Egy átlagos család naponta 10 liter párát termel. A téli hidegben ez a páramennyiség elhasználódottá teszi a zárt terek levegőjét, ezért nemcsak jól esik, de fontos is felfrissíteni a levegőt gyors, de alapos szellőztetéssel. A Mackintosh School of Architecture kutatásai szerint a lakáson belüli ruhaszárítás súlyosbíthatja az asztmás tüneteket. Megfelelő minőségű beltéri levegővel azonban megelőzhetőek az asztmás és az allergiás megbetegedések, és biztosítható az általános jó közérzet.
Az európai emberek életük 90 százalékát a négy fal között töltik. Egészségünk és közérzetünk szempontjából ezért nem mindegy, milyen levegőjű helyiségben tartózkodunk. Az energiatakarékosság jegyében az épületek napjainkban fokozott légzárással készülnek, mely tovább ront a belső légállapotokon, magasabb páratartalmat eredményezve. Ráadásul mind otthon, mind a munkahelyünkön egyre több elektromos berendezés vesz körül bennünket, melyek szintén szennyezik a levegőt. A páratartalom csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében minden zárt térnek lélegeznie kell.
Íme 10 tény a beltéri levegő minősége és életminőségünk kapcsolatáról:
1. Az európaiak manapság idejük 90 százalékát a négy fal között töltik.
2. Az elmúlt 30-40 évben rohamosan megnőtt az asztmás és allergiás megbetegedések száma - részben azért, mert egyre több időt töltünk zárt térben.
3. A tárgyalótermek, iskolai osztálytermek rossz légminősége a tanulási és koncentráló-képességre egyaránt negatívan hat.
4. A gyerekszobák légtere tele van a műanyag játékokból és elektronikus eszközökből származó vegyi anyagokkal. A gyermekek így különösen ki vannak téve a rossz légminőség jelentette veszélyeknek.
5. Magas páratartalom és alacsony beltéri hőmérséklet esetén a hidegebb felületeken kicsapódhat a pára, amely később penészedéshez vezethet.
6. A páralecsapódás és a penészedés többnyire hideg külső falak mellé állított bútorok közelében alakul ki. A penészes fal allergiás és asztmás tüneteket produkálhat, emellett fáradtság, fejfájás és keringési problémák előidézője is lehet.
7. Egy átlagos család páratermelése 10 liter/nap. A magas páratartalmú helyiségek ideális életteret jelentenek a poratkák számára, amelyek jelenléte allergiás megbetegedésekhez vezethet.
8. A beltéri levegő szennyezéséért számos tényező, köztük a páratartalom, a különböző szagok és illatanyagok, a tárgyakból kiváló gázok, a cigarettafüst, a penész, az allergén anyagok, valamint a radon tehető felelőssé.
9. A mesterséges szellőztetőrendszerek számos káros anyagot juttathatnak a levegőbe.
10. Az olyan mindennapi tevékenységek, mint például a lélegzés, a főzés és a zuhanyzás vízgőzt és egyéb szennyezőanyagokat termelnek.
Forrás: Velux
