Tényleg jobb az olvasás, mint az internetezés?

Sok szülő okkal félti a gyerekét, ha beszippantotta a digitális világ, és ideje nagy részét okoseszközök böngészsésével tölti. De valóban boldogabb és kiegyensúlyozottab az, aki ehelyett például olvas, vagy televíziót néz? A MedicalXpress oldalán is közzétett, új tanulmány szerint csekély hatással van az emberek boldogságára vagy kiegyensúlyozottságára az, hogyha kizárólag hagyományos médiatartalmakat - könyveket, zenét és tévéműsorokat - fogyaszt.

A közösségi média így hat a fiatalokra A közösségi média használata súlyosbíthatja a depresszió tüneteit - derült ki egy 2000 előtt született főiskolásokon végzett felmérés eredményeiből.

Az olvasástól vagy a tévézéstől leszünk stresszesebbek?

Gyakran feltételezik, hogy a hagyományos médiatípusok használata javítja a lelki egészséget, míg az internetes tartalomfogyasztás, például a közösségi média használata ront azon. Korábban azonban semmilyen kutatási eredmény nem támasztotta ezt az állítást alá. A Scientific Reports tudományos oldalon frissen publikált kutatás ezt próbálta megvizsgálni.

Niklas Johannes a munkatársaival összesen 2159 brit felnőtt médiafogyasztási szokásait és kiegyensúlyozottsági szintjét tanulmányozta 2020 áprilisa és májusa között, a COVID-19 világjárvány idején. Világszerte ebben az időszakban voltak a legszigorúbb lezárások, sokan ezért hetekig négy fal között kellett eltölteniük az időt olvasással, netes böngészéssel, tévézéssel vagy zenehallgatással. A résztvevők hat héten át heti rendszerességgel beszámoltak arról, hogy mennyi időt szenteltek ezeknek a szórakozási lehetőségeknek, illetve hogy mennyiszer érezték magukat stresszesnek, szomorúnak vagy éppen boldognak és kiegyensúlyozottnak.

A kutatás szerint a résztvevők hangulatát nem befolyásolta számottevően, hogy olvastak-e a vizsgált időszakban könyveket vagy magazinokat, esetleg hallgattak-e hangoskönyvet. Megfigyelték viszont, hogy azon résztvevők, akik zenével, televízióval, filmekkel és videojátékokkal ütötték el az időt, stresszesebbek voltak és boldogságszintjüket is alacsonyabbra mérték. A kutatók szerint ugyanakkor a stressz- és boldogságszintben mért különbségek nagyon alacsonyak voltak, és összességében nem lehetett egyértelműen megállapítani azt, hogy a hagyományos médiafogyasztási szokások kielégítőbbek lennének az internetes tartalmak böngészésénél.