Akkor is nagy valószínűséggel láttunk már az új koronavírussal foglalkozó vicces képeket, videókat vagy bejegyzéseket, ha egyetlen közösségi média platformon sem vagyunk tagok. Ha azonban még a Facebook-on, Instagramon, Twitteren is jelen vagyunk, akkor minden bizonnyal naponta találkozzunk a járványt érintő, jellemzően a karantén nehézségeit kifigurázó humoros képekkel, azaz ismertebb nevükön mémekkel. De szabad-e, lehet-e ezeken nevetni, miközben világszerte 120 ezer áldozatot követelt már az új koronavírus-járvány? Milyen hatással vannak ránk a mémek? Miért reagált erre a krízisre a világ minden pontján az emberiség ugyanúgy? - többek között ezeket a kérdéseket jártuk körül a Cnet.com cikke alapján.
Így küzdünk meg a félelemmel
Bár sokan nyíltan felháborodnak azon, hogy valaki viccet csinál a bajból, titokban még ők is elmosolyodnak egy-egy jól sikerült mémen, s ezzel semmi baj sincs. Az emberiség ugyanis már évszázadok óta vezeti le a feszültséget a humor segítségével. Magyarországon például már a Rákóczi-szabadságharc, vagy a 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején is elterjedtek voltak a gúnyversek, -dalok, - rajzok, amelyek jellemzően az ellenséget igyekeztek olyan színben feltüntetni, hogy az átlag embernek könnyebb legyen a fenyegetéssel és az abból adódó félelemmel megbirkózni. Nem csoda hát, ha a világon mindenhol egyformán reagáltak a terjedő új koronavírusra: humorral.
Elszigetelődve, mégis együtt
"Kicsit olyan érzés ez az egész, mint a világvége" - fogalmazta meg érzéseit a Cnet.com-nak a járvány kapcsán a 26 éves Deellan Khanaka, aki a kaliforniai Berkeleyben rendezvényszervezőként dolgozott, amíg a korlátozások miatt ő is a négy fal közé nem szorult, akárcsak a Föld lakosságának közel harmada. Ráadásul Deellan munkája - ahogyan sokaké - a lezárásokkal egy időben ellehetetlenült, hiszen nem minden rendezvényt lehet megtartani az online térben. Ez az egzisztenciális válságot is hozó helyzet pedig még inkább szorongóvá tette az amerikai fiatalt.
Míg nagynevű írók a szellemesség lealacsonyító formájának tartották a szarkazmust, azóta kutatások sora bizonyította, hogy jóval kifinomultabb humornemről van szó. Részletek itt.
Khanaka hamar belátta, a fegyelmezett napirend és az online kapcsolattartás mellett számára a leghatékonyabbnak a mémek bizonyulnak arra, hogy oldják szorongásait. Mert, ha nem is szűnik meg a fenyegetés, s nem is oldódnak meg a problémák, egy-egy vicces fotó láttán legalább néhány percre elterelődnek gondolatai, addig sem foglalkozik a jelenleg oly bizonytalan jelennel vagy jövővel.
"Jó tudni, hogy bár a járvány megfékezése miatt fizikailag elszigetelődtünk egymástól, a humor segítségével mégis kapcsolódhatunk, hiszen mindannyian ugyanazt éljük át, hasonlóak az félelmeink és a vágyaink is" - mondta. S, mivel világszerte az emberek reakciói hasonlóak voltak - elég csak a vécépapír és élelmiszertartalék-felhalmozásokra gondolni -, így nyelvi korlátok nélkül szinte mindenkinek ugyanúgy viccesek lehetnek az ezeket kifigurázó jelenetek is.
Ez egy egészséges reakció
"A humor használata arra, hogy megbirkózzunk egy nehéz helyzettel, teljesen egészséges reakció" - idézi a portál April Foreman pszichológust. Hangsúlyozta, az embert arra "tervezték", hogy bármivel képes legyen megbirkózni, ehhez pedig képes legyen a humort is használni, akár a fekete humort is.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ami azonban még különlegessé teszi a jelenlegi helyzetet, az az - jegyzi meg Foreman -, hogy globális. A világ minden táján milliók és milliók ugyanazzal szembesültek: a vírus terjedésétől való félelmükben az otthonaikba szorultak , s csak digitálisan tudják tartani a kapcsolatot az okos telefonok, a számítógépek és a közösségi média segítségével. Mindezek pedig nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy szeretteinkkel tudjunk beszélni, de arra is, hogy számunkra ismeretlenekhez is kapcsolódjunk, a humor, a mémek segítségével.
Ráadásul az új koronavírus-járvány más, mint egy terrortámadás vagy egy természeti katasztrófa - jegyzi meg Bart Andrews pszichológus. A Covid-19-krízis lassabban alakult ki és főképp azzal tehetünk ellene, hogy semmit sem csinálunk, csak otthon maradunk. A tétlenségből fakadó tehetetlenség érzése pedig tovább nehezíti a helyzetet, hiszen - mondja Andrews - most nem tudunk úgy küzdeni, mint korábban, amikor például embereket kellett kimenteni a romok alól. "És most még azzal sem tudjuk enyhíteni a feszültségünket, hogy elmegyünk az edzőterembe, vagy a templomba" - világított rá a pszichológus, hozzátéve: maradnak a mémek.
Tudósok kiszámították: ha egy ember naponta legalább 17 percet nevet, akkor ezzel 1 évvel hosszabbítja meg az életét. Ennél kellemesebb módja már tényleg nem lehet az egészség megőrzésének! A teljes cikket ide kattintva olvashatja.
Generációs szakadék
Van itt azonban egy generációs szakadék. Míg a most huszonéves nemzedék már abba nőtt bele, hogy minden frusztrációját, félelmét a mémeken keresztül élje meg, s számukra természetes, hogy az efféle humort hívják segítségül a megküzdéshez. Addig az idősebb generáció tagjai nem mozognak olyan otthonosan ebben a világban. Ezzel azonban van egy komoly probléma. Mert amíg a fiatalok meglátnak egy humoros képet, vagy egy szarkasztikus szövegezésű kis írást, amiről azonnal tudják, hogy nem igaz, addig az idősebbek gyakrabban veszik ezeket komolyan, s már olyan szövegezéssel osztják tovább, mely erősíti a félrevezető információ hitelességét, s így szárnyra kapnak az ilyen időkben oly veszélyes álhírek. Itt a HáziPatika.com-on is több cikkben foglalkoztunk már ezek megcáfolásával.
Szeretjük a pozitív érzéseket megosztani
Persze vannak olyan álhírek is, melyek nem olyan fajsúlyosak, mégis sokan bedőlnek nekik. Elég csak arra gondolni, mennyien hitték el, hogy a delfinek visszatértek a velencei csatornákba, vagy, hogy a kínai rizsföldeken boldog, ámde rizsbortól részeg elefántok szunyókáltak békésen, mivel az emberek "eltűntek" a színről. Természetesen mindkettő álhír volt. Ennek hátterében Natasha Daly, a National Geographic álhírek cáfolatára szakosodott újságírója szerint az áll, hogy az emberek hajlamosak rá, hogy gondolkodás nélkül, gyorsan megosszanak még olyan "túl szép, hogy igaz legyen" jellegű információkat is, melyekről gyorsan kiderült, hogy hamisak. Teszik mindezt azért, mert pozitív érzéseket váltottak ki belőlük a látottak, s ezt szeretnék másokkal is megosztani.
Ez azonban, mint említettük, ha például olyan vírus elleni védekezési technikákról szólnak, amik hatástalanok, veszélyesek is lehetnek. De elég csak azokra a mémekre gondolni, amik azzal viccelődnek, hogy akik már x-y eseményt túlélték, mindent túlélnek. Az ilyen "poénok" sajnos hamis biztonságérzetet kelthetnek az emberekben, márpedig a Covid-19 nem válogat, mindegy, hogy valaki 9/11-et vagy a madárinfluenza-járványt élte túl.
Foreman éppen ezért azt tanácsolja, mindig alaposan fontoljuk meg, hogy milyen forrásból tájékozódunk, s ha humorosnak szánt tartalmat osztunk meg a barátainkkal, inkább jelezzük a bejegyzésben, hogy egy esetlegesen a mémek világában járatlanabb embert akaratlanul se vezessünk félre.
Forrás: Cnet.com
Legjobban: