Május 20-a a klinikai kutatás világnapja, ezen a napon azokat ünneplik, akik hozzájárulnak, hogy hatékony és biztonságos gyógyszereket lehessen kifejleszteni. A folyamat nagyon hosszú, összességében 10-15 évet ölel fel . Ez idő alatt nagyságrendileg 10 ezer molekulából választanak ki nagyjából 250-et, hogy aztán laboratóriumi és állatkísérletekben, majd humán klinikai vizsgálatokban vizsgálják hatékonyságukat. A tesztet első körben egészséges önkénteseken végzik, majd az adott betegségben szenvedő pácienseken is tesztelik a gyógyszer hatásosságát, adagolását, biztonságosságát.
Tömegeknek segítenek
Magyarországon évente közel 20 ezer páciens vesz részt klinikai vizsgálatban. Ezek a betegek ingyenesen kapják az időnként igen drága új terápiákat, azzal párhuzamosan pedig kiváló orvosi ellátást. Egészségi állapotukat a doktorok rendszeresen ellenőrzik, a vizsgálatok a megszokottnál jóval gyakoribbak: az érintetteket a kutatás minden egyes szakaszán szakemberek kísérik végig. Ennek eredményeként a gyógykezelésükkel kapcsolatosan felmerülő összes kérdésükre azonnali választ kaphatnak, nem kell várakozniuk. A betegeknek a bekapcsolódás a klinikai vizsgálatokba nem jelent anyagi terhet, sőt ha költségeik merülnének fel a részvétel miatt, mert például utazniuk kell, akkor azt meg is térítik számukra.
Az önkéntesek ezzel nemcsak saját egészségükért tesznek, hanem betegtársaikon is segítenek. Azért van így, mert ha a kutatás sikeresen zárul, a gyógyszert pedig törzskönyvezik, akkor a patikákban már a nagyközönség is elérheti a hosszadalmas munkával kifejlesztett készítményeket. Megjelenésüket követően ezek az innovatív terápiák jelentik a modern orvosi ellátás alappilléreit. Segítségükkel nemcsak általánosságban javul az emberek egészségi állapota, hanem sokszor olyan súlyos betegségben szenvedők terápiája is sikeressé válhat, akiknél a jelenleg elérhető gyógyszerek hatástalannak bizonyulnak.
Készítmények garmadája
Magyarországon főképp szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi, idegrendszeri, gyomor és bélrendszeri kórképek, illetve a metabolikus rendellenességek gyógyszervizsgálataiba vonják be a legtöbb beteget. Ezek mellett sokan vesznek részt olyan vizsgálatokban is, amelyek hatékonyabb fájdalomcsillapítók fejlesztését célozzák. Ugyancsak sok beteget vonnak be onkológiai terápiák kutatásába is. A hazánkban folyamatban lévő II. (ennél egy konkrét, kis létszámú betegcsoporton vizsgálják, hogy az adott hatóanyag valóban alkalmas-e gyógyításra) és III. fázisú vizsgálatok (ezeknél még több beteget vizsgálva megerősítik a II. fázisban nyert vizsgálati eredményeket, igazolják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, hatásosságát, követik a mellékhatásokat és összehasonlító vizsgálatokat végeznek más gyógyszerekkel) száma évről évre 350 és 400 között mozog, de 2015-ben és 2016-ban valamivel több is volt ennél. Ezzel lakosságarányosan stabilan az ötödik helyen állunk az uniós tagországok körében a klinikai vizsgálatok számát tekintve, ami nagyon szép eredmény.
Az új engedélykérelmek éves száma általában 300 körüli, amivel szintén ötödikek vagyunk a lakosságarányos uniós rangsorban Észtország, Dánia, Belgium és Lettország mögött. Ha a futó vizsgálatok abszolút számát nézzük meg 5 évre visszamenően, azt látjuk, hogy a 2013 és 2015 közötti 7. helyről 2016-ban előreléptünk a 6., majd tavaly a 4. helyre. Ezzel párhuzamosan az új klinikai vizsgálati engedélykérelmek abszolút száma alapján stabilan a 9. helyen állunk az unió 27 tagállama között.
