Nemrég jártunk orvosnál, a légzésfunkcióink rendben vannak és a gyógyszerek is jól vannak beállítva, ám az utóbbi időben mégis egyre többször fulladunk és köhögünk? Ennek hátterében a krónikus feszültség is állhat. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa a gyakori stressz veszélyeire hívja fel a figyelmet.
A stressz által kiváltott asztma tünetei
Az erős érzelmek légszomjat és légzési nehézséget okozhatnak, emiatt kiválthatják az asztma tüneteit. Emellett a feszültség fokozza az érzékenységet az asztmát kiváltó egyéb tényezőkkel - például az allergénekkel, a füsttel, a magas páratartalommal és a hideggel - szemben is. Ha pedig a tartós stresszt egészségtelen szokásokkal próbáljuk oldani - mondjuk dohányzással vagy alkoholfogyasztással - szintén megnövekszik az asztma súlyosbodásának kockázata - ismerteti a szakember.
Egy vizsga előtt is előfordulhat, hogy az asztma átmeneti romlását tapasztaljuk, ám ezek a panaszok rendszerint a stresszhelyzet megszűnésével el is múlnak. A tartós stressz vagy szorongás hatása azonban már hosszabb távon érvényes az állapotromlás. Ilyenkor az érintettek az alábbi tünetekről számolnak be:
- szorítás a mellkasban
- zihálás, légzési nehézség, légszomj
- sípoló légzés
- fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség
- köhögés
Hogyan kezelhető?
A legjobb megoldást a stresszhelyzetek elkerülése jelentené, ám ez a való életben nem kivitelezhető. A feszültség leküzdését azonban meg lehet tanulni. Segíthet például a légzőgyakorlat, a meditáció és a jóga is, de érdemes több módszert kipróbálni, hogy tudjuk, nekünk melyik válik be a legjobban. A lényeg, hogy találjunk módot a kikapcsolódásra, relaxációra.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nagyon fontos az asztma akcióterv betartása - még a stresszes időszakok alatt is. Ha a tüneteink erősödnek, kövessük az orvosunk utasításait, hogy megelőzzük az asztmás rohamot. Figyeljük magunkat és vezessünk tüneti naplót! Ha azt tapasztaljuk, hogy vizsgaidőszakban mindig nehezebb a légzésünk, egyeztessünk kezelőorvosunkkal, hogy a következő alkalommal már tudjuk, hogyan kell a gyógyszeres kezelést módosítani a tünetek megelőzése érdekében. Tartós stresszhelyzetben is konzultáljunk soron kívül, hiszen többnyire ilyenkor is szükség van a gyógyszeradagok módosítására.
