Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket, és szembesítjük őket a valósággal. Ha néhány állítás meglepően újként hat, ne aggódj: mások is így vannak ezzel. Éppen ezért fontos, hogy tájékozódjunk.
Vélekedés: A téli napnak nincs
ereje, télen nem lehet leégni.
Valóság: Napsütéses időben télen is le lehet égni, az UV-sugárzás
erőssége nem függ szorosan az évszakoktól. Különösen érdemes óvatosnak lenni,
ha hó is van, mert az megnövelheti az UV-sugárzás erősségét.
Vélekedés: A napszemüveg csak nyáron fontos, télen felesleges.
Valóság: Ha süt a nap, télen is erősen ajánlott napszemüveget viselni,
és nem csak havas időben. Hiába nincs meleg, az UV-sugárzás ilyenkor is árthat
a szemnek és a bőrnek. A megfelelő UV-védelemmel ellátott naptej és napszemüveg
segít a megelőzésben.
Vélekedés: Fagyási sérülést csak rendkívül hideg időben lehet szerezni.
Valóság: Akár síelés, szánkózás vagy téli kirándulás közben is
szerezhetünk fagyási sérülést, különösen akkor, ha a szél hűtő hatása is
érvényesül. A leginkább veszélyeztetett testrészek a kezek, lábak (átázott
cipőben, kesztyűben még inkább), az orr, a fülek és az arc, mert ezek kihűlnek.
A fagyási sérülések elkerüléséhez fontos a réteges öltözködés, a száraz ruha és
cipő, illetve a szél elleni védelem.
Ahogy télen sem érdemes a tévhitekre alapozni, úgy más területeken
is fontos a pontos információkra támaszkodni – például a dohányzás füstmentes
technológiáinak a világában is.
Vélekedés: A füstmentes termékek
használata közben is keletkezik kátrány.
Valóság: Az égés nélkül működő füstmentes technológiák használata során
nincs égés, nincs füst, nem keletkezik kátrány. A káros anyagok száma
lényegesen alacsonyabb a füstmentes alternatívák aeroszoljában, mint a
cigarettafüstben, azonban a káros anyagoktól kizárólag a leszokással
szabadulhatunk meg teljes mértékben. Az egészségünk és a környezetünk egészsége
érdekében a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és
nikotintartalmú termékeket.
Vélekedés: Elsősorban a nikotin
felelős a dohányzással kapcsolatos legtöbb egészségügyi ártalomért.
Valóság: A dohányzással összefüggésbe hozható daganatos megbetegedések fő
okozója nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst. A
füstmentes technológiák esetében nincs égés, így füst sem keletkezik. Azonban a
nikotin sem kockázatmentes: erős függőséget okoz, számos negatív hatása ismert,
így például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és káros hatással van
az emberi reprodukciós rendszerre.
Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás természetesen az,
ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és
szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet,
ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a
dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás
első napjától kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki
elhatározza, hogy leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni.
Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik
meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Mint ahogyan a
téli kikapcsolódásnak is létezik kockázatcsökkentett formája – de csak akkor,
ha a tévhitek helyett tájékozódunk a tényekről.
Aprónak látszó döntéseinken is sok múlik, de a kockázatokat csak a
tényekre támaszkodva tudjuk csökkenteni.
Ez a
médiatartalom társadalmi célú reklám, mely készült a Philip Morris Magyarország
Kft. megrendelésére.
