„Bizonyos dolgok szinte minden embert megviselnek: ilyen egy szeretett hozzátartozó elvesztése, egy fájdalmas szakítás, vagy akár a mostani háborús fenyegetettség és gazdasági válság. Azzal kapcsolatban viszont már egyéni különbségeket tapasztalhatunk, hogy ki hogyan reagál ilyenkor rövid és hosszú távon” – írta Pál Mónika pszichológus az rtl.hu-n publikált cikkében. A szakember szerint a stresszre adott válaszunkat nagyban befolyásolja a megküzdési módunk. Ide sorolható minden olyan, gondolkodás- vagy viselkedésbeli erőfeszítés, amellyel kezelni, vagy legalábbis enyhíteni próbáljuk a fenyegetőnek tűnő helyzet hatásait.
„Sok megküzdési mód kifejezetten érzelemközpontú. Elsősorban olyankor hasznos ez, amikor nem tudunk (vagy azt gondoljuk, hogy nem tudunk) változtatni egy helyzeten, de szeretnénk jobban érezni magunkat. Sokan használják ilyen célból a mozgást, mások a különböző tudatmódosító szereket, és a humor is ide sorolható” – mutatott rá a szakértő.
A humor hasznos eszköz lehet, egy bizonyos szintig
Már kutatások is bebizonyították, hogy ha van humorérzékünk és gyakran nevetünk, akkor könnyebben ellenállunk a stressz károsító hatásainak, valamint jobban érezzük magunkat fizikailag és mentálisan egyaránt. A humor ráadásul csökkentheti a fájdalmat és a belső feszültséget, erősítheti a másokkal ápolt kapcsolatainkat, és segíthet a kiégés megelőzésében.
A humorunk segít nekünk abban is, hogy észrevegyük, rajtunk kívül még mennyien élnek meg hasonló mértékű és jellegű stresszt. Ezen a téren az utóbbi években az úgynevezett mémek uralkodnak, hiszen ezekkel közös tapasztalatokat, félelmeket, illetve titkos gondolatokat, vágyakat fejezhetünk ki, miközben kissé eltávolodunk a problémáktól. „A mémeknek validáló, érzelmeket megerősítő funkciójuk is van: ha látjuk, hogy mások is azt élik át, amit mi, az megerősít minket abban, hogy rendben van, amit teszünk vagy érzünk. Így nem érezzük izoláltnak, kívülállónak és magányosnak magunkat” – hangsúlyozta a pszichológus.
Amikor a viccelődés már inkább ártalmas
Fontos azonban kiemelni azt is, hogy a viccelődés nem mindig ártalmatlan, előfordulhat ugyanis, hogy megbántunk vele másokat, és emiatt akár el is távolodhatunk másoktól. A folyamatos humorizálás ráadásul olyan, mintha egy maszk mögé bújnánk. Ez a módszer tehát elfedi a problémákat, akárcsak a drog – mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy a lelki egészségünk megóvásához nagyon fontos, hogy a negatív érzelmeket is megéljük.
„Sokféle megküzdési módra igaz, hogy ha a valóság elől menekülünk vele, az hosszú távon egyáltalán nem lesz hasznos” – emelte ki Pál Mónika. Véleménye szerint, ha egy súlyosabb stresszhelyzetben a megküzdési stratégiánk nem mutat túl a viccelődések és a mémek küldözgetésén, akkor elfojtva maradnak a valódi érzéseink és gondolataink. Érdemes tehát megvizsgálni ilyenkor, hogy mit is akarunk elfedni a humorral – csak így állíthatjuk ugyanis vissza az egyensúlyt a viccelődés és a cselekvés között.
„Könnyű abba a hibába esni, hogy úgy érezzük, a nevetés segített minket megszabadítani a feszültségtől, és ezzel a probléma is eltűnt. Ha így működünk, akkor a humor egyfajta droggá válik: eltereli a figyelmet, kis időre jó érzéseket okoz, de nem visz minket közelebb a szükséges változásokhoz. Ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy ez is csak egy eszköz a sok közül, amit a testi és mentális jóllétünk megőrzése érdekében használhatunk, és nem csodaszer” – szögezte le a pszichológus.
