Az elmúlt egy év történései eddig talán soha nem tapasztalt terhelést jelentettek testi-lelki egészségünkre. A járvány miatti bizonytalanság és a korlátozások teljesen megváltoztatták az életünket, és még az olyan, teljesen hétköznapi tennivalókat is megnehezítették, mint a csekkek befizetése vagy a bevásárlás. Pedig a stressz már jóval a pandémiát megelőzően is sokak mindennapjait megkeserítette, ami a testi egészségünkre is káros lehet. Bár a stressz önmagában nem kóros állapot, ám ha folyamatosan ennek vagyunk kitéve, és megfelelően kezelni sem tudjuk, akkor hosszú távon súlyos betegségek kialakulásában játszhat szerepet.
Így betegít meg a "gyomorideg"
Részletek itt .
Egy stresszes időszakban a feszültséget a hasunkban is érezhetjük - nem véletlenül mondjuk, hogy "összeszorult a gyomrunk". Találó kifejezés a "gyomorideg" is, ami jelzi, hogy az idegrendszerünk és gyomrunk kapcsolatban állnak, és mindkettő hatással van a másik működésére. Stressz-szintünk befolyásolhatja az emésztésünk működését, illetve a székelési szokásainkat is: az állandó feszültség például székrekedéshez vezethet, de megnövelheti a reflux, a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma kialakulásának esélyét is. Emésztésünk egészségét tovább rombolja a stresszes életvitellel járó rendszertelen és egészségtelen étkezés, ami további betegségeknek ágyazhat meg.
Kutatások igazolták, hogy a tartós feszültség a bélflóra természetes egyensúlyát is felborítja, ami a szervezetünk védekezőképességének gyengüléséhez vezethet. A bélrendszerünkben élő, jótékony baktériumok amellett, hogy részt vesznek a tápanyagok lebontási folyamataiban, maguk is felveszik a harcot a különböző kórokozókkal szemben, valamint serkentik az immunsejtek működését. Ha ezeknek a baktériumoknak a száma és aránya megváltozik, az szinte valamennyi szervünk működésére kihat a bőr felszínétől a keringési folyamatokig vagy a pszichés állapotig. Gyengülhet az immunrendszerünk, ez pedig még fogékonyabbá teszi a szervezetünket a különféle fertőzésekre.
Nincs már haszna az "üss vagy fuss" reakciónak
Számos mozgásszervi betegség kialakulása mögött ugyancsak a tartós feszültség áll. Stresszes szituációban izmaink megfeszülnek, ami egészségtelen tartásba kényszeríti a testünket, ez pedig izomfájdalmakat és ízületi elváltozásokat eredményezhet. A vállak, a nyak és a fej krónikus izomfeszülése emellett a tenziós típusú fejfájás kialakulásában is szerepet játszik.
Az izmok feszülése csak az egyik velejárója a stresszre adott "üss vagy fuss" (fight or flight) válaszreakciónak, ami arra szolgált, hogy az évezredekkel ezelőtt élő, vadászó őseink sikerrel megbirkózhassanak az életveszélyes helyzetekkel. Hatására a vérnyomás megemelkedik, a légzés és a szívverés szaporábbá válik, és az egész testünk felkészül arra, hogy határait a lehető legjobban megközelítve biztosítson elég erőt az előttünk álló akadály leküzdéséhez. Míg azonban az őseinknek valóban szükségük volt erre a plusz energialöketre a vadakkal vívott harcban, a mai embernek már a stresszes szituációt a munkahelyi határidők betartása és a csekkek befizetése jelenti, amelyben semmi haszna nem származik a testének "túlpörgetéséből".
Kára viszont annál több: a magas pulzusszám és a stresszhormonok (az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol) szintjének megemelkedése hosszabb távon szív- és érrendszeri problémák kialakulásához vezethet, növelheti a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát is. A stresszreakció a légzés természetes ütemét is befolyásolja, ami főleg az asztmások és tüdőbetegségben szenvedők tüneteit súlyosbíthatja. Emellett a szorongással járó szapora légzés (más néven hiperventilláció) pánikrohamot is kiválthat.
Nem véletlenül vált az utóbbi évtizedekben valóságos népbetegséggé az alvászavar is, amelytől egyes kutatások szerint világszerte minden harmadik ember szenved valamilyen szinten. A tartós stressz ugyanis az éjszakai pihenésünkre is komoly hatással van, ez pedig öngerjesztő folyamatot eredményezhet, hiszen ha éjjel nem tudjuk megfelelően kipihenni magunkat, úgy napközben is feledékenyebbek, ügyetlenebbek és összességében feszültebbek leszünk, ami a következő éjszakánk minőségét megint csak tovább rontja.
Hogyan küzdhetünk meg a stresszel?
A járvány hónapjaiban a stresszkezelésre különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk, mindenkinek meg kell találnia azokat a módszereket, amelyekkel a felgyülemlett szorongást sikerrel enyhítheti. A rendszeres testmozgás nagyszerű stresszoldó, és bár a fitnesztermeket most nem látogathatjuk, még a lakáson belül végzett jóga, illetve meditáció is sokat segíthet. Érdemes naponta némi időt szánnunk olyan hobbikra és elfoglaltságokra, amelyek segíthetnek kizökkenni a mindennapi rohanásból, és "kikapcsolnak" minket. Lehet ez például gyakorlás egy hangszeren, olvasás , rejtvényfejtés, de sokan használnak felnőtt színezőkönyveket kikapcsolódás gyanánt.
Fontos, hogy gondoskodjunk megfelelő mennyiségű és minőségű alvásról is. A patikák polcain több olyan, vény nélkül kapható készítmény közül is választhatunk, amely természetes hatóanyagok kombinációjával segíti az éjszakai nyugalmat. A pihentető alvást követő napon pedig kiegyensúlyozottabbak, energikusabbak lehetünk, és a stresszes szituációkat is könnyebben kezelhetjük.
