2012-ben, egy év kihagyás után, második alkalommal lehet kitölteni a nagy Egészségtesztet . A pár perc alatt kitölthető kérdőív segítségével bárki megtudhatja, mennyi az ideális testsúlya, milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik, sőt tippeket is kap, hogy előzhetné meg a bajt.
A HáziPatika.com nagyszabású egészségfelmérését először 2010-ben hirdette meg a HáziPatika-com, akkor összesen 83 ezer ember töltötte ki a kérdőíveket. A HáziPatika.com reprezentatív felmérésének résztvevői az egészségportál és a Sanoma Media Budapest más online oldalainak olvasói közül kerültek ki.
A kérdések egy része már két éve is a baráti kapcsolatokra, a közösségi életre és ezekhez kapcsolódva a lelkiállapotra vonatkozott. Ebből kiderült: a HáziPatika Egészségtesztjére válaszolók több mint fele kevesebb, mint öt jó barátot tudhat magáénak. A válaszadók mintegy harmada öt-tíz közeli barátra, tizede ennél is többre számíthat, a kérdőív kitöltőinek átlagosan hét közeli barátjuk van. Sajnálatos, hogy majdnem ötezer ember (a válaszadók hat százaléka) válaszolta: egyetlen közeli barátja sincsen.
Ismerős? Haver? Barát?
Ön mit válaszolt volna a kérdésre, hogy hány jó barátja van? (Időnként nem is árt egy-egy ilyen kis leltárt készíteni...) Nem, ne számítsa ide azt a középiskolai jó barátnőt, akivel legfeljebb évente egyszer hallanak egymásról, azt a munkatársát se, akivel a délelőtti közös kávézásokon kívül nincs más kapcsolata.
Az sem valószínű, hogy hétvégi kártyapartnerei vagy azok a parkbeli ismerősök, akikkel esténként kutyát sétáltatni szokott, megérdemlik a barát jelzőt. Gondolja végig: van olyan az életében, aki előtt önmaga lehet, akinek fenntartás nélkül mindent elmondhat, aki meghallgatja, megérti, esetleg tanácsokkal is segíti? Kihez tud fordulni, ha bajban van, ha szüksége van valakire, ki az, akiben megbízhat, akivel egy-egy beszélgetés után úgy érzi, újra feltöltődött energiával, életkedvvel?
Szakadások a közösségi hálókon
Ma, amikor az internet szerelmesei szinte biztosan tagjai valamelyik ismerősöket, barátokat kereső, közösségi oldalnak, ahol nem ritkán akár félezer kapcsolatot is magukénak mondhatnak, különösen meglepő volt a felmérés eredménye, hogy milyen kevés valódi barátság van az életünkben. A kapcsolattartó portálok arra valóban jók, hogy segítsenek számon tartani régi iskolatársainkat, volt munkatársainkat, régi lakóhelyünkön szerzett ismerőseinket.
Ha érettségi bankettet kell szervezni, vagy nem vagyunk képesek megjegyezni a nagynénénk születésnapját, akkor felbecsülhetetlen szolgálatot tehetnek, üzenetet váltani, életjelet adni, megosztani egy-egy szép fotó, érdekes cikk vagy zene linkjét is jó, de nyilvánvaló túlzás lenne az ottani ismerőseinket barátként számon tartani. Ugyanakkor fontos szerepet tölthet be egy-egy ilyen fórum az életünkben mint olyan közösség, ahol mindig van élet, valaki mindig elérhető, akivel szót lehet váltani (még ha írásban is), akinél üdítő szórakozást, csevegést találhatunk.
A rokon érdeklődésű, gondolkodású közösséghez való tartozás ősi emberi igény. Ez a legmodernebb formákban is megmutatkozik, nem véletlenül gyűlnek össze rengetegen egy-egy felvetés, klub, oldal alá napok alatt. Egy magyar gyógyszercég kutatása korábban az emberek közösségi életére vonatkozott: felmérésükből kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada nem tagja egyetlen közösségnek sem, és hatoduknak egyetlen barátja sincs. Márpedig az ember társas lény, nem természetes állapota a magány, és az nem is tesz jót sem testi, sem lelki egészségének.
Barátok közt tovább élhetünk
A társas kapcsolatok kihatnak testi és lelki egészségünkre, sőt az életkilátásainkra is: akinek kiegyensúlyozott kapcsolatrendszere, stabil baráti köre van, az nyugodtabb, kevésbé stresszes, hosszabb életre számíthat magányos kortársainál. Az Egészségtesztből is kiderült, hogy mai, modern életünkben különösen nagy szükség van a baráti kapcsolatok stresszt űző, energiát kölcsönző, örömszerző hatására.
Például az online kérdőívet kitöltők nagy többsége, 85 százaléka volt legalább egyszer olyan hangulatban az elmúlt három hónapban, amely negatívan befolyásolta a mindennapjait, sőt, a megkérdezettek 28 százalékát foglalkoztatta már az életében legalább egyszer az öngyilkosság gondolata is.
