Átlagosan minden ember az élete egyharmadát alvással tölti , ami kulcsfontosságú a szervezet zavartalan működése és regenerálódása szempontjából. Az alváshiány már rövid távon is rendkívül kellemetlen következményekkel jár, hiszen egyaránt kihat például a hangulatunkra, az emlékező- és koncentrálóképességünkre, ezáltal pedig a hétköznapi teendőink elvégzésére is. Az éjszakai pihenés minőségét és mennyiségét számos tényező negatívan befolyásolhatja, kezdve a hálószoba levegőjének hőmérsékletétől az akut felső légúti betegségeken át egészen a másnapi feladatok miatt érzett aggodalomig.
Miközben egyes problémaforrásokra csupán alig vagy egyáltalán nincs ráhatásunk, akadnak olyan nehézségek is, amelyek egy kis odafigyeléssel könnyedén orvosolhatóak. Ez utóbbi körbe tartozik, ha az éjszakai órákban fellépő éhség áll a nyugodt pihenés útjába. Gyakran fordul elő ez a panasz, ha túl sok idő telt el az utolsó étkezés és a lefekvés között, vagy ha napi étrendünk tápanyagok szempontjából nem volt kellően kiegyensúlyozott. Amennyiben ugyanis vércukorszintünk bizonyos szint alá zuhan, sejtjeink éhezni kezdenek, ami stresszválaszt vált ki a szervezetből, ellehetetlenítve ezáltal az elalvást. Ráadásul a kínzó éhségérzet akár az éjszaka közepén is félbeszakíthatja az alvást.
Szabad-e enni este hat után?
Sokféle oka lehet annak, hogy miért érezzük magunkat éhesnek az ágyban fekve. Közismert javaslat például, hogy este hat óra után már nem szabad enni. Amennyiben azonban valaki az alvási szokásait tekintve az éjjeli bagoly típusba tartozva is betartja ezt a szabályt, úgy megeshet, hogy öt-hat óra is eltelik a vacsorát követően, mire elkezd lefekvéshez készülődni. Abszolút érthető tehát, ha szervezete ilyenkor már ételre vágyik. Éppen ezért érdemes inkább úgy megfogalmazni az említett tanácsot, hogy elalvás előtt két-három órával már ne fogyasszunk semmi megterhelőt, azaz az esti táplálékunk álljon főként lassú felszívódású szénhidrátokból, fehérjékből és zöldségekből. Valóban nem szerencsés tehát, ha viszonylag későn fogyasztunk el egy nagy tál csülökpörköltet, de ez még nem jelenti, hogy mindent meg kellene vonnunk magunktól a nap utolsó negyedében.
Az este hat órás szabályt általában az elhízás veszélye kapcsán emlegetik, de hiába a jó szándék, könnyen előfordulhat, hogy az eredeti célkitűzéssel éppen ellenkezőleg az ukáz betartásával szedünk fel néhány nemkívánatos kilót. A rendszeressé váló alvászavarok, pontosabban a nyomukban kialakuló alváshiány ugyanis hosszú távon felboríthatja a szervezet hormonháztartását. Kutatások igazolják, hogy kellő mennyiségű alvás nélkül megváltozik a cukoranyagcsere, egyben megemelkedik az éhségért felelős ghrelin szintje, a jóllakottságért felelős leptiné pedig csökken. Mindezek nyomán az alváshiány idővel jelentősen fokozza a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát.
Pár falat a jobb alvásért
Mit tehetünk tehát, ha az éhségtől nem jön álom a szemünkre? Először is igyekezzünk étrendünk napi elosztását a lefekvés időpontját is figyelembe véve megtervezni. Emellett szükség esetén időről időre nem tilos lámpaoltás előtt sem bekapni pár falatot. Természetesen az egyszerű szénhidrátokat kerülni kell, azaz a televízió előtt elnassolt pár kocka csokoládé vagy pár szelet chips nem kínál jó megoldást a problémára. Egy pohár lenmagos natúr joghurtot, egy kevés teljes kiőrlésű pirítóst vagy néhány korpás kekszet ugyanakkor nyugodtan elfogyaszthatunk az éhség csillapítása érdekében - így a súlygyarapodástól sem kell tartanunk.
Összességében kijelenthető, hogy éhgyomorra éppúgy nem érdemes lefeküdni, mint egy nehéz, megterhelő vacsora emésztésével küzdve. Ezeket a hibákat elkerülve nem csupán alvásminőségünk lesz jobb, de másnapi teljesítőképességünk csökkenését is elkerülhetjük, ráadásul az egészséges táplálkozás előnyeiről sem kell lemondanunk.
