Kint vagy itthon egyszerűbb gyereket nevelni? Két történet

Belgiumban élő anyukával beszélgettünk arról, milyen gyermeket nevelni külföldön, távol a szülői segítségtől. Egy Magyarországra visszaköltöző pár is elmesélte, ők miért döntöttek úgy, hogy mégis inkább itthon vállalnak gyermeket.

Mónika lassan négy éve költözött ki férjével és kislányukkal Belgiumba. A Magyarországon maradt család nagyon hiányzik nekik, egyelőre azonban mégsem terveznek visszatérni. "2018-ban döntöttünk a költözés mellett, nagyon hirtelen és különösebb tervezés nélkül, mert a párom munkája úgy alakult, hogy jönni kell. Először Németország volt a terv, de ott nem találtunk megfelelő ingatlanközvetítőt, aki időben elintézett volna mindent, így maradt Belgium, de azon belül egy németajkú kisváros" - avatott be interjúalanyunk kiköltözésük körülményeibe. Ahogy mesélte, a kinti élet gyermeknevelés szempontjából is különbözik néhány dologban az itthon megszokottól, a legnagyobb nehézséget azonban a család hiánya jelenti számukra.

Nem megszokott a szülés után otthon töltött három év

A kislányuk még Magyarországon született 2017-ben, másfél éves volt, amikor a belga városban új életet kezdtek. "Egy évet még itthon voltam vele, mert muszáj volt rendeznünk az itteni dolgainkat. Egyeztetni kellett az önkormányzattal például a lakhatás és a letelepedés miatt, majd jött a gyermektámogatás, az autó regisztrálása is. Rengeteg adminisztrációval jár egy ilyen folyamat és nehéz volt segítség nélkül" - emlékezett vissza. Mint mondja, a külföldi életben most is ezt tartja az egyik legnagyobb negatívumnak: nincs a közelben sem a család, sem pedig régi barátok, akikhez fordulhatnának a nehezebb időszakokban. Sok dolog máshogy működik odakint, mint Magyarországon, kellő rutin és helyismeret híján pedig rengeteg plusz kört kell futni.

Hol vannak a magyar "latte apukák"? Három év helyett három hónap a szülési szabadság, és az sem ördögtől való, ha az apuka marad otthon a gyerekkel. Itthon ez még elképzelhetetlen, holott a nyugat-európai gyakorlatnak megvannak a maga előnyei.

A hazai gyakorlattól eltérően kint egyáltalán nem megszokott a szülés után otthon töltött három év a gyermekkel - igaz, számos más módon kompenzál az állam. Interjúalanyunk két évet tudott otthon tölteni a kislányával, de mint mondta, az ottani ellátórendszer nem erre lett kialakítva. "Volt, aki már 6 hónaposan beadta a gyerekét a bölcsibe, mert vissza kellett mennie dolgozni. Támogatják a családokat pénzzel, idővel viszont nem" - teszi hozzá. Elmondása szerint kint azt tapasztalja, hogy minél előbb vissza kell menni dolgozni, a gyerekre pedig vár a bölcsöde, később pedig az óvoda. "Déluán 3 óráig van foglalkozás az óvodában, utána nekünk kell megoldani ki legyen a gyerekkel, ha 4-ig dolgozunk. Nálunk szerencsére van egy városi szervezet, egy napközi, ami pont a mi iskolánkban működik, így nem kell a gyereknek egy másik intézménybe átmennie a délutáni foglalkozásra. De például minden szerdán csak délig van tanítás, aznap nincs ebéd. Ezeken a napokon is lehet kérni délutáni felügyeletet, de az emberek nagy része hazaviszi a gyereket, vagy jönnek értük a nagyszülők" - magyarázza az anyuka. Természtesen náluk az utóbbi nem megoldás, hiszen a nagyszülők több száz kilométerre élnek egy másik országban. Szerencsére vannak napközis lehetőségek, így mindig találnak megoldást a gyermek délutáni elhelyezésére.

"Ha nem lesz változás, nem költözünk haza"

Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!

Mérlegen a járvány: mi olvasható ki a magyar halálozási adatokból?

Kislányuk nyelvtudásának viszont nagyon jót tett a kiköltözés, otthon természetesen magyarul beszélnek, de nagyon gyorsan és jól megtanulta a németet, az óvodában pedig már gyakorolják a franciát is. "Vallóniában, ahol mi lakunk, a francia az anyanyelv, mi viszont a régión belül egy német városban telepedtünk le, ezért tanulja mindkét nyelvet a kislányunk. Az ország másik részén, Flandriában pedig a flamand az anyanyelv, ami lényegében holland" - enged bepillantást a mindennapokba. Gyermekük néhány hónapja egy magyar közösségi óvodába jár, fontosnak érzik, hogy a magyar nyelvet is jól megtanulja. Ebben az intézményben lehetőséget biztosítanak arra, hogy akár egészen felső tagozatig, hétvégente magyar rendszer szerint tanuljon.

