A stressz az életünk szükségszerű része, ami alapvetően arra szolgál, hogy bizonyos szituációkban figyelmeztessen az esetleg ránk váró veszélyekre. Hatására hormonális és idegi válasz jön létre, amely stimulálja a mellékvese hormonkibocsátását. Egyebek között a kortizol és az adrenalin hatására megemelkedik a szívfrekvencia, a vérnyomás, a vércukorszint és az agy glükózfelvevő képessége, valamint felszabadulnak azok a kémiai anyagok, amelyek az esetleges szöveti sérülések helyreállításához szükségesek. Ezzel egy időben megváltozik az immunrendszer működése is, csökkent üzemmódba kerül az összes olyan élettani funkció, amely hátrányosan befolyásolhatja az esetleg szükséges védekezést vagy menekülést. A komplex folyamat a központi idegrendszeren keresztül hatással van szinte az egész szervezet működésre.
Testi és lelki hatásai
A folyamatos feszültség, aggodalom és félelem állandósuló fáradtsághoz, feledékenységhez, döntésképtelenséghez, libidócsökkenéshez vagy akár tartós depresszióhoz vezethet. A hangulat szélsőségesen ingadozóvá válhat, ami fokozhatja az olyan káros szenvedélyek iránti hajlamot, amelyek ugyan pillanatnyilag képesek lehetnek oldani a feszültséget, azonban hosszú távon további problémákat idézhetnek elő. A stressz idővel olyan fizikai tüneteket produkálhat, mint a gyakori fej-, hát- vagy ízületi fájdalom, fülzúgás, gyomorégés, puffadás, hányinger, hasmenés, székrekedés, de megnő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázata is, amely magas vérnyomáshoz vagy akár szívinfarktushoz vezethet. Könnyebben alakulhatnak ki allergiás panaszok, ajakherpesz és alvászavarok is.
Nyugodt alvás visszaállítása
Ha kialvatlanok vagyunk, még tovább fokozódik a tűrőképesség hiánya, az ingerlékenység és a fáradtság, ezért a stresszes időszakokban az egyik legfontosabb cél a nyugodt, pihentető alvás biztosítása. Ennek érdekében sok esetben nem kell azonnal erős nyugtatókat vagy altatókat alkalmazni, gyakran elég lehet a megfelelő környezet kialakítása. Alvás előtt gondoskodjunk a sötétről és a nyugodt, békés, csendes körülményekről: kényelmes ágyról, megfelelő hőmérsékletről, puha, jól szellőző ágyneműről és hálóruháról. Lefekvés előtt vehetünk egy kellemes fürdőt, hallgathatunk megnyugtatható zenét, de előtte legalább két órával már ne együnk.
Segítő gyógynövények
A népi gyógyászatban már hosszú ideje sikeresen használnak gyógynövényeket az idegek kíméletes nyugtatására, az alvászavarok enyhítésére. Ilyen például a macskagyökér, a citromfű, a levendula és a komló, és hasonló hatása van az orbáncfűnek is, hogy csak a legismertebbeket említsük. A macskagyökeret – más néven valeriánát – már az ókor óta alkalmazták álmatlanság ellen: alacsonyabb dózisban nyugtalanság, magasabb dózisban pedig stressz okozta alvászavar oldására is kifejezetten hatásos. Az orvosi citromfű szintén az egyik legrégebb óta ismert gyógynövény, amely nyugtató hatása mellett hatékonyan képes csökkenteni az idegi alapon kialakuló szív- és emésztőrendszeri panaszokat. Szintén ismert, hogy a középkorban az emberek komlótobozzal töltött párnákon aludtak, valamint rájöttek arra is, hogy a növény tea formájában még hatásosabb az álmatlanság és a nyugtalanság kezelésére. Levendulából készíthetünk egy nyugtató fürdőt, vagy illóolaját használhatjuk párologtatóba is.
Azonban azok se keseredjenek el, akik nem szeretik a gyógyteákat, hiszen ezek a gyógynövénykivonatok már egyéb formákban is elérhetők a patikában. A hagyományos nyugtatókkal szemben előnyük, hogy nem kell tartani hozzászokástól vagy függőségtől, még hosszú távú alkalmazás során sem. A gyógynövények kíméletesen fejtik ki hatásukat, hozzásegítenek a nyugodtabb alváshoz, amely alapfeltétele annak, hogy sikeresen megbirkózhassunk a legfeszültebb életszakaszokkal is.
