1. Akinek tetoválása van, nem adhat vért
Aki tetoválást vagy piercinget visel, csak az elkészítését vagy behelyezését követő hat hónapban nem adhat vért. Amiatt van így, mert ilyen rövid időn belül nem lehet biztosan szűrni a fertőzéseket, amelyek esetleg átadhattak a testékszer behelyezése vagy a tetoválás elkészítése során. Akinek tehát fél évnél régebbi tetoválása vagy testékszere van, nyugodtan jelentkezhet donornak. Ha gond van, akkor a véradás során egészen biztosan kiszűrik, méghozzá anonim módon.
2. A véradás fájdalmas
A szúrás csak enyhe fájdalommal járhat, komolyabb panaszt nem okoz. A levett vér átlagos mennyisége 450 ml, ami egészséges emberek számára veszélytelen. Az is csak ritkán fordul elő, hogy a vérvétel helyén gyulladás vagy vérömleny keletkezik, és még ez is mulandó, pár nap alatt megszűnik. A biztonság érdekében a szúrás helyére került kötést négy órán át fent kell hagyni.
3. Vegetáriánusok nem adhatnak vért
Sokan úgy hiszik, hogy a vegetáriánusok nem adhatnak vért, mert táplálkozási sajátosságaik miatt kevés vas van a vérükben, így jobban megviseli őket a vérvesztés. Ez ugyanakkor nem igaz, a vegetáriánusok is lehetnek véradók. A vasat szervezetük pótolja a raktárakból, kiegyensúlyozott vegetáriánus étrend mellett pedig nagyjából egy hónappal a véradás után ismét rendeződik a vér vastartalma, és nyoma sem lesz a veszteségnek.
4. Nem lehet évente többször vért adni
Sokan azt hiszik, hogy évente csak egyszer-kétszer lehet vért adni, pedig ez nem igaz. A férfiak akár ötször is megtehetik, míg a nők, akik a menstruáció miatt alapból vért vesztenek, évente négyszer jelentkezhetnek donornak. Ugyanakkor fontos, hogy két véradás közt elteljen legalább 56 nap.
5. Véradás során betegségeket lehet elkapni
Minden véradónál új, steril tűt használnak, ami eleve kizárja a fertőzés veszélyét. Emellett a vért is steril, egyszer használatos műanyag zsákba gyűjtik. Mivel a véradásoknál eleve végeznek HIV-, Hepatitis C-, Hepatitis B- és szifiliszszűrést, a véradók még meg is bizonyosodhatnak afelől, hogy más úton nem kapták el ezeket korábban.
6. Csak fiatalabbak adhatnak vért
Bárki adhat vért, aki egészségesnek érzi magát, elmúlt 18 éves, de még nincs 60. Aki korábban rendszeres véradó volt, még ezt követően is lehet donor egészen 65 éves koráig. Ez is mutatja, hogy a véradásnak nincs olyan kockázata, amely egy egészséges szervezetben kárt tenne.
7. Sok idő a véradás
Sokan amiatt nem mennek vért adni, hogy nem tudnak rászánni fél vagy teljes napot. Ugyanakkor erre nincs is szükség, hiszen a véradás hamar megvan: a procedúra akkor sem hosszabb másfél óránál, ha belevesszük az előzetes orvosi vizsgálatot és a véradáshoz szükséges kérdőív kitöltési idejét. Maga a vérvétel jellemzően csak 5-10 percig tart, a vele járó kellemetlenséget tehát csak rövid ideig kell elviselni.
8. Nem adhat vért, aki utazgatott
A külföldi út önmagában nem akadálya a véradásnak, de azért van pár dolog, amire fontos figyelni. Ezekre rá is kérdeznek a véradást megelőzően kitöltendő kérdőívben, majd utána az orvosi vizsgálaton. Nálunk például a vérkészítményeket nem szűrik olyan betegségekre, amelyek itthon csak behurcoltan fordulhatnak elő, így fontos kizárni, hogy olyan donor adjon vért, aki olyan területen járt, ahol ezek előfordulnak. Ez áll annak hátterében, hogy aki például maláriával fertőzött területen is megfordult, minimum fél évig nem adhat vért. A kizárás ideje alatt egyértelműen kiderül az esetleges fertőzés, utána minden további nélkül lehet valaki donor. Érdemes tudni azonban, hogy aki maláriaellenes oltást kapott, minimum három évig nem adhat vért. A külföldi utakat akkor is jelezni kell, ha célpontjuk szomszédos ország volt, időszakos tiltások ugyanis bárhol előfordulhatnak. Pár éve például volt olyan szúnyog terjesztette fertőzés, amely Bécsben pár hónapig volt jelen. Emiatt aki ebben az időszakban Bécsben járt, néhány hónapig nem adhatott vért.
9. A véradás legyengíti a szervezetet
Ugyan a véradás napján nem ajánlott sportolni vagy fizikai munkát végezni, ha valaki egészséges, akkor szervezete 1-2 nap alatt regenerálódik, hamar pótolja az elvesztett vérsejteket. A vörös vérsejtek szintje 3-4 nap alatt áll teljesen helyre, míg a fehér vérsejtszám 3 héten belül rendeződik.
10. Aki gyógyszert szed, nem adhat vért
Való igaz, hogy vannak gyógyszerek - például a vérhígítóként emlegetett véralvadásgátlók -, amelyek kizárják a véradást, de a gyógyszerek nagy része nem okoz problémát. A fájdalomcsillapítók többsége, a fogamzásgátlók, az allergiaellenes szem- és orrcseppek, az étvágycsökkentők, az étvágyjavítók, a hashajtók, az emésztést segítő és az epebetegségre ható gyógyszerek nem kizáró okok, de esetleges szedésükről tájékoztatni kell a véradás előtt a vizsgálatot végző orvost, illetve a véradás előtt kitöltendő kérdőíven fel kell tüntetni a szedett gyógyszerek nevét.
