A 30-as éveiben járó Grace Bell egy ritka fejlődési rendellenességgel, Mayer-Rokitansky-Kuster-Hauser-szindrómával született. A betegség következtében a méh nem fejlődik ki megfelelően magzati korban, ami meddőséget okoz. Mint azt a BBC írja, Bell 16 éves korában tudta meg, hogy nem születhet gyermeke. Amikor azonban későbbi párjával, Steve Powell-lel szerettek volna családot alapítani, már nemcsak az örökbefogadás merült fel lehetőségként, hanem a méhtranszplantáció is. Miután az orvosok találtak megfelelő donorszervet egy elhunyt donortól, a nőt 2024 júniusában az oxfordi Churchill kórházban műtötték meg. Pár hónappal később pedig elkezdődhetett a lombikprogram.
Szülés méhátültetés után
A Kent városában élő párnak végül tavaly decemberben egészséges kisfia született a nyugat-londoni Queen Charlotte's and Chelsea kórházban. A Hugo névre keresztelt kisfiú több mint 3 kilogrammos súllyal jött a világra. Szülei egyszerűen csodának tartják az érkezését, és rendkívül hálásak érte úgy az oxfordi és londoni orvosoknak, mint az elhunyt donor családjának a „rendkívüli ajándékért”. A donor névtelenséget kérő szülei „óriási büszkeségüknek” adtak hangot lányuk öröksége nyomán. Halála után ugyanis öt szervét ültették be összesen négy embernek, akik így új esélyt kaptak a teljesebb életre.
Világszerte immár több mint 100 méhtranszplantáció történt, és eddig mintegy 70 gyermeknek adtak életet az érintett nők. Ritkább azonban, hogy elhunyt donortól származó szerv esetén történjen hasonló. Az Egyesült Királyságban egy kísérleti program keretében eddig négy ilyen típusú beavatkozás történt, és Bell az első, akinek gyermeke is született. Párjával most arról dönthetnek, hogy szeretnének-e megpróbálkozni egy második gyermekkel is, mielőtt az orvosok eltávolítanák a donorszervet. Ahhoz ugyanis, hogy a beültetett méh ne lökődjön ki, a nőnek erős immunszuppresszáns gyógyszereket kell szednie, ami nem tartható fenn hosszú távon.
Amint arról beszámoltunk, Magyarországon is zajlanak már előkészületek a méhtranszplantáció meghonosítására, ugyanakkor az első hazai beavatkozás még nem történt meg. A Pécsi Tudományegyetem múlt pénteki közleménye szerint ahhoz, hogy az eljárást a klinikai gyakorlatban is alkalmazhassák, elsőként ki kell alakítani a szükséges jogi kereteket a hazai jogrendszerben.
