A karácsonyi ünnepkör kezdete és vége

A karácsonyi ünnepkör és az advent szokásai ősi hagyományokra vezethetők vissza. De a szokások időközben folyamatosan változtak is. Az advent jelentősége éppen a megnyugvás lenne az egész évi rohanás után.

A téli napfordulóhoz, a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő hiedelmek, népszokások talán a leggazdagabbak az egész magyarság által őrzött népi kultúrában. "Sajnos, ezekre korunkban a feledés sorsa vár, azért nagyon fontosnak tartom írásban való rögzítésüket" - írta évtizedekkel ezelőtt a nyugat-magyarországi Répce-vidék néprajzi gyűjtője, Szabó József. Már a 30 évvel ezelőtt elhunyt etnográfus idejében is eltűnőben voltak a szokások, amelyekben sok évszázad, sőt több évezred kulturális áramlatai csapódtak le. Valószínűleg sok magyar "keresztény" népszokás a pogány korban gyökerezik, a karácsonyi ünnepkörön belül erre Luca napja emlékeztet a leginkább. De ne szaladjunk ennyire előre!

Szabó József szerint a népszokások leggazdagabb időszaka az advent. Ez a karácsony ünnepét megelőző négy hetet jelenti, amikor az egyház előkészíti híveit Krisztus születésének megünneplésére. Advent egyúttal az egyházi év kezdete is. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a karácsonyi ünnepkör a római liturgiában megjelölt időszakok egyike. Ez az ünnepkör advent első vasárnapjával (a Szent András napjához, november 30-hoz közel eső vasárnappal) veszi kezdetét és vízkereszt nyolcadával végződik (január 6.). Számos ünnepnapot tartalmaz ez a liturgikus kör: András napja, Borbála napja, Mikulás, Luca napja, Ádám és Éva napja, karácsony, Szent István és Szent János napja, újév, vízkereszt.

A karácsonyfa-állítás először a XIX. században jelent meg
A karácsonyfa-állítás először a XIX. században jelent meg

Advent: nem tartottak lakodalmakat

Tátrai Zsuzsanna az ünnepkörről a História című történelmi folyóiratban 2005-ben írt két tanulmányt. A leghosszabb éjszakán, a téli napfordulón a pogányok a Nap évenkénti megújulását kívánták mágikus úton elősegíteni és a napisten születését ünnepelték. Ezt az ünnepet a kereszténység a 4. századtól mint karácsonyt, Jézus születésének ünnepét tartja számon.

Etiópia, Kína, Ausztrália és Mexikó - hogyan ünneplik az emberek a karácsonyt Európán túl? A témáról bővebben ide kattintva olvashat.

Manapság az advent viszont a vásárlás ünnepévé kezd átalakulni, a bronz-, az ezüst- és az aranyvasárnap ennek eltorzult formája. Ám nem kell mindent a modernitásra fognunk: az advent kezdete régebben, a paraszti életben sem mindig ájtatossággal párosult. Így például november 30-ával kezdődtek a disznótorok, és nem véletlen a "disznóölő Szent András" elnevezés sem Tátrai szerint.

Az advent jelképévé vált a felfüggesztett vagy asztalra helyezett adventi koszorú. Általában fenyőágakból vagy más örökzöldből és négy gyertyából készül. A katolikusoknál elsősorban a hit, remény, öröm és szeretet négyességét jelképezi. Általában lila színűek, de a harmadik vasárnapi gyertya rózsaszínű.

180 éves az adventi koszorú

Kevesen tudják azonban, hogy maga az adventi koszorú viszonylag új kezdeményezés volt a 19. században. A németül Adventskranznak nevezett "találmány" csak jövőre lesz 180 éves. Magyarországon a 20. században a katolikus hívők is átvették ezt a szokást, amelyet egy evangélikus teológus, az észak-német lutheranizmus megújítója, Johann Hinrich Wichern talált ki. Utcagyerekek, illetve árvák számára 1839-ben készítette el az első koszorúkat - kissé más formában, mint ahogyan az ma megszokott nálunk. Wichern koszorúja négy fehér gyertyából állt, ezek a vasárnapokat jelképezték, de közöttük húsz kisebb piros gyertya a hétköznapok múlását érzékeltette a gyerekekkel. Wichern célja az volt, hogy a szegény sorsú kicsik számára lerövidítse a karácsonyig tartó időszakot.

Vagyis az adventről elmondhatjuk, hogy egy igazi keresztény ünnep, amelynek szokásai annak megfelelően módosultak, hogy az indusztrializáció és a modernitás milyen kihívások elé állították az egyházakat. Ezért érdemes arra felfigyelnünk, hogy ennek az ünnepnek milyen fontos szerepe van lelki békénk helyreállításában egész éves rohanásunk után. Vagyis az advent tényleg a lelkiség ünnepe, bármelyik keresztény irányzatot tekintjük, de még az ateisták számára is jó alkalom, hogy elgondolkodjanak magukról és a világról, és a karácsonyra készülődjenek.

Jeles napok decemberben

A karácsonyi ünnepkörbe számos más jeles nap is beletartozik. December 4. például Borbála napja. A paraszti kultúrában a Luca-naphoz hasonló termékenységi ünnep volt ez is. "Csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósolt, e napon vízbe tett gyümölcságról úgy hitték, ha karácsonyra kihajt, a leány hamarosan férjhez megy" - írja Tátrai, hozzátéve, hogy tilos volt a fonás is: "aki Borbála és Luca napján fonna, befonná a tyúkok fenekét, és azok nem tojnának".

A Luca-nap a Gergely-féle naptárreform (1582) előtt az esztendő legrövidebb, egyúttal a téli napforduló kezdőnapja volt, tele az elkövetkezendő évre vonatkozó hiedelmekkel és jóslásokkal. A magyar néphitben Luca alakja ötvözi a keresztény Szent Lucát egy "boszorkányszerű, rontó nőalakkal". Luca napját ezért "gonoszjáró napnak" tartották, amikor a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni.

Hány kalória van egy átlagos mikuláscsomagban? Részletek itt.

Borbála és Luca napja közé esik a Mikulás-ünnep. Szent Miklós ajándékhozó ünnepe december 6-ára esik. A protestánsok azonban eltörölték a szentek kultuszát, ezért tolódott el a modern korra a fő ajándékozás karácsonyra. Az Osztrák-Magyar Monarchia számos, a Mikuláshoz és Karácsonyhoz kötődő hagyományt olvasztott össze: a csehországi eredetű "Jézuska" (Jezulatko) ajándékhozó szerepe az osztrák Christkindl hagyományával fonódott össze. Szent Miklós szlovák neve (Mikulás) is a népek ötvöződő hagyományait jelzi. A krampuszok pedig biztosan osztrák eredetűek. (A Mikulás-ünnepet összezavarta az ötvenes évektől a Télapó kommunista propagandaalakja. Bár a "Tél apó" - külön írva - már Arany Jánosnál is megjelent, akkor még egyáltalán nem számított "pozitív" alaknak, így az orosz Gyed Morozzal kombinált, "feljavított" Télapó hozta "hivatalosan" az ajándékokat, de a "szlovák" Mikulás hagyományát nem sikerült kiirtania a családoknál a szovjetizált kultusznak.)

Régi keresztény jelképek a karácsonyfán

Az ajándékozás fő ünnepe és a karácsonyfa állítása a német protestánsok és az osztrák katolikusok hatására alakult ki nálunk is - a karácsonyfa először a XIX. századi hazai nemesi, főnemesi családoknál jelent meg. A karácsonyfa díszei régi keresztény jelképeket hordoznak, sőt az életfa miatt alighanem még ősibb időkre vezet vissza ez a hagyomány. Bár ma már ennek nem vagyunk tudatában, a csúcsdíszek sokszor a betlehemi csillagot idézik, a gömböcskék a tudás fájának almáit, a karácsonyfán tekergő, csillogó szalagok, lámpasorok pedig a szintén a tudás fáján tekergő, bibliai kígyóra emlékeztetnek - ezt Barna Gábor néprajzkutatótól tudhatjuk.


Nagy- és kiskarácsony más-más funkciókkal

Az adventi időszak utolsó napja, karácsony vigíliája (böjtje) december 24., azaz Ádám-Éva napja. Ekkor a téli napforduló, a középkori évkezdet és a Jézus életével kapcsolatos jelenségek együtt tűnnek fel a néphagyományban. A karácsonyi asztalra helyezett ételek - szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma - a család tagjainak az egészségét biztosították. A karácsonyi halevéstől azt gondolták, hogy a következő évben sok pénzük lesz.

Mindez mutatja, hogy karácsony régebben az újév első napja is volt. Feltehetően a naptárreform miatt keveredett így össze néhány jeles nap. Így a kiskarácsony az újév elnevezése lett azután, hogy a "Nagykarácsony" elvesztette e funkcióját.

Kevesen tudják, hogy karácsony napja valójában nem december 24., hanem december 25. Bálint Sándor néprajzkutató felidézi, hogy a karácsony a niceai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Vagyis a 4. század óta ünnepeljük ezt a napot, amely a paraszti életben a család ünnepe volt: december 25. munkatilalommal járt. Karácsony másnapja, István napja december 26-ára esett. A regölés, a férfiak "termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntője" e naphoz kötődött.

Szent Szilveszter pápa ünnepe, december 31. lett az év utolsó napja a középkori naptárreform következtében. Újév pedig azért volt kiskarácsony, mert már említettük, hogy a Nagykarácsonyról levált az évkezdet "funkciója". Az emberek újévkor a következő esztendőre készülve az egészséghez, a szerencséhez kötődő hiedelmeket és szokásokat tartottak meg - sokszor modern korunkig. (Ilyen az újévi lencseevés, amely a meggazdagodáshoz, a szerencséhez kapcsolódik.) A szilveszteri petárdázás, kürtölés pedig a gonosz, ártó szellemek elűzésére szolgáló, alighanem a kereszténység előtti korokra visszavezethető szokás.

A karácsonyi ünnepkör zárónapja a Vízkereszt. Ez az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepeltek Jézus születésnapját és az évkezdetet is. "Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről" - írja Tátrai.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+6, +12 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a Dunántúlon közepesen felhős, másutt kissé fátyolfelhős lesz az ég, csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag