Hogy a koronavírus mennyire nem tréfál, és mennyire nem csak az idős, krónikus betegekre nézve jelent veszélyt, jól mutatja, hogy rengeteg élsportolót is leterített a fertőzés. Persze sokan tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal vészelték át betegséget, de számos egészséges, csúcsformában lévő fiatalt is alaposan megviselt a COVID. "Én egy hétig voltam nagyon beteg, szinte minden tünetet produkáltam. Magas lázam volt, ami nem is ment le, köhögtem, nagyon fájt a tüdőm. Utána kicsit jobban lettem, de elment a szaglásom és az ízlelésem, nagyjából 10 napig nem is jött vissza. Tömtem magam vitaminokkal, de a sporthoz nem térhettem vissza, kötelezően előírtak 4-6 hét pihenést. A kihagyás után nagyon nehéz volt az újrakezdés" - mondja Bánhidi Bence magyar bajnok, kupagyőztes, válogatott kézilabdázó, aki az idei Európa-bajnokságon a csapat legeredményesebb játékosa volt, és bekerült a torna All Star-csapatába is.
A sportoló nem fogyott túl sokat, csak 4 kilót. Étvágya szerencsére csak akkor nem volt, amikor nagyon lázas volt, de akkor is próbált enni, hogy ne gyengüljön le teljesen. A COVID -ra jellemző erős fáradtság nála is megjelent, már attól elfáradt, hogy felment az emeleti hálószobába. Ez mindössze 15 lépcsőt jelentett, de a pulzusa már ettől a minimális terheléstől megemelkedett. "Nem volt könnyű ez az időszak, de hál' istennek túl vagyok rajta. Történt kardiológiai vizsgálat, már edzek rendesen, jól érzem magam a pályán. Három hónap múlva azért újra lesz kardiológia vizsgálat, hogy biztosan minden rendben legyen" - mondja a sportoló.
Célkeresztben a szív
A hosszabb kihagyás és a kardiológiai vizsgálat azért fontos, mert a koronavírus érintheti a szív- és érrendszert is, annak pedig komoly következménye lehet, ha a szervezetet ilyenkor megterhelik. "A vírus jelenlétének jeleit MR-vizsgálattal sokszor akkor is kimutatták szívizomban, amikor valakinek alig voltak tünetei. Ezzel a gond az, hogy ha a vírus jelen van a szívben, majd azt terhelni kezdik, akkor a vírusszám extrém növekedésnek indulhat a szívizomban. Ezt állatmodellekből - például amikor patkányokat kezdenek futtatni - már régóta tudjuk" - mondja dr. Bessenyei Dávid neurológus szakorvos, az egyik budai COVID-ambulancia orvosa.
Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a vírus a szaporodás során önmagát képezi újra, másoltatja a sejtekkel, és ha a szívizom aktivitása nő - ilyenkor vérbőség lép föl, nő az oxigénfelhasználás - az a vírus sokszorozódásához is táptalajként szolgál. Emiatt jelent veszélyt a teljes gyógyulás előtti terhelés. Ha ezt teszik, és emiatt szívizomgyulladás alakul ki, olyan súlyos állapot állhat elő, ami 3-6 hónapos rehabilitációt von maga után. Ha a koronavírus-fertőzés eleve érintette a szívet, végképp csak hosszabb idő után szabad megkezdeni a sportolást. A szívizomgyulladás például a COVID egyik legsúlyosabb szövődménye, miatta akár három hónap pihentetésre is szükség lehet. Persze, akinél a betegség ennyire súlyos lefolyású, annál alapvető kardiológiai rehabilitációra, gyógytornára is szüksége van, így ilyen esetekben nem a szokásos edzéshez való visszatérés a kérdés.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Lépcsőzetesen indulni
Az újrakezdésre annak is figyelnie kell, akinek túlzottan súlyos tünetei nem voltak a koronavírus-fertőzés miatt. Aki ugyanis rendszeresen sportol, heti kétszer-háromszor edzeni jár, de aztán kihagy néhány hetet, az biztosan rosszabb edzettségi állapotban tér vissza. Ez még akkor is így van, ha valakit nem betegség dönt le a lábáról, egyszerűen csak pihen pár hetet. "Az ízületeket, egyes izomcsoportokat ilyenkor sem szabad azonnal ugyanúgy terhelni, mert azok elszoktak a mozgástól. Az izmok meg is fogyatkozhatnak. Emiatt javasolják azt, hogy még azok is csak legalább egy hét teljes tünetmentesség után kezdjenek újra sportolni, akik enyhe panaszokkal úszták meg a koronavírus-fertőzést" - emeli ki Bessenyei Dávid. Az újraterhelést csak lépcsőzetesen szabad megkezdeni, először statikus mozgásokkal. Ilyen lehet például a hasizmot, a törzs izmait, a farizmokat, bicepszet, a tricepszet és a vállizmainkat is erősítő plank. Ezt követheti kisebb séta és kocogás. Az ajánlások szerint ennél többel még annak sem szerencsés indítania, aki teljesen tünetmentesen vészelte át a koronavírus-fertőzést.
