Egészen eltérően hat az alváshiány az emberekre, így van, aki hamar indulatossá, ingerlékennyé válik, míg mások ilyen állapotban is higgadtak, türelmesek tudnak maradni. Ebben nincs is semmi újdonság, az Arizonai Egyetem idegtudósai ugyanakkor szerettek volna arra is választ kapni, hogy vajon mi áll a különbség hátterében. Vizsgálataik során három agyi hálózatra fókuszáltak, így
- az álmodásban és az emlékekalvásközbeni megszilárdulásában szerepet játszó alapműködési hálózatra,
- a cselekvésorientált központi végrehajtó hálózatra,
- valamint az érzelmi és szenzoros ingerek egységesítéséért felelős szaliencia, avagy kiugró stimulusokra reagáló hálózatra.
Összesen 45 önkéntes agyáról készítettek felvételt egy MR-technikával, úgynevezett diffúziós tenzor képalkotással (DTI). Néhány nappal később a résztvevők visszatértek a laborba, ahol ezúttal egész éjszaka ébren kellett maradniuk a kísérlet keretében. Eközben óránként kikérdezték őket az aktuális hangulatukról. Az így kapott adatok alapján a kutatók megállapították, hogy azok az alanyok, akiknek a három említett agyi területen tömörebb volt a fehérállományuk, nagyobb valószínűséggel tudták megőrizni jó kedélyüket alváshiánnyal küszködve.
Az emberi szervezet központi idegrendszere két fő részre osztható, így az agyra és a gerincvelőre. Mindkettő két strukturális egységből áll, így a szürkeállományból, amely az idegsejteket foglalja magában, illetve a jellemzően az idegsejtekhez kapcsolódó idegrostok, avagy axonok alkotta fehérállományból. A mostani vizsgálat eredményei szerint a szürkeállomány milyensége nincs kihatással arra, miként romlik a hangulatunk a kialvatlanság nyomán, csakis a fehérállomány játszik szerepet ez ügyben.
Mindazonáltal a kutatók hangsúlyozták, hogy munkájuk csupán három agyi hálózat struktúrájának hangulatváltozással való kapcsolatára terjedt ki, így a témában további kutatásokra lesz szükség. Az igazi cél az lesz, hogy a jövőben sikerüljön azonosítani és tisztázni az ok-okozati összefüggéseket a kedélyállapot és az agy teljes funkcionális karakterisztikája között. A mostani tanulmány a NeuroImage című tudományos folyóirat következő, novemberben megjelenő számában lesz olvasható.
Forrás: iflscience.com
