A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) pénteken kiadott elemzése szerint Magyarországon hagyományosan a borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók a legnagyobb területen, mert hazánk a szőlőtermesztés északi határán terül el. A folyamatosan változó klimatikus viszonyok miatt azonban egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt csemegeszőlő termesztése.
Mintegy 370 hektáron termesztenek csemegeszőlőt az országban, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun, Heves és Tolna vármegye. Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is valamelyest alkalmas fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1000 hektárt tesz ki. Az évente megtermelt étkezésre szánt csemegeszőlő mennyisége tíz évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 5-10 ezer tonna közé állt be. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonna, így évente 10-12 ezer tonna az import. A NAK és FruitVeB szerint a jövőben emelkedhet a csemege szőlő termőterülete.
Az elemzés kiemeli, hogy a megváltozott éghajlati viszonyok következtében a legtöbb gyümölcsfaj termesztése egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a csemegeszőlő termesztését ezzel szemben lényegesen kevesebb környezeti kockázat övezi. A jellemzően igen késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot elkerüli, a nyári hőséget igen mélyre hatoló gyökérzete jól viseli és a termések sem szenvednek láthatóan a gyakran több hónapos aszályos időszakban. A kitolódott meleg őszi hónapokban a késői fajták is teljes mértékben beérnek - magyarázták. Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő-fajta van a Nemzeti Fajtajegyzékben.
Július végétől október végéig biztosított a gyümölcsként fogyasztott szőlő. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova. Ezek a fajták viszont már elavulni látszanak, mert a fogyasztói elvárások szerint szinte alapvető követelmény a magnélküli csemegeszőlő. Így a hazai nemesítések során és a csemegeszőlő telepítések esetében ezt az elvárást fokozottan figyelembe kell venni.
Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik. Ennek jelentős részét importból kell biztosítani. A piaci árakat diktáló és nagy árversenyt kikényszerítő, Magyarországnál sokkal nagyobb csemegeszőlő-termelő országokkal szemben, ahonnan az import java része származik - Olaszország, Spanyolország és Görögország - azonban akkor vehetjük fel a versenyt, ha a hatékonyság, a fajlagos terméshozamok jelentősen javulnak - hívta fel a figyelmet a szakmai szervezetek elemzése.
