„A szekunder meddőség azt jelenti, hogy egy párnak már volt korábban legalább egy sikeres terhessége (akár szülés, akár vetélés), de később nem sikerül újra teherbe esni. Orvosi értelemben pedig akkor beszélünk szekunder meddőségről, ha legalább 12 hónapon keresztül rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett nem jön létre második terhesség. Fontos kiegészítés, hogy 35 év felett ez az időtartam általában már csak 6 hónap” – magyarázza lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Zinner Balázs, a Nőgyógyászati Központ - Prima Medica problémás terhességekre specializálódott szülész-nőgyógyásza.
A másodlagos meddőség okai
Hozzátette, azért nevezik az állapotot szekundernek, vagyis másodlagosnak, mert a primer meddőség megnevezés arra vonatkozik, hogy még soha nem jött létre terhesség. Ennek egyik természetes oka maga az életkor, ugyanis idővel csökken a női szervezetben a petesejtek száma és minősége. Tehát lehetséges, hogy 30 évesen még viszonylag könnyedén született egy baba, 38 évesen azonban már nem feltétlenül jön össze. Ezen túlmenően ugyanakkor egyéb okok is meghúzódhatnak a szekunder meddőség hátterében. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra.
A méh állapotának változása
Egy korábbi császármetszés vagy méhűri beavatkozás (például küret, polipeltávolítás) többféle módon is kiválthat szekunder meddőséget. Ezek általában mechanikai, gyulladásos vagy hegesedési következmények. A beavatkozások után a méhnyálkahártya sérülhet, és kóros hegesedés alakulhat ki. Ez azért probléma, mert a megtermékenyített petesejt nem tud megfelelően beágyazódni, a méhüreg részben vagy teljesen összetapadhat, valamint menstruációs zavarok is jelentkezhetnek.
A császármetszés helyén is kialakulhat egy kis bemélyedés vagy hegüreg. Ebben vér vagy váladék gyűlhet össze, ami krónikus gyulladást tarthat fenn, és ronthatja a spermiumok mozgását vagy a beágyazódást. Műtétek után ritkán bár, de kialakulhat kismedencei fertőzés, amely károsíthatja a méhnyálkahártyát és érintheti a petevezetékeket is. Többszöri küret vagy agresszívebb beavatkozás esetén pedig a méhnyálkahártya elvékonyodhat, ami miatt nem alakul ki megfelelő környezet az embrió számára.
Az endometriózis ugyancsak több szinten befolyásolhatja a méh működését és a teherbeesés esélyét. Ugyanis gyulladásos környezetet hoz létre, rontja a méhnyálkahártya minőségét, zavarja a hormonális válaszokat és megváltoztathatja a méh szerkezetét is. Ezeken túl lehetnek ritkább okok is a méh állapotával kapcsolatban, amelyeket kivizsgáláskor szintén számításba vesz a nőgyógyász.
Hormonális zavarok
A hormonális rendszer nagyon finoman szabályozza az ovulációt, a méhnyálkahártya felkészülését és a terhesség fenntartását. Ha ebben zavar keletkezik, akkor korábban már sikeres terhesség után is kialakulhat szekunder meddőség. Igen gyakran pajzsmirigyproblémák okozzák például a szekunder meddőséget, ugyanis a pajzsmirigyhormonok közvetlenül befolyásolják a női ciklust. A szerv alulműködése gátolhatja az ovulációt, emelheti a prolaktinszintet, ami leállíthatja a tüszőérést, így a méhnyálkahártya nem lesz megfelelő a beágyazódáshoz. A túlműködés pedig cikluszavarokat okozhat és ronthatja a petesejtek minőségét.
Ugyancsak érdemes a policisztás ovárium szindróma (PCOS) után is kutatni, ugyanis ez az egyik leggyakoribb hormonális ok. PCOS esetében ugyanis sokszor jelen van inzulinrezisztencia és androgéntúlsúly is, ami felborítja a hormonháztartást és a petefészekben sok apró tüsző megrekedhet. Ugyancsak ezzel összefüggésben elmaradhat az ovuláció, valamint a kiegyensúlyozatlan hormonháztartás miatt a méhnyálkahártya eleve nem optimális a beágyazódáshoz. Ezért lehet, hogy korábban még volt spontán ovuláció és terhesség, később viszont már nem. További hormonális tényezőknek is érdemes utánajárni, mint például a magas prolaktinszint, a sárgatest-elégtelenség és a perimenopauza, akár menopauza.
Egyéb okok
Szekunder meddőség esetén mindig érdemes feltérképezni az életmódot is, hiszen az elhízás, a tápanyaghiány, a rendszertelen életvitel, a káros szokások és a kezeletlen stressz mind hajlamosítanak a sikertelen próbálkozásra. Valamint nem szabad kizárni a pár férfi tagjának problémáit sem, így ajánlott lehet ellenőriztetni a spermiumszámot és a spermiumok minőségét is.
Hogyan vizsgálják a szekunder meddőséget?
A szekunder meddőség kivizsgálása lépésről lépésre történik és mindig mindkét felet érinti, még akkor is, ha korábban már volt sikeres terhesség. A cél az, hogy kiderüljön: van-e ovuláció, átjárhatók-e a petevezetékek, megfelelő-e a méh állapota, illetve rendben van-e a spermiumkép.
„Az első találkozásnál érdemes felkészülni egy alapos kikérdezésre, áttekinteni a korábbi terhességeket, menstruációs ciklust, esetleges műtéteket, fertőzéseket, az életmódi elemeket. A válaszok sokszor már irányt mutatnak arról, hogy például hormonális vagy mechanikai ok állhat-e a háttérben” – ismerteti dr. Zinner Balázs. „Ezek után következnek a nőgyógyászati vizsgálatok, első sorban a hüvelyi ultrahang. Vérvizsgálatra is mindenképp szükség van, hiszen ebből rengeteg dolgot megtudhatunk a hormonháztartással kapcsolatban.”
A rutin vizsgálatok után, az eredmények ismeretében a nőgyógyász speciális vizsgálatokat is elvégezhet, elrendelhet. Ilyen lehet a például a petevezeték átjárhatósági vizsgálat valamilyen formája, a méhüreg vizsgálata méhtükrözéssel, esetleg olyan kiegészítő vizsgálatok, mint az inzulinrezisztencia-szűrés, a genetikai vizsgálatok, ismétlődő vetélésnél az immunológiai tesztek, endometriózis gyanújánál pedig a laparoszkópia. Ezekkel párhuzamosan megtörténhet a férfi kivizsgálása is. Zinner doktor arra figyelmeztet, hogy a párnak fel kell készülnie a hosszadalmasabb vizsgálati időszakra, hiszen az alap kivizsgálás is 1-3 hónapig tarthat a ciklushoz kötött vizsgálatok miatt, összetettebb esetekben pedig ez még hosszabb lehet.
A diagnózis aztán meghatározza a kezelés irányát is. A kiváltó októl függően ez lehet például életmódváltás, gyógyszeres kezelés vagy asszisztált reprodukciós eljárás, jobbára lombikprogram.
