Konkrét mutációt céloznak a legújabb gyógyszerek

Mit kell tudni a BRAF génről?

Mivel utóbbi nagyon hatásos terápia, minden áttétes melanomás betegnél érdemes tisztázni a mutációs státuszt, mivel így egyértelművé válik a terápiáról szóló döntés. Az úgynevezett BRAF gén szerzett, vagyis nem öröklődő mutációi szerepet játszhatnak abban, hogy a gén onkogénné váljon, tehát közrejátszanak a rák kialakulásában. Ennek a génnek a V600E jelű mutációját több más ráktípus mellett a melanoma, vagyis a pigmentsejtekből kiinduló rosszindulatú, festékes anyajegydaganatok kialakulásával hozták összefüggésbe.

Ezért veszélyes a BRAF génmutáció A pajzsmirigy daganatos megbetegedéseinek differenciáldiagnosztikájánál igen nagy jelentősége van a jó- és a rosszindulatú elváltozások elkülönítésének, hiszen ez nagymértékben meghatározza a további teendőket. A vékonytű biopszia elvégzése ebben igen nagy segítséget jelent, ám vannak esetek, amikor az ún. BRAF génmutáció vizsgálatára is szükség van. A témáról a linkre kattintva olvashat bővebben.

Ma már tudjuk, hogy ha ez a gén az emberek élete során valamilyen mutáció miatt onkogénné válik, akkor az addig egészséges sejt jelátviteli folyamaiban kóros változások indulhatnak meg. A melanoma kialakulását, növekedését és osztódását elősegítő változások a jelátviteli út több molekuláját is érinthetik. Ezek jellemzően olyan molekulák, amelyek különféle sejten belüli mechanizmusaikon keresztül elősegítik a tumornövekedést vagy a daganatsejtek túlélését.

A sejtmagig eljuthat

Ez a gén a daganatot oxigénnel és tápanyagokkal ellátó erek folyamatos képződését is elősegíti. A mutáns BRAF génből képződő kóros fehérje tehát igen összetett szerepet játszik a sejt különféle jelátviteli útjainak aktiválásában. A daganat túlélését segítő utasításai elérhetik még a sejtmagot is.

Műtét nélküli siker? Ha a BRAF génben sikerül kimutatni a problémás mutációt - ami az esetek 40-60 százalékánál megtörténik -, akár anélkül is hatékonynak bizonyulhat a gátló kezelés, hogy a beteget megműtenék. Persze a rákos pigmentsejtek műtéti eltávolítására is sor kerülhet, azonban a melanománál a legnagyobb veszélyt nem ezek jelentik, hanem az áttétképződés. Utóbbi miatt tekintenek erre a ráktípusra igen agresszív, könnyen terjedő betegségként. Ennek megakadályozását nagyban segíti a célzott terápia - sokkal jobban, mint a korábbi interferonos vagy kemoterápiás kezelések. Ma már vannak olyan innovatív okosgyógyszerek, amelyek konkrétan a BRAF mutációra hatnak. E mutáció előfordulása a rosszindulatú melanomákban viszonylag gyakori, emiatt a célzott daganatellenes kezelések ezen a területen igen sikeresek lehetnek. A szakemberek véleménye szerint alkalmazásukkal új korszak is kezdődhet a melanoma kezelésében.

A BRAF-gátló gyógyszerek a mutáns BRAF gén fehérjéinek működését gátolják. Ezzel szerencsés esetben megállítható a melanomasejtek további osztódása, a daganat növekedése , a tumor közeli vagy távolabbi szervekre történő áttétképzése.

Kell a vizsgálat

Az egyéb ráktípusokhoz hasonlóan a célzott kezelések alkalmazhatósága melanoma esetében is annak a függvénye, hogy a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok során sikerül-e beazonosítani a gén megfelelő mutációját. Ha igen, akkor a betegnél jó eséllyel hatékony lesz a célzott daganatellenes kezelés. Ha viszont nincs jelen ez a mutáció, akkor nem érdemes ezzel a terápiával próbálkozni.

Egy nemzetközi vizsgálat eredményei szerint sikerült több mint 60 százalékkal csökkenteni a korábban egyáltalán nem kezelt betegek halálozási valószínűségét azokhoz képest, akik nem kapták ezt a szert. A kutatók az utóbbi 30 év legnagyobb áttörésének tartják ezt az eredményt.