Az ünnepeknek mindig különleges jelentőségük volt az emberiség története során: minden korszakban, kultúrában és közösségben fellelhető valamilyen formája. A jelentős közösségformáló erővel bíró ünnepek középpontjában mindig egy múltbeli eseményről való közös megemlékezés áll, amelyhez - az időről időre kissé megújuló - szertartások periodikus ismétlése kötődik. Az írásbeliség előtt ezek a rítusok kollektív emlékezet formájában vésődtek be. Az ünnepek egyik látványos jellemzője hétköznapoktól való vizuális elkülönülés, az adott eseményre jellemző szimbólumok és dekorációs elemek használata, például az adventi időszakban a gyertyák, csengettyűk, koszorúk és fenyőfák.
Az ünnepek folytonossága, átível a történelmi korszakokon, generációkon, egy olyan különleges - vallási megközelítésből nézve - "szent időszak", amikor a közösség a hétköznapoktól eltérő előírásokat vagy tilalmakat tart be. A Biblia tanítása szerint, a keresztény vallási ünnepek egyenesen Isten parancsára történnek. A biztonságot és kiszámíthatóságot jelentő megemlékezések, és a megtett útra való visszatekintés segít megerősíteni a hitet, az összetartozás érzését, valamint határozott irányt mutat a közösségnek.
Régi kötelékek, újjáélesztett szokások
"Az ünnepek lehetőséget nyújtanak átértékelni az életünk adott szakaszát, hátra és előre tekinteni, emellett átélhetjük a közösségeinkhez való kapcsolódást is" - mutatott rá Dala Sára néprajzkutató, a Hagyományok Háza munkatársa. Mint mondta, "ez a kötelék lehet családi, helyi, egyházi, nemzeti vagy mindez együttvéve. Még ha nem is élünk már úgy, mint az ünnepi szokásainkat kialakító - például az egykori falusi, paraszti közösségekben élő - elődeink, a megmaradt szokások gyakorlása ma is képes egyfajta keretet és biztonságot adni. Azt az érzést, hogy tartozunk valahová."
Dala szerint az is nagyon fontos, hogy a magyar paraszti hagyományban a naptári ünnepekhez - az úgynevezett jeles napokhoz - gyönyörű nyelvezetű és zenéjű szokásköltészet is társult. "Advent idején gondolhatunk például a sok településen máig élő vagy újjáélesztett betlehemezésre, a népi imádságok szövegére, a karácsonyi népénekekre és az ünnepkörhöz tartozó regölésre is" - fogalmazott a néprajzkutató. Hozzátette: az ünnepek és a hozzájuk kapcsolódó szokások képesek kizökkenteni minket a megszokott életmódbeli rutinjainkból, hétköznapi gondjainkból.
A felkészülés is fontos, nem csak az ünnep
Az ünnep egyfajta csúcsélmény, amelyre az embernek szüksége van és amelyet nagy eseményként él át. "Az ünnepségek ösztönösen sajátos étkezéssel, öltözékkel, ünnepi viselkedéssel, ünnepi beszédmóddal segítik elő a hangulatot, a kommunikációt, az együttlét rítusát" - mindezt Buda Béla pszichiáter fogalmazta meg egy korábbi, Népszabadságnak adott interjújában. Megkeresésünkre Marjai-Kocsis Anikó klinikai szakpszichológus nemcsak az ünnepeket, hanem az azt megelőző felkészülési időszak jelentőségét is kiemelte. "Érdemes már a várakozásokkal teli adventi időszakban is tudatosnak lenni és eldönteni, hogy mit szeretnénk: hagyjuk magunkat sodródni, ami túlvásárláshoz, túlkészüléshez és kimerültséghez vezethet, vagy dönthetünk úgy is, hogy ebbe nem megyünk bele."
Ahelyett, hogy túlvállalnánk magunkat, csendesítsük el a lelkünket és adjunk esélyt az érzelmi kapcsolódásoknak. A pszichológus szerint az ünnepek lehetőséget kínálnak arra, hogy színt vigyünk a bizonytalansággal teli, szürke hétköznapokba, "de az, hogy milyen színnel festünk, csak rajtunk múlik. Mindenkinek a saját kezében van az ecset és a festékpaletta is." Ha az ünnepek alatt egy rövid időre eltűnnek a hétköznapi problémák, a munkahelyi, az iskolai és egyéb kötelezettségek, marad idő emberi kapcsolatainkra, szeretteinkhez és az önmagunkhoz fűződő viszonyukra - mutatott rá Marjai-Kocsis, hozzátéve, hogy gyakran saját magunkra sem fordítunk elég időt, amit most megtehetünk, bepótolhatunk az adventi, ünnepi időszakban.
Pozitív érzelmek: vitamin a léleknek is
Az ünnepek valódi lényegének megtapasztalása nem csak a lelki állapotunkra, hanem az egészségünkre is pozitív hatással lehet: a szeretet, gondoskodás, elégedettség érzése során termelődő boldogsághormonokkal erősítjük immunrendszerünket. "A pozitív érzelmek teljes átélése olyan, mint egyfajta lélekvitamin, amelytől testünk is egészségesebb lesz - mondta el a pszichológus, felhívva a figyelmet arra is, hogy az ünnepek után érdemes fokozatosan visszaengedni magunkat a hétköznapokba. Tudatosítsuk magunkban, hogy a különleges érzéseket megélhetjük akár a hétköznapokban is. Mindenki számára ott van a lehetőség, hogy bármikor meghitt pillanatokat teremtsen, amikor úgy érzi, saját magának, vagy szeretteinek szüksége van erre.
