Az Egészségügyi Világszervezet idén április 23. és 29. között tartja az Európai Védőoltási Hetet, melynek többek között célja, hogy mindenki tisztában legyen a védőoltások fontosságával. Ennek ugyanis nem kevés a pozitív hozadéka: a WHO adatai szerint az oltásoknak köszönhetően minden évben 2-3 millió emberélet menthető meg. Az oltások nemcsak az adott személyek egészsége miatt fontosak, hanem a közösség érdekében is. Míg ugyanis az adott embereknél az egyéni fogékonyságot csökkentik, addig a közösség szempontjából nézve magát a járványfolyamatot szakítják meg. Magyarán az oltások adják a nyájimmunitást, ami azt jelenti, hogy a populáció egy részének beoltása védettséget biztosít az oltatlanok számára is. Ez a védelem annál nagyobb, minél több az oltott ember.
Éves rituálé
A felnőttkorban beadható oltások közül a leggyakrabban talán az influenza elleni oltásról lehet hallani. Ugyan ezt a betegséget sokan csak súlyosabb "náthának" tartják, nem árt tudni, hogy nagyobb influenzajárványok esetén a halálesetek száma az adott szezonra jellemző átlag fölé emelkedik, azaz az influenza jelentős többlethalálozást okoz. Ez elsősorban a 65 éven felüliek korcsoportjára jellemző, és a halálesetek egy része oltással megelőzhető lenne. Influenzafertőzések esetén gyakori a bakteriális felülfertőződés (főleg a pneumococcus baktérium által okozott tüdőgyulladások), amely szintén halálos kimenetelű lehet. Mivel az ilyen tragédiák számát az influenza és a pneumococcus elleni oltásokkal felére lehetne csökkenteni, beadatásukat 60 éves kor felett mindenképp ajánlják, de javasolják azoknak is, akik idült keringési- és légzőszervi betegségben, anyagcsere-betegségben vagy veseelégtelenségben szenvednek. Fontos, hogy mivel az influenza vírusa nagyon változékony, minden évben új oltóanyagra van szükség az éppen járványt eredményező kórokozó ellen. A súlyos pneumococcusfertőzés elleni védőoltást nem kell évről évre ismételni.
Védendő területek
A fertőző májgyulladás ellen szintén van védőoltás: a hepatitis A vírus és a hepatitis B vírus ellen egyaránt szerezhető védelem. Ezeket mindenképp célszerű megkapniuk azoknak , akik foglalkozásuk miatt fokozottan veszélyeztetettek, vagy például eleve májbetegek. Ugyancsak figyelniük kell azoknak, akik valamelyik fejlődő országba utaznak. Akik gyakran kirándulnak, célszerű beadatniuk a kullancs-encephalitis elleni védőoltást is, de fontos megemlíteni, hogy kullanccsal városi parkokban, kertekben is lehet találkozni. Ezzel meg lehet előzni azt a súlyos agyvelő- és agyhártyagyulladást, amely 200 emberből 1-4 esetén halált, 5-nél maradandó bénulást okozhat. Sajnos az esetek egy részében az egyén kénytelen feladni korábbi munkahelyét, megszokott életvitelét. A rendelkezésre álló oltóanyagok magas hatékonysággal képesek megelőzni ezt a betegséget.
Kérdéses oltottság
Felnőttek esetében akkor lehet például szükség a mumpsz, kanyaró és rubeola elleni védelmet adó MMR oltás beadására, ha a gyermekkori immunizálás megtörténte kérdéses. Külföldi tartózkodáshoz egyes esetekben igazolni kell a védettséget. Az Amerikai Egyesült Államokba való letelepedéskor pl. elvárás egy ilyen igazolás megléte. Rubeola ellen a gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű fiatal nőket a teherbeesés előtt érdemes beoltani. A bárányhimlő elleni oltás is indokolt lehet azoknál a fiatal felnőtteknél, akik gyermekkorukban nem estek át a betegségen. Az a tapasztalat ugyanis, hogy itt a szövődmények a gyermekkorhoz képest gyakoribbak és súlyosabbak.
Ismétlés a tudás anyja
Mivel ismert, hogy az oltással biztosított immunitás általában kevésbé tartós, mint az, amely természetes úton alakult ki, egyes gyermekkori oltásokat felnőttkorban ismételni is tanácsos. A diftéria (torokgyík) esetében a védettség például olyan mértékben csökkenni kezd, hogy a csoportimmunitás szinten tartása érdekében néhány fejlett országban javasolják a felnőtt lakosság 10 évenkénti emlékeztető oltását. Érdemes ismételni a szamárköhögés elleni oltást is, főleg a fiatal szülőknek. Megfigyelték ugyanis, hogy a nyugati országokban a még nem oltott csecsemők között magas a szamárköhögéses esetek száma. A fertőzés forrása rendszerint valamelyik szülő, akinél az elhúzódó köhögés hátterében valójában szamárköhögés áll. Emiatt a felnőttkorra kialvófélben lévő immunitás megerősítésre szorul.
Fontos lehet a meningitis elleni oltás ismétlése is, mivel a járványos agyhártyagyulladás előfordulásának nemcsak csecsemőkorban, hanem serdülő-fiatal felnőttkorban is van egy előfordulási csúcsa. Ezért van, hogy a csecsemőkorban ajánlott, hosszabb távú védettséget nem adó oltás megismétlését egyre több európai országban javasolják fiatal felnőtteknek is. Ha valaki más országba látogat - különösképpen, ha pl. Afrikába -, akkor az oltás kiterjesztettebb típusát célszerű beadatni.
