Mi van a gyógynövényekben?

Az emberek évezredek óta ismerik számos növény gyógyerejét. Hogy némi bepillantást nyerjünk a természet patikájába, az alábbiakban bemutatunk néhányat a gyógynövényekben leggyakrabban előforduló hatóanyagcsoportok közül.

A gyógynövények hatóanyagok ezreit tartalmazzák. Ezeket minden növény sajátos kombinációban kínálja, ami lehetővé teszi egy-egy adott panasz esetén történő alkalmazásukat. Nézzük, melyek a legfontosabb hatóanyagok!

Keserűanyagok

A cikk első részében bemutatott növényi hatóanyagokat ide kattintva olvashatja el! A keserűanyagok reflektorikus hatást gyakorolnak a szájnyálkahártyára, ami azt jelenti, hogy amint ezeket az anyagokat szájon át beveszi valaki, a szájnyálkahártya azonnal reagál, és információt küld a gyomor nyálkahártyájának, amitől különféle folyamatok indulnak be. Ez a hatást csak gyógyteával vagy tinktúrával érhető el. Tabletta vagy kapszula bevételével a hatás elmarad, mert ilyenkor a hatóanyagok csak a gyomorban oldódnak fel.

A keserűanyagok a gyomorsav- és az epetermelődés fokozásával elősegítik egyrészt az emésztést, másrészt az emésztőrendszeri izmok rugalmasságát. A keserűanyag-tartalmú növények a fogyókúra segítésére is alkalmasak. Néhány keserűanyag képes legyőzni a patogén baktériumokat és gombákat, mások vérnyomáscsökkentő hatásúak, vagy éppen az inzulintermelést segítik.

A keserűanyagokat elsősorban az epe- és gyomorsavtermelés serkentésére használják. Régen a zöldségfélék lényegesen több keserűanyagot tartalmaztak, de számos zöldség- és gyümölcsfajtából – például a cikóriából vagy a grépfrútból – és más élelmiszerekből is, az „enyhébb” íz kedvéért, nemesítéssel nagyrészt eltávolították a keserűanyagokat.

Glikozidok

A glikozidok cukroknak nem cukorszerű molekulákkal képzett vegyületei. Ismerünk fenolos glikozidokat, ezek gátolják a baktériumok és kórokozó gombák fejlődését (vörös áfonya levele, fűz- és nyárfafajok szalicilsav-származékai); cianogén glikozidokat (csonthéjas gyümölcsök magvai), kéntartalmú glikozidok (torma), antraglikozidok (bengefélék, keserűfűfélék, általában hashajtók, vesekőhajtók); szívglikozidok (gyűszűvirág, pirosló hunyor) A mustárolaj-glikozidok (glükozinolátok) ezzel szemben olyan zöldségfélékben is előfordulnak, mint a káposzta vagy a retek. Csíraölő hatásúak, és támogatják az immunrendszert. Külsőleg alkalmazva főként a vérkeringést javítják, hatásos alternatíva a gyógyszerek helyett a természetes gyógymódot választóknak. Az iridoid glikozidok a központi idegrendszerre hatnak (macskagyökér).

Ismerjük meg jobban a gyógynövények hatóanyagait!

Szaponinok

A szaponinok fő hatóanyagai bizonyos glikozidok. Elsősorban emulgátorként szolgálnak, vagyis segítenek feloldani és hasznosíthatóvá tenni a szervezet által nehezen felvehető anyagokat. A szaponinok vízzel rázva habzanak. Cseppfolyósítják a nyákot, és ezzel serkentik a mirigykiválasztást. Néhány szaponin antivirális, antibakteriális és gombaellenes hatású, de gyulladásgátló (ginszeng, édesgyökér, körömvirág) és érstabilizáló hatást is kifejt. Köptető hatásuk miatt (szappanfű, fátyolvirág, kankalin) igazi hurutoldók.

Alkaloidok

Az alkaloidok változatos szerkezetű, nitrogént tartalmazó szerves vegyületek. Savakkal sót képeznek, az emberi szervezetben erős fiziológiai hatást fejtenek ki, sokuk közülük méreg (nadragulya, beléndek, őszi kikerics, füstike). Jó néhány, de nem mindegyik alkaloid keserűanyag. A növények szekunder anyagcseretermékei: a fehérjék lebontása útján, aminosavakból keletkeznek, egy növényben húsz-harmincféle is előfordulhat. A nagyobb mennyiségben előforduló, vagy hatásában domináló a fő-alkaloid, a kisebb mennyiségű, vagy hatásában gyengébb a mellék-alkaloid. Vizes kivonatként háziszerként nem alkalmazható, elsősorban gyógyszeripari nyersanyagok. Eltérő vegyi szerkezetük miatt nincs közös hatásuk. Alkaloidtartalmú drogok például: mák, ipekakuánagyökér, anyarozs, kakaó, kávé, tea, vérehulló fecskefű.

Kumarinok

Ezek a másodlagos növényi anyagok elsősorban csillapító, keringést és vérellátást javító hatásúak. Némelyik nyugtató és gyulladásgátló hatású. A kumarinok azonban nagyobb adagban ártalmasak az egészségre: fejfájást, rosszullétet, hányást, sőt akár légzésbénulást és kómát is előidézhetnek. Ezért tanácsos elővigyázatosan alkalmazni ezeket a drogokat. A kumarinok gátolják a véralvadást, és trombózishajlam, illetve agyvérzés kockázata esetén megelőzésre használják őket. A növényvilágból egyik legismertebb példája a szagos müge, amelynek jellegzetes illatáért a kumarin felel. Amiből régen fagylaltot (erdőmester) és italokat készítettek, annak feldolgozását ma szigorú rendelkezések szabályozzák.

Forrás: Aruna M. Siewert: Növényi antibiotikumok - A természet titkos fegyverei

A növényi antibiotikumok hatásáról, alkalmazásáról mindent megtudhat kiadónk sikerkönyvéből, amit itt tud megrendelni.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +15, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, de több órára kisüt a nap. Elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és keleten számíthatunk záporra, zivatarra. Élénk, erős lökésekkel kísért északkeleti szél mellett 25, 31 fok között alakulnak a maximumhőmérsékletek. Kedden front nem érkezik, de a magasban zajló folyamatok hatására front jellegű tünetek léphetnek fel. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás, egész nap ingadozhat a vérnyomás. Egyesek alvászavarokat is tapasztalhatnak. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de a záporok miatt az esernyőt is célszerű kéznél tartani. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)