinikus keratózis, melynek során a bőrön száraz, vöröses vagy barnás, pikkelyes, fájdalmas bőrfoltok alakulhatnak ki. A túlzásba vitt napozás ronthat továbbá meglévő betegségeinken is, mint például a rosacea.

Minél többször égünk le, annál nagyobb az esély erre a rákra

Elkerülhetetlen azonban, hogy megemlítsük milyen hosszú távú hatásai lehetnek annak, ha megfelelő fényvédelem nélkül tartózkodunk a napon. A már említett oxidatív stressz, valamint a sokszor annak következtében bekövetkező DNS- vagy RNS-károsodás felelős ugyanis a bőrrák kialakulásáért. Három fő fajtáját ismerjük ennek a lassan kialakuló alattomos betegségnek.

A szőrtüszőkből is indulhat a bőrrák

Egy amerikai kutatás nem kevesebbet állít, mint hogy a melanoma nemcsak a bőrben alakulhat ki, de akár a szőrtüszőkben is. Amikor elrákosodnak a sejtek, elhagyják a tüszőt és a bőr külső rétegébe, az epidermiszbe (felhám) telepednek. Ezt nemcsak állítják, de a tudósok egy egérkísérlet segítségével be is bizonyították, és sikerült emberi szöveteknél is reprodukálni az eredményt. A részletekért kattintson korábbi cikkünkre.

A basalioma, vagy más néven bazálsejtes karcinóma a bőr hámrétegének legalsó, bazális rétegéből induló daganat, az úgynevezett nem festékes bőrrák egyik formája. Ez a bőrrákok közül a legjobban kezelhető, nagyon ritkán képez áttétet, ám bármely, fénynek kitett testrészen kialakulhat, főképp az arcon, vállon, karokon, vagy a felsőtesten. Kialakulásánál leginkább a korábbi leégések azok, melyek számítanak, illetve genetikai tényezők is hajlamosíthatnak. Ha a családban már előfordult ilyen megbetegedés, sokkal nagyobb eséllyel alakul ki a leszármazottaknál is.

A napon töltött idő összeadódik

A másik nem festékes bőrrák az úgynevezett laphámrák, mely szintén a napnak leginkább kitett felületeken alakulhat ki, és leginkább az életünk során a napon eltöltött idő az a tényező, mely befolyásolhatja kialakulását. A genetikai hajlam ennél a típusnál nem olyan jelentős, ellenben gyakrabban fordul elő olyan embereknél, akik szervátültetés, lupus vagy például reumatoid arthritis miatt gyógyszeresen immungyengítettek. Kitettebbek a laphámrák kialakulásának azok, akik gyakrabban érintkeznek bizonyos kémiai anyagokkal, mint például a kátrányok, vagy HPV-vírussal fertőzöttek. Utóbbi esetén ne feledjük, améhnyakrákis egy bizonyos típusa a laphámráknak.

A legveszélyesebb mind közül

A melanoma egy igen veszélyes, agresszív, áttétképzésre fokozottan hajlamos rák, mely a bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból indul ki, gyakran, az esetek csaknem felében a már meglévő festékes anyajegyekből. Előfordulása az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt, Európában kétszer annyi nőt érint, mint férfit. Leggyakrabban az arcon, a lábszáron és a háton alakul ki, és jellemzően 40 év fölött jelentkezik. Kialakulása szempontjából nem elhanyagolható a bőrtípus. A világos hajú, szemű, bőrű embereknél, főképp, ha fokozott napsugárzásnak voltak kitéve (azaz például napon dolgoztak, sokat napoztak stb.) sokkal gyakrabban alakul ki. A kialakulás kockázatát a napégések tovább fokozzák.

Így védekezhetünk a káros hatások ellen

Szerencsére mind az UV-A, mind az UV-B sugárzás ellen hatékonyan védekezhetünk a megfelelő faktorszámú (Sun Protection Factor, azaz SPF) fényvédőkrémekkel, melyeken a feltüntetett érték azt jelöli, mennyi időt tölthetünk a napon leégés nélkül, ahhoz képest, mintha nem használnánk ilyen készítményt. Egyre több olyan krém is piacra kerül azonban, ami az említett UV-C és HEV-sugárzás ellen is véd, így érdemes ezekre is odafigyelni.

Összességében azonban elmondható, hogy ha betartjuk az alábbi alapszabályokat, jelentősen csökkenthetjük nemcsak a rák kialakulásának kockázatát, de az olyan esztétikai elváltozásokét is, melyek főképp a hölgyek életét keseríthetik meg.

  • Ne tartózkodjunk a napon 11 és 15 óra között fényvédelem nélkül, azzal együtt is legfeljebb csak 15 percet.
  • Használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédőt a testünk minden napnak kitett területén, beleértve a lábfejeket és a szemhéjat is, melyeket gyakran kifelejtenek.
  • Ne intézzük el annyival, hogy reggel már bekentem magam. Ismételjük meg a termék felvitelét az azon feltüntetett faktorszám alapján a szükséges időközönként.
  • Viseljünk megfelelő UV-szűrővel rendelkező szemüveget.
  • Viseljünk világos színű, légáteresztő, könnyű ruházatot és kalapot.
  • Fontoljuk meg, hogy UV-szűrős fóliát rakatunk az autónk szélvédőjére vagy a lakásunk ablakaira. 

Értékelje a cikket!

Más bőr problémákról is szerene többet megtudni?

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Bőrápolási kvíz

Hol érdemes bőrtesztet végezni új kozmetikum alkalmazása előtt?

Tippek

A faggyúmirigyek termelte zsíros anyagba rakódott szennyeződések és kozmetikumok nem vízzel és szappannal, hanem zsíros alapú arclemosótejjel moshatók le a legjobban.