Miközben a rendszeres kézmosás az alapvető higiéniai szabályok alapvető eleme, az ahhoz használt mosdókagylókra lényegesen kevesebb figyelem hárul. Pedig az ausztrál Flinders Egyetem közleménye szerint érdemes lenne foglalkozni a kérdéssel. Az egyetem kutatói Claire Hayward vezetésével legújabb vizsgálatukban kórházi és otthoni mosdókagylókból vettek biofilmmintákat, majd meghatározták, hogy azokban milyen mikrobák találhatók. Az eredmények alapján nemcsak olyan kórokozók lehetnek jelen a kézmosóhelyeken, amelyek eleve vízben fordulnak elő, hanem olyanok is, amelyek kevésbé kötődnek a nedves környezethez.
„Kutatásunk kimutatta, hogy a mosdókagylók számottevő és alábecsült szerepet játszhatnak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekben. Tanulmányunk emellett megállapította, a lakossági mosdókagylókban változatosabb baktériumközösség él még a kórháziaknál is. A házi mintákban a Legionella baktérium is nagyobb számban volt jelen” – árulta el Harriet Whiley, a Science of The Total Environment című tudományos folyóirat által közölt tanulmány utolsó szerzője. A Legionella a légiós betegség, vagy a legionellózis kórokozója, amely természetes víztestekben, fürdőkben, melegvíz-rendszerekben, virágföldekben és légkondicionálókban egyaránt képes megélni.
Az említett biofilm egy nyálkás, ragacsos anyag, amely a lefolyókban és a kézmosók csapjai körül ülhet le. Mikrobák egész közösségét rejti, amelynek részei potenciálisan fertőzőképes, az emberi egészségre veszélyt jelentő patogének is. Kórházi körülmények között ezek a kórokozók nagy valószínűséggel egyrészt a kezüket megmosó betegektől és az egészségügyi személyzet tagjaitól származnak, másrészt a bejövő vízből és a biológiai hulladékból. Abban, hogy a kórházi mosdókagylók valamelyest tisztábbak mikrobiológiai értelemben, mint a háziak, a kutatók szerint a rendszeres takarítás, használat, illetve maga a kagylók dizájnja játszhat közre. „Ez kockázatot jelent az otthoni ellátásban részesülő betegek számára, ami ráadásul az ellátórendszer terheinek csökkentését célozva egyre elterjedtebb a kórházi fekvőbeteg-ellátás alternatívájaként” – emelte ki Hayward. Hozzátette, az érintett betegek környezetében nagy figyelmet kell fordítani a helyes fertőtlenítési rutinra.