Amikor sunnyog a tüdő
Van példa arra is, hogy a tüdőgyulladás nem okoz komoly panaszt, csak amiatt fedezik fel, mert az elhúzódó köhögés vagy mellkasi fájdalom miatt röntgenre küldik a beteget. "Ez főleg fiatalabbaknál van így, akik amúgy jó általános állapotban vannak. Náluk megesik, hogy a tüdőgyulladás csak azért derült ki, mert a röntgenfelvételen gyulladásos góc ábrázolódik. Ez lehet akár vírusos, akár felülfertőződéses eredetű, a lényegen ez nem változtat. Ha ez a helyzet, a visszatérés még lassabb kell legyen" - mondja szakértőnk. Ilyenkor két hét tünetmentességet kell kivárni, utána két hét adaptációs időszak következik. Ez azt jelenti, hogy a két hét teljes kímélet után két hét alatt kezdődik a visszatérés lassú, statikus mozgásformákkal. A terhelés apránként növelhető, de csak akkor, ha az érintett semmilyen panaszt nem érez emiatt, picit sem fullad. Ha minimális légszomj vagy fulladásérzés jelentkezik, pulmonológiai vizsgálatra van szükség. Ennek során tudják megkeresni a probléma okát. Ugyanez a helyzet akkor, ha a sportolás újrakezdésekor szív- és érrendszeri tünetek, például szívdobogásérzés, erős mellkasi fájdalom jelentkezik, vagy bármi, ami szívritmuszavarra utal. Ilyenkor azonnal kardiológushoz kell fordulni.
Ha több szerv is érintett
Ha a COVID nemcsak általános panaszokat, hanem szervrendszeri tüneteket - például tüdőgyulladást, gyomor- és bélrendszeri panaszokat - is okozott, még óvatosabban kell újra elkezdeni edzeni. Ilyenkor azt is ki kell várni, hogy a betegség során elvesztett kalória vissza legyen pótolva. "Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakinek például 3-5 napig hasmenése volt és diétáznia kellett, az emiatt elvesztett energiát vissza kell kapja a szervezete. Ez különösen így van azoknál, akik amúgy is számolták a kalóriákat, és például csak napi 1500-1800 kalóriát fogyasztottak. Ha a betegség alatt ez alatt maradtak, akkor az energiaveszteséget nekik is vissza kell pótolniuk" - emeli ki Bessenyei Dávid. A helyzet azoknál a legnehezebb, akik intenzív osztályon is voltak a fertőzés miatt. Náluk a vázizomzat jelentősen csökkenhet, ugyanis aki intenzív ellátásra szorul, az egyetlen nap alatt elveszti a vázizomzata 2 százalékát. Ilyenkor a szervezet visszaerősítése nagyon fontos, anélkül nem kezdhető újra a sportolás.
Kíváncsi, mit mutatnak ki a koronavírustesztek? Korábbi cikkünkben bővebben is írtunk a témáról, ide kattintva elolvashatja a részleteket.
Legjobban: