A plazmaadás során a vérből az úgynevezett plazmát, vagyis a vér folyékony részét választják le, miközben annak alakos elemei visszakerülnek a donorba. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy megfelelő vérkészítményekhez juthassanak hozzá azok a betegek, akiknél például immunhiányos állapot vagy vérzékenység áll fenn, illetve akik súlyosabb égési sérülést szenvedtek.
A folyamat hasonlít egy hagyományos véradáshoz, ám a szervezetet nem viseli meg annyira, ezért míg egy évben a férfiak maximum öt, a nők pedig négy alkalommal adhatnak vért, addig plazmát nemtől függetlenül 45-ször lehet adni.
A plazmaadás veszélyei
A költségtérítéses plazmaadás az elmúlt néhány évben egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ám ha valaki a kelleténél gyakrabban teszi meg, annak komoly kockázatai lehetnek – figyelmeztet a Trombózisközpont. Felléphet:
- Fehérjehiány és vérszegénység: Ha a plazmaadások közötti időszakok túl rövidek, a szervezet nem tudja kellő gyorsasággal pótolni az elvesztett fehérjéket, amik pedig nélkülözhetetlenek a sejtek működéséhez. Mivel plazmaadáskor vörösvérsejt is távozik, így aki túl gyakran ad plazmát, annál idővel vashiány, sőt vérszegénység léphet fel.
- Rosszullét: Ha valaki sűrűn ad plazmát, ráadásul nem felkészülten érkezik (nem iszik előtte elég vizet), az rosszul lehet. Ez jellemzően szédülést, hányingert, esetleg hányást jelent, illetve a vérnyomás is leeshet, ami akár ájuláshoz is vezethet.
- Erős fejfájás: A plazmaadás során nagymértékű folyadékveszteség következhet be, ami dehidratációhoz vezethet.
- Heg maradhat a karon: A plazmaadás során használt tű vastagabb és sokkal több ideig is van a karban, mint a vérvétel során használt. A bőrön jól látható hegek megjelenése elkerülhető, ha ritkán történik plazmaadás. A bőr mellett a vénák is hegesedhetnek, ha túl gyakran történik a plazmaadás, ez a folyamat ráadásul nem visszafordítható.
- Hematóma: Ha a vénák már nem teljesen egészségesek, akkor előfordulhat a véna elpattanása, ami miatt a vér a környező szövetekbe kerül. A probléma heparinos kenőccsel orvosolható.
- Az immunrendszer gyengülése: A plazmaadás során a plazmában található antitestek is távoznak a szervezetből. Gyakori adás esetén tehát az immunrendszer legyengülhet, ami fokozottan hajlamosíthat a fertőzésekre.
- Az elektrolit-egyensúly zavarai: A plazmában található elektrolitok is kiürülnek a szervezetből, azok hiánya pedig komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például izomgörcsök, szívritmuszavarok és más neurológiai tünetek.
Az egészségügyi hatóságok a fenti kockázatok veszélyei miatt szabályozzák, hogy milyen gyakran adhatunk plazmát.
Ők adhatnak plazmát
A plazmaadás fő kritériumai jellemzően ugyanazok, mint a véradáséi:
- minimum 50 kilós testsúly;
- minimum 18 éves kor;
- kizáró oknak számít egyebek mellett az 1-es típusú cukorbetegség, valaha megélt trombózis, a daganatos megbetegedések, a véralvadási zavar vagy bizonyos autoimmun betegségek is.
- A fél éven belüli tetoválás, testékszer szintén kizáró tényezők.
