Okosgyógyszer

Ugyan a mini-stroke után nem feltétlen érződnek azonnali, komoly tünetek, az intő jelekre figyelni kell. A kutatásokból kiderül, hogy az időben megkezdett kezelés egyértelműen segíti a későbbi tragédiák megelőzését.

A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar miatt nem csak a szétszórt, koncentrálni képtelen gyereknek gyűlik meg a baja a környezetével és a szüleivel, hanem felmenőik gyakran egymással is konfliktusba kerülnek a neveletlen csemete miatt. Pedig ezek a problémák megelőzhetők azzal, ha fölismerik a rosszalkodó gyerek lelki baját, és azt megfelelő terápiával kezelik.

Sok gyötrelmet okozhatnak a gerincpanaszok, azt pedig senki nem várhatja, hogy a gondok pusztán az orvosok és a gyógyszerek miatt szűnjenek meg. A betegeknek terápiájukban aktívan részt kell venniük, csak így érhető el tényleges javulás. De mit tehetnek az érintettek a gyógyulás érdekében?

Az egészségügyi ismeretek bővítése, a betegek terápiában való aktív részvétele nagyon fontos, ezt kívánta segíteni az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete is, amikor életre hívta a Nekem szól! Egészségértés pályázatát. Ennek egészségügyi intézmények kategóriájában lett tavaly első helyezett az Országos Gerincgyógyászati Központ. Betegoktatási programjuk jelentősen segíti a pácienseket a gerincrendellenességek megértésében, a megelőzésben és a kiújulások csökkentésében.

A gerincfájdalom hatással van az életminőségre, a munkahelyi teljesítményre, a közérzetre, mindez pedig visszafele is hat: a problémák miatti túlzott aggódás, a stressz, a mindennapi feszültség még inkább fokozza a betegek szenvedését. A pszichológia emiatt jön képbe a gerincpanaszok kapcsán is.

Noha a limfóma korántsem ritka betegség, rengeteg tévhit kering vele kapcsolatban. Egy 5000 fős kutatás eredménye például rámutat arra, hogy az emberek többsége valójában nem is tudja, miféle problémáról szó, ami az esetleges érintettség felismerését ugyanúgy nehezíti, mint ahogy a sikeres kezelést.

Köztudott, hogy az emberek többsége nagyon kevés folyadékot iszik naponta, pedig az általában javasolt napi 2-3 liter víz elfogyasztásával nagyon sokat tehetünk szervezetünk, köztük a veséink egészségének megőrzéséért. Ahhoz, hogy szervezetünk egészséges működhessen, gondoskodnunk kell a megfelelő folyadékbevitelről.

Egészségi állapotunkat életmódunk, genetikai adottságaink és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg. Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Az áttétes melanoma kezelésénél fontos kérdés, hogy a beteg úgynevezett BRAF génje mutálódott-e. Ha kimutatják a mutációt, akkor a beteg alkalmas az ennek gátlását célzó kezelésre.

Az immunterápia hatékonyságát vizsgáló tanulmányok azt jelzik, hogy az ilyen gyógyszerek hatására javul az áttétes melanomás betegek túlélési esélye.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mennyire veszélyes betegség a rák, és tudjuk: kockázatát már az csökkentheti, ha egészségesen élünk. Az egyre hatékonyabb terápiák miatt kulcsfontosságúak a szűrővizsgálatok is, hiszen a kezelést ezeknek köszönhetően lehet a leghamarabb megkezdeni.

A klinikai kutatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy áttörést hozó új gyógyszereket lehessen kifejleszteni. Akik ezekben részt vesznek, nemcsak ebben segítenek, hanem egészségükért is mindent megtesznek. Egyszerűen azért, mert elsőként jutnak olyan terápiákhoz, amelyek nagy eséllyel teszik hatékonyabbá a betegségek kezelését.

Ma már a humán papillómavírus (HPV), a meningococcus baktérium és az influenzavírus ellen is lehet oltással védekezni, és rengeteget jelent mindhárom lehetőség. A HPV elleni vakcinákkal a méhnyakrák rizikóját lehet minimálisra csökkenteni, a járványos agyhártyagyulladás elleni védelemmel komoly tragédiákat lehet megelőzni. Az influenza elleni vakcinákkal nagy eséllyel olyan fertőzés kerülhető el, amely minimum kellemetlen, időseknél pedig végzetes is lehet.

Európában és a tengerentúlon már erősek az oltásellenes mozgalmak, ennek következtében pedig már-már elfeledett járványok bukkannak föl. Magyarországon egyelőre jobb a helyzet.

Bár az oltóanyagok története több száz évre tekint vissza, a mai vakcinák előállítása is sokszor klasszikus módszerekkel történik. Végignéztük, mi ellen fejlesztettek először oltóanyagot és hogyan lett egyre szélesebb az ilyen jellegű védelem.

A védőoltásokat sokan a gyerekkorhoz kötik, pedig a vakcináció korántsem korlátozódik erre az életkorra: ma már a felnőtteket veszélyeztető fertőzések jó részével szemben is van hatásos védőoltás. Érdemes tudni, melyek azok az oltások, amelyeket érdemes beadatni, vagy amelyeket érdemes ismételni.

A várható élettartamot tekintve sereghajtók vagyunk, a visegrádi országok közül mindenhol kedvezőbbek a születéskori kilátások, mint nálunk.

A modern gyógyszeripari kutatások fő célja, hogy minél korszerűbb gyógyszerkészítményeket, diagnosztikai eljárásokat vezessenek be a gyógyításba, és ezek lehetőleg minél szélesebb körben ismerté, elérhetővé váljanak és használatuk elterjedjen.

Ugyan élen járunk a nem élő donoros vesetranszplantációk számában, olyan betegből még kevés van, aki rokonától vagy közeli hozzátartozójától kap új vesét. Részben emiatt kell átlagosan 2-2,5 évet várni egy új szervre.

Magyar kutatók jöttek rá, hogy a vese akut szöveti károsodásának kivédését egy olyan receptor segítheti, amelyről korábban úgy gondolták, hogy elsődlegesen a tanulásban játszik szerepet. Gyógyszeres serkentése új kezelési lehetőséget jelenthet a nagy halálozással járó akut vesekárosodás kezelésében.

Jövő januártól a bárányhimlő elleni vakcina is felkerül az ingyenes védőoltások listájára.

Az okos gyógyszerek olyan új, innovatív készítmények, amelyek a korábbi terápiás lehetőségeknél hatékonyabb kezelést biztosítanak, a legújabb, legeredményesebb fejlesztéseket ötvözik a mindennapi medicinában.