Már az általános iskolában megtanuljuk, hogy sportolás előtt be kell melegíteni , és sokan máig végezzük az ott megtanult nyújtógyakorlatokat. Ez viszont nemcsak felesleges, hanem akár balesetveszélyes is lehet - írja a Daily Mailen Garry Trainer csontkovács.
Nem mindenkinek jó ugyanaz
A szakember szerint először is fontos tisztázni, hogy mint annyi mindenben, a nyúlékonyságunkat tekintve is különbözőek vagyunk. Míg egyesek besétálnak egy jógaórára, és különösebb erőlködés nélkül képesek az összes pózt felvenni, addig mások lehet, hogy évek, évtizedek gyakorlása után sem jutnak el eddig. A csontkovács szerint ez a szervezetünkben lévő fehérje, az elasztin mennyiségétől függ. Minél több elasztint tartalmaznak valakinek a szövetei, annál nyúlékonyabb lesz.
Erőltetni viszont semmit nem érdemes, mert a nyújtás során apró sérülések és hegek keletkezhetnek az ízületeket támasztó szövetekben. Ezek instabilabbá teszik az ízületeket, ami fokozottan növeli a sérülésveszélyt. Másrészt az sem mindegy, ki hogyan melegít be, milyen nyújtógyakorlatokat részesít előnyben. A klasszikus statikus nyújtás , amikor néhány másodpercig kitartunk egy-egy nyújtógyakorlatot - például az egyik lábunkon állva a másik sarkunkat a fenekünk felé húzzuk - elméletileg növeli a rugalmasságot és csökkenti az izomsérülés veszélyét. Garry Trainer szerint azonban ez legfeljebb csak jó érzés, más haszna nem igazán van.
A Nottinghami Egyetem kutatóinak 2012-es tanulmánya szerint egy-egy nyújtógyakorlat 45 másodpercig végzett kitartása nem ártott, de nem is használt sokat: nem volt ugyanis semmiféle bizonyított jó hatása az izmok teljesítményére. Ellenben ha több mint 60 másodpercig tartottak ki egy-egy nyújtópozíciót a kutatás alanyai, akkor gyengítették az izmokat.
Ilyen a jó bemelegítés
Mit tehetünk, hogy hasznosan melegítsünk be és minimalizáljuk a sérülésveszélyt? A csontkovács egyrészt az SMR-henger használatát javasolja, amelyet átgörgethetünk a hasunkon vagy a combjainkon az edzések előtt. Sőt a szakember szerint edzés után is hasznosabb a megszokott nyújtógyakorlatoknál, ha másnap el akarjuk kerülni az izomlázat és -fájdalmat.
Emellett még a dinamikus nyújtást is ajánlja, amelyre jó példa, ha nem egy helyben csinálunk kitöréseket , hanem "sétálunk" az edzőteremben, illetve ha a falnak támaszkodva előre-hátra lóbáljuk az egyik lábunkat. Az előzőnél mindig egy picivel magasabbra lendítsük a lábunkat, majd jöhet a lábcsere. Más tudósok szerint legjobb, ha úgy kezdjük az edzést, hogy a választott gyakorlatot a megszokotthoz képest feleakkora intenzitással végezzük néhány alkalommal - például futás esetén kocogással indítunk -, majd lépésről lépésre kapcsolunk egyre magasabb fokozatra.
Forrás: dailymail.co.uk