A külföldi gyermekvállalásról beszélt nekünk egy Belgiumban élő, magyar anyuka. Fotónk illusztráció, forrás: Getty Images
Külföldi gyermekvállalásról faggattunk egy Belgiumban élő magyar anyukát. Fotónk illusztráció, forrás: Getty Images

A hazaköltözés mégsem forró téma a számukra, amelynek nyomós okai vannak. "A 2018-as választások után költöztünk ki, és nem csak a jobban fizető munkahely, de az elkeseredettség is hajtott minket. Ha most sem lesz változás, akkor biztosan nem fogunk visszaköltözni, ellenkező esetben megfontolnánk a kérdést, mert szeretjük Magyarországot" - árulta el az anyuka.

Fizetés helyett fitneszbérlet

Mónika családjával ellentétben Tamás és párja, Nikolett hazaköltözött Németországból, első gyermeküket is itthon tervezik. Pedig Tamás lassan tíz éve, 2012-ben még keserű szájízzel hagyta itt az országot. "Bölcsészként végeztem, ami alapból behatárolja, hogy milyen területeken tudok elhelyezkedni, emellett a munkaerőpiacra is úgy kerültem ki, hogy még javában érződött a gazdasági válság hatása. Másfél év alatt négy állásom volt, ebből kettőben ki sem fizették a megbeszélt béremet. Az utolsó munkahely egy fitneszterem volt, egyfajta mindenes pozíció. A hónap végén közölték, hogy fizetni nem tudnak, de használhatom ingyen a gépeket. Ezután döntöttem úgy, hogy egy gyermekkori barátommal szerencsét próbálunk külföldön" - emlékezett vissza.

A következő években több országban is megfordult, először Ausztriában dolgozott pincérként, majd egy kirándulóhajón is vállalt munkát, majd néhány rövidebb kitérőt követően Németországban kötött ki. "Dortmund agglomerációjában találtam egy albérletet, többen költöztünk itt össze és bejártunk a városba egy nagy telekommunikációs cég ügyfélszolgálati irodájába. Itt éreztem először, hogy kiegyensúlyozottabban alakulnak a dolgok, a fizetés és a lakhatási körülmények is megfelelőek voltak. A cég magánorvosi biztosítást is kötött velünk, időnként bónuszokat is kaptunk, teljesen más körülmények voltak, mint amibe Magyarországon belekóstoltam" - így Tamás.

"Idegennek éreztük magunkat"

Mostani párját, a szintén magyar, de Dortmundban dolgozó Nikolettet is itt ismerte meg, majd nemsokára össze is költöztek, és találtak egy albérletet közelebb a belvároshoz. Habár az életkörülményeik megfelelőek voltak, mégsem találták a helyüket. "A család mindkettőnknek nagyon hiányzott, én a szüleimmel még az interneten is könnyebben tartottam a kapcsolatot, de a párom szülei már idősebbek, még az okostelefon használatát sem akarták megtanulni. Nikolett mindkét lánytestvérének volt már gyermeke, ő is szeretett volna, így sokat beszéltünk arról, hogy Németországban vágjunk-e bele a babaprojektbe, vagy térjünk haza" - árulta el.

A társaság hiánya volt az egyik legfőbb ok, ami miatt végül mégis a hazaköltözés mellett döntöttek. "Néhány évet töltöttünk csupán mindketten egy másik országban, így nyilvánvalóan nem alakulhatott ki bennünk az adott térség vagy kultúra iránti komolyabb kötődés. Ennek inkább az ellenkezőjét éreztük mindketten, hogy idegen számunkra ez a város és a benne élő emberek. A párom egy hotelban dolgozott, ahol óriási volt a fluktuáció, mire valakinek megjegyezte a nevét, már nem is látta többé. Nálunk sem volt sokkal jobb a helyzet. Nem voltak barátaink, akiket áthívhattunk volna, a család is nagyon távol volt" - magyarázta Tamás. Hozzátette: szerette volna azt is, ha a születendő gyermekei többet láthatják a nagyszülőket, ő ugyanis korán elvesztette az övéit, így nem volt erre lehetősége.

Végül annyiszor emlegették a hazaköltözést, hogy felvették a kapcsolatot az egyik Magyarországon élő ismerősükkel, aki rögtön tudott munkát ajánlani egy fuvarozó cégnél, logisztikai munkakörben. A pandémia miatt csaknem egy évvel el kellett halasztaniuk a hazautat, így csak 2021 nyarán költöztek vissza véglegesen. "Nagyon sok dolgot hátra kellett hagynunk a költözéskor, mert egyszerűen nem érte volna meg hazaszállíttatni. De egy korszakot is lezártunk az életünkben, mi már tartósan Magyarországon szeretnénk élni, így nem is gond, hogy új lapokkal indulhatunk" - tette hozzá. Párjával augusztusra várják első gyermeküket.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +14, +20 °C

Nyugat felől csökken a felhőzet. Változóan gomolyfelhős lesz az ég, nagyobb eséllyel keleten alakulnak ki záporok, zivatarok. Élénk, erős északias szél mellett 25, 31 fok közötti maximumokat mérhetünk. Szerdán napközben már nem érkezik front, de a hidegfront mögötti helyzetben még hidegfront jellegű hatás érvényesül. Görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, ingadozhat a vérnyomás. A frissebb időben viszont mérséklődnek az alvászavarok, megszűnik a hőterhelés. A napsütés javítja a hangulatot, a hőérzet sokat javul az előző napokhoz képest. A légszennyezettség közepes, kissé csökken. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)