A stressz alapvetően egy természetes reakció, amelyet szervezetünk a mindennapi kihívásokra és a potenciálisan veszélyes helyzetekre ad válaszként. Ez a készenléti állapot segíti a gyors döntések meghozatalát, valamint felkészíti testünket az esetleges küzdelemre vagy menekülésre. A mai rohanó világban azonban könnyen állandósul a feszültség, hiszen adódhatnak olyan élethelyzetek - például a munkakörünk miatt -, amikor úgy érezzük, egy pillanatra sem állhatunk meg, hogy megnyugodjunk és relaxáljunk. Ennek a feszített élettempónak azonban komoly következményei lehetnek az egészségünkre nézve.
Egyes becslések szerint a felnőttek 43 százaléka szenved valamilyen szinten a stressz egészségkárosító hatásaitól, és az orvoshoz forduló betegek 75-90 százaléka olyan panaszokkal vagy betegségekkel küzd, amelyek összefüggésbe hozhatóak a tartós feszültséggel. De a hangulatzavarok jelentős részének kialakulását is a kezeletlen krónikus stressznek tulajdonítják. Amerikában pedig hivatalosan is a munkahelyi veszélyforrások közé sorolják a stresszt, és a nyomán kialakult egészségügyi problémák kezeltetése évente több mint 300 milliárd dollárba kerül az országban.
Több fronton is támadja a szervezetet
A stressz hatására szervezetünkben különböző hormonok szabadulnak fel. Ezek felelősek egyebek mellett a szívverés és a légzés felgyorsulásáért, valamint az izmok megfeszüléséért is. Ám ha stressz-szintünk tartósan magas marad, akkor várhatóan gyakori vendég lesz az életünkben az ingerlékenység, a szorongás, a fejfájás és az álmatlanság is. A tartós feszültség ezeken kívül
- fokozhatja a gyomorsav termelődését, ami gyomorégés kialakulásához vagy annak súlyosbodásához vezethet;
- a légzést segítő izmok megfeszülését okozhatja, amely következményeként légszomj léphet fel;
- hosszú távon jelentősen legyengíti azimmunrendszervédekezőképességét, így sebezhetőbbé válunk a fertőzésekkel szemben;
- magasvérnyomás-betegséget idézhet elő, amely károsítja az ereket és növeli a szívroham rizikóját;
- a májat a glükóztermelés fokozására ösztönzi, ezáltal tartósan megemelheti a vércukorszintet, és idővel 2-es típusú cukorbetegségre hajlamosíthat;
- mind a férfiaknál, mind a nőknél megzavarhatja a reproduktív rendszer működését, amely megnehezítheti a fogantatást;
- a férfiaknál merevedési zavarokhoz vezethet;
- mindkét nem esetében csökkentheti a szexuális vágyat;
- a hormonszintek ingadozását idézheti elő, amely felboríthatja a nők menstruációs ciklusát, sőt, akár a havi vérzések elmaradását is okozhatja;
- az emésztőrendszerre is káros hatással van, emiatt pedig hányingert, gyomorfájdalmakat és egyéb hasi panaszokat tapasztalhatunk;
- izommerevséghez, valamint gyakori nyak- és hátfájáshoz vezethet.
A stressz nyomai a leleteken
Ha életvitelünk miatt tartunk attól, hogy már a mi egészségünkön is komoly nyomokat hagy a stressz, érdemes néhány laborvizsgálatot évente elvégeztetni, amellyel szemmel tarthatjuk a tartós feszültséggel összefüggő problémákra utaló paraméterek alakulását. Ajánlott megnézetni például azokat az értékeket, amelyek jelezhetik, ha az állandó stressz hatására valamilyen változás állt be a belső szervek működésében. A magas koleszterin - és vércukorszint utalhat a feszített munkatempó szív- és érrendszerre gyakorolt negatív hatásaira, egyes hormonok mennyisége pedig a stressztűrésben fontos szerepet játszó pajzsmirigy és mellékvese működéséről ad képet. A stressz hatására csökkenhet a szervezet vas-, nátrium-, kalcium-, kálium-, D-vitamin- és magnéziumellátottsága, ezek alacsony szintje ráadásul tovább súlyosbíthatja az ingerlékenységet és az egyéb, stresszel járó tüneteket. Így ezek mennyiségét is javasolt szemmel tartani.
A rendszeres szűrővizsgálatok előnye, hogy az esetleges problémákat időben elkezdhetjük kezelni - például gyógyszerrel vagy életmódváltással -, még mielőtt komolyabb károkat okoznának. Az eredmények továbbá jó ösztönzőként hathatnak ránk abban a tekintetben, hogy megpróbáljuk mérsékelni a ránk nehezedő stressz mennyiségét, illetve megtanuljuk jobban kezelni és levezetni a mindennapi feszültséget.
