Miért készítünk adventi koszorút? (2)

Az adventi koszorú a karácsony egyik legjellegzetesebb dísze, a keresztény ünnep jelképe. Honnan indult ez a szokás, és mit jelképeznek a koszorún fellángoló gyertyák?

Advent a várakozás időszaka a keresztény világban, melynek során a Jézus Krisztus eljövetelét ünneplő karácsonyra készülünk fel minden évben. Ebben az időszakban a keresztény tanoknak megfelelően nyílt szívvel fordulunk a világ felé, szeretteinknek ajándékokkal, a rászorulóknak adományokkal kedveskedünk, és felkészülünk az új esztendőre is. Az adventi koszorú ezekben a hetekben figyelmeztet az ünnep közeledtére, gyertyáit pedig vasárnaponként kell meggyújtani úgy, hogy szentestére mind a négy világítson.

Miért van szükségünk az adventre? Miért fontos felkészülni a karácsonyra - az ajándékok és az étel beszerzésén túl? Miben segít hagyományosan az adventi várakozás? Vajon miért volt fontos ez az időszak régen is? Kattintson a részletekért!

Árváknak gyújtották az első gyertyákat

Az első adventi "koszorút" egy evangélikus lelkész, Johann H. Wichern készítette el egy német kisváros árvaházában 1839-ben. Az idézőjel nem véletlen, hiszen ez még nem egy igazi koszorú volt, hanem egy kocsikerék, amelyre a lelkész 24 szál gyertyát helyezett fel - húsz kisebb pirosat és négy nagyobb fehéret. Szentestéig a lelkész mindennap meggyújtott egy szálat, hogy így szemléltesse az árvaházban élő gyermekeknek, mennyit kell még várniuk az ünnepre. A "karácsonyi keréknek" gyorsan híre ment, és hamarosan több templomban is kitették annak egyszerűbb, kisebb változatát. Kerék helyett fűzfavesszőből és fenyőágakból font koszorúra helyezték el a gyertyákat - mivel 24 darab nem fért volna fel, csak a négy vasárnapot jelképező került végül rá.

Az adventi koszorú a karácsony egyik legjellegzetesebb dísze. Fotó: iStock
Az adventi koszorú a karácsony egyik legjellegzetesebb dísze. Fotó: iStock

Mivel a gyertya lángja a keresztény vallás egyik fontos motívuma, nem kellett rá sokat várni, hogy a szokás országszerte elterjedjen. A kis gyertyás koszorúk lassan minden háztartásban helyet kaptak a betlehemes asztaldíszek mellett. Az első világháború után Németországban már minden családnál (a katolikusoknál is) volt adventi koszorú, a 1950-es évektől pedig Európa-szerte divattá vált. Ma már a keresztény ünnep szimbóluma lett ez a dísz, ami kinézetében ugyan sokat változott a német árvaházban kiállított kerékhez képest, szellemisége azonban megmaradt: az ünnep előtti várakozást jelképezi a mai napig.

Mit jelképeznek az adventi gyertyák?

A gyertyák egyre nagyobb fénye azt a világosságot szimbolizálja, ami minden család szívébe költözött karácsony idejére, de mind a négynek megvan a maga jelképe is.

  • Az első héten meggyújtott szál a hitet fejezi ki, az első emberpárra utal, akiknek Isten ígéretet tett a megváltásra.
  • Másodszorra a remény gyertyája lángol fel, azé a reményé, ami a zsidó nép szívébe költözött, mikor megtudták, hogy közülük emelkedik majd ki a Messiás.
  • A harmadik gyertya az örömöt jelképezi, és Jézus világrajövetelét ünnepli. Ez a gyertya színében is különbözik a többitől: míg a másik három a bűnbánat színét jelentő lila, ez a szál mindig rózsaszín.
  • Az utolsó, negyedik gyertya pedig a szeretet jelképe és Keresztelő Szent Jánosra utal, aki Jézus eljövetelét és Isten szeretetét hirdette az embereknek.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
prediabétesz
Súlyos károkat okoz a vércukorszintben, mégis sokan fogyasztják naponta
koleszterin
6 koleszterincsökkentő étel: ezek legyenek mindig a kamrában – A szívroham megelőzésében is segítenek
Kétféle hantavírus is jelen van Magyarországon – ezt érdemes tudni a fertőzésről
D-vitamin
D-vitamin: májusban is kell még szedni? – Mutatjuk, mi lenne a legjobb az orvosok szerint
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +7 °C

A frontfelhőzet fokozatosan kelet felé halad, miközben egyre jobban szétesik, szakadozik, környezetében szórványosan számíthatunk jellemzően esőre, záporra. Délelőttől kezdve nyugat felől ismét egyre nagyobb területen megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, mellyel délután újabb csapadékzóna érkezik. Zivatarra a déli és keleti, északkeleti harmadban van nagyobb esély. Az északnyugati szelet sokfelé erős, az Észak-Dunántúlon és zivatarok környezetében olykor viharos lökések is kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15 és 22 fok között várható, de a korán felhősödő Nyugat-Dunántúlon ennél alacsonyabb értékek lesznek, ott már délelőtt beáll a maximum.Késő estére 6 és 15 fok közé hűl le a levegő. Hidegfront vonul át az ország felett, így elsősorban az arra érzékenyek körében jelentkezhetnek orvosmeteorológiai panaszok.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: felismered képről az orvosi eszközöket? – Keveseknek sikerül a 10/10 Az orvosi rendelőkben számos különleges eszköz rejtőzik. Mennyire ismered ezeket? Kvízünkben most próbára teheted a tudásod!
kvíz
„Menstruáció alatt nem lehet teherbe esni.” Igaz vagy hamis? – Teszteld magad kvízünkben! Bár a szexualitás az életünk egyik természetes része, a termékenységgel és a fogamzásgátlással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Nézzük, te mennyire vagy képben ezekkel!