A szakemberek szerint az agy bizonyos részében található sejtek felelősek azért, hogy a tudatos gondolkodásunkat blokkolják. Ez pedig lehetővé teszi, hogy aludjunk. Ezek a sejtek azonban az idő múlásával folyamatosan pusztulnak, így idősebb korunkra egyre nehezebb lesz elérni a nyugodt pihenéshez szükséges állapotot.
A Harvard Medical School szakemberei szerint ez a jelenség különösen jellemző az Alzheimer-kóros betegekre, az ő alvásuk ugyanis a legtöbbször nagyon felületes, hajlamosak a felriadásokra.
"Egy hetvenéves személy átlagosan egy órával kevesebbet alszik éjjelente, mint egy huszas éveiben járó" - mondta Clifford Saper professzor, a kutatáshoz kapcsolódó tanulmány vezető szerzője. "A neuronok elvesztése magyarázat lehet az időskori alvászavarokra. Ez az új tudás új módszerekhez vezethet, amelyekkel hatékonyabban kezelhetjük az álmatlanságban szenvedő öregeket."
"Az magasabb a vérnyomása , és gyakrabban érinti a cukorbetegség is" - tette hozzá.
Saper professzor és kollégái felfedeztek egy neuroncsoportot, mely patkányoknál és embereknél egyaránt az alvás kapcsolójaként működik. "Kísérletek során sikerült bizonyítani, hogy ezeknek a neuronoknak az elvesztése álmatlanságot okozott, és az állatok csak feleannyit aludtak, mint társaik, és gyakran felriadtak, az alvásuk töredezetté vált" - mondta.
Az állatkísérletek mellett a kutatók 45 idős ember agyát is tanulmányozták. A kísérletben részt vevők vállalták, hogy évekig szenzorokat viseljenek alvás közben, a haláluk után pedig a tudománynak ajánlották a szerveiket. A tudósok úgy találták, hogy azoknál, akiknek kevesebb neuronja volt egy meghatározott területen, sokkal rosszabbul aludtak , mint a többiek.
A kutatásról szóló tanulmány a című folyóiratban olvasható.
