"A depressziós fiatal felnőttek a depresszióban nem szenvedőknél hajlamosabbak magukat olyanokkal összehasonlítani, akik jobb helyzetben vannak, jobb körülmények között élnek, és ez visszaveti hangulatukat, mentális állapotukat" - mutatott rá a Texasi Állami Egyetem tanulmánya alapján a medicalonline.hu . A kutatók több mint félezer főiskolás körében vizsgálták a major depresszió előfordulását, illetve a közösségi médiafelületek, így a Facebook, a Snapchat, az Instagram és a Twitter hatását. A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a major depresszió tünetei a válaszadók 16 százaléknál jelentkeztek, ami kifejezetten magas arány.
A depressziós fiatalokat az átlagosnál jobban aggasztja, ha előnytelen színben tüntetik fel őket egy-egy posztban. Rengeteg energiát áldoznak rá, hogy a saját magukról készült képek valóban előnyösen ábrázolják őket, továbbá ritkábban osztanak meg olyan fotókat, amelyeken másokkal közösen szerepelnek. Hajlamosabbak arra is, hogy cenzúrázzák saját posztjaikat, ezáltal kivédve, hogy bárki negatív véleményt fogalmazzon meg róluk. Fontos megemlíteni, hogy a közösségi média egyfajta ördögi kört alakíthat ki: mivel a depresszió gyakran vezet elmagányosodáshoz, a betegek társaság hiányában több időt töltenek a monitor előtt a pozitív visszacsatolás reményében. Eközben viszont, mivel a közösségi oldalakon kialakult szabadabb, felelőtlenebb kommentstílus különösen kedvezőtlen számukra, gyakrabban válnak cyberbullying vagy trollkodás áldozataivá, ami csak tovább rontja önképüket.
Amerikai felmérések szerint a felnőttek 20 százaléka esik át élete során legalább egy major depresszión, sokan azonban nem fordulnak szakemberhez panaszaikkal. A kezeletlen depresszió viszont veszélyes állapot, mivel egyebek mellett fokozza az öngyilkosság, valamint a másodlagos alkohol- és drogfüggőség kialakulásának kockázatát. A halállal végződő öngyilkossági kísérletek mintegy 60-65 százalékát major depresszió hatása alatt követik el az áldozatok.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: