Ennyi ételt dobunk a kukába

Bármennyire is szeretjük azt hinni, hogy tudatos fogyasztók vagyunk, ez a kijelentés általánosságban nem igaz - véli Szűcs Róbert Sándor, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének főiskolai docense.

Milyen jelekről ismerhető fel a romlott étel? Részletek itt.

A fejlett országokban egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszer-pazarlás, amikor egyébként még fogyasztható ételek is a szemétbe kerülnek - mutatott rá a szakember a Debreceni Egyetem honlapjának nyilatkozva. Kifejtette, egy 2018-as nemzetközi kutatás szerint a legtöbbet a britek és a luxemburgiak pazarolnak, akik fejenként évente 137, illetve 133 kilogramm élelmiszert dobnak ki. A magyar fogyasztók ezen a felmérésen jobb eredményt értek el a fejenkénti 39 kilogrammos mennyiséggel, hazai kutatók szerint azonban ez az érték valójában elérheti a 68 kilogrammot is.

ételpazarlás, élelmiszer
Különböző felmérések szerint a magyar emberek is rengeteg ételt dobnak a szemétbe. Fotó: Getty Images

Egy átlagos magyar család a becslések alapján évente körülbelül 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki. Szűcs Róbert Sándor egy több mint 900 fős kérdőíves kutatást végzett a témáról. A megkérdezettek saját bevallásuk szerint leggyakrabban kenyeret tesznek a szemetesbe, amit sorrendben a házi főtt étel, a kifli és zsemle, valamint a felvágottak követnek. Az adatokból az is kiderült, minél magasabb valakinek a jövedelme, annál kevésbé tudatos az élelmiszer-felhasználás terén, egyszersmind annál többet is pazarol.

A pazarlás okaként a legtöbben az alábbi válaszokat fogalmazták meg:

  • pontatlanul tervezzük a fogyasztást
  • törekszünk a biztonságra
  • elcsábulunk az üzletekben
  • kiszerelési egységek túl nagyok
  • az akciós újság hatására vásárolunk
  • keressük a promóciós csomagolást
  • a médiában megjelenő reklámok hatására vásárolunk túlzottan

A válaszokat vizsgálva úgy tűnik, mintha a fogyasztók kissé ártatlanul szemlélnék az élelmiszerek romlását, egyfajta külső szereplőként, amiben nekik alig van szerepük. A felhasználók olvasatában "az rendben van, hogy többet vettem a kelleténél, de az élelmiszer a hibás, mert az gyorsan és váratlanul romlott meg" - olvasható főiskolai docens kutatási eredményeiben. A szakember arra a következtetésre jutott, bármennyire is szeretjük azt gondolni magunkról, hogy tudatos fogyasztók vagyunk, ez a kijelentés általánosságban nem igaz. "Erre kiváló példa, hogy a koronavírus hazai megjelenésekor élelmiszer-felvásárlási láz tört ki. Majd néhány napja bejárták a közösségi médiát azok a fotók, amelyek a túlzott felhalmozás következményeit mutatják be vagyis, hogy néhol bontatlan csomagolásban lévő élelmiszereket dobnak most a kukába. Ilyet egy tudatos felhasználásra törekvő fogyasztó nem tesz" - tette hozzá Szűcs Róbert Sándor.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +26, +37 °C
Minimum: +17, +23 °C

A változó felhőzet mellett több-kevesebb napsütésre is készülhetünk, nyugaton és északon lehet zápor, zivatar. Élénk, erős lesz az északnyugati szél, a legmelegebb órákban nyugaton 26, 30, máshol 31, 37 fokot mérhetünk. Kedden a hőség mellett egy lassan mozgó hidegfront jelenti a terhelést. Nyugaton görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, keleten pedig a hőkimerülés, a fáradékonyság és az erős gyulladásos panaszok lesznek a legjellemzőbbek. A keleti tájakon továbbra is fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. A keringési rendszert országszerte nagy igénybevétel éri. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: