Mégsem egészségesek az álló irodai asztalok?

Napjainkban mind nagyobb népszerűségnek örvendenek az álló asztalok az irodákban, amelyek világpiaci forgalma az előrejelzések szerint 2032-re elérheti a 12,6 milliárd dollárt, mai árfolyamon számolva mintegy 4700 milliárd forintot. Hírnevüket e bútorok az egészségmegőrzésben és az egész napos ülés kiváltásában játszott szerepüknek köszönhetik – egy friss tanulmány szerint azonban tévesen.

Közismert, hogy az inaktív életmód súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz magában, hiszen olyan problémák kialakulásával hozható összefüggésbe, mint az elhízás, a cukorbetegség és különböző szív- és érrendszeri betegségek. A túl sok ülés problémájára világszerte trendi megoldássá vált az álló asztalok használata az irodákban, otthoni dolgozószobákban. Ezek vagy állítható, vagy fix magassága lehetővé teszi az álló munkavégzést, kiváltva az ülést, miközben nincs szükség drasztikus változtatásokra a napi rutinunkban. Mondhatni, egyszerű, de nagyszerű megoldást kínálnak egészségünk védelme érdekében. Csakhogy ausztrál kutatók egy most megjelent tanulmánya arról árulkodik, hogy az álló munkavégzés valójában hamis biztonságérzetet kelt – hívja fel a figyelmet a The Conversation oldalán Jack McNamara, a Kelet-londoni Egyetem mozgásszakértője.

álló asztal, irodai munkavégzés
A mozgásszegény életmód problémáját az álló asztalok sem oldják meg önmagukban egy friss kutatás szerint. Fotó: Getty Images

A tanulmány szerzői több mint 83 ezer résztvevőt vontak be egy kísérletbe. Eddig ugyanis az álló asztalok egészségügyi előnyeit kevés tudományos bizonyíték támasztotta alá, így joggal merült fel a kérdés, hogy vajon tényleg bízhatunk e azokban. Így aztán az új kutatás alanyai több évig viseltek egy olyan eszközt a hétköznapokban, amely folyamatosan rögzítette, hogy éppen ülnek, állnak vagy mozognak-e. A kutatócsapat ezeket az adatokat vetette aztán össze a résztvevők egészségi állapotára vonatkozó információkkal. Mint kiderült, az sem jelentett számottevő előrelépést a folytonos üléshez képest, ha inkább álltak helyette az emberek a munkahelyükön. Sőt, az hosszú időn keresztüli álló munkavégzés az üléshez hasonlóan fokozta az olyan keringési problémák kialakulásának veszélyét, mint például a visszeresség. Ennek oka, hogy hosszas ácsorgás közben is felléphet pangás az alsó végtagi vénákban.

A tanulmány magas résztvevőszáma, valamint a mérési módszer objektív mivolta McNamara szerint nagyban növeli az eredmények megbízhatóságát. Azt azonban mind a szerzők, mind ő elismeri, hogy megfigyeléses kutatás révén nem lehet egyértelmű ok-okozati kapcsolatot meghatározni az állva végzett munka és a fokozott betegségkockázat között. Ezenkívül a kísérlet résztvevőinek átlagéletkora 61 év volt, így az sem tisztázott, hogy a fiatalabb korosztályokban is hasonló megfigyelések születnének-e.

Mindazonáltal McNamara úgy véli, az eredményekből leszűrhető, hogy pusztán az ülés állásra cserélése közel sem tökéletes megoldás a mozgásszegény életmód elleni harcban. „Testünk jobban reagál a rendszeres mozgásra, mint a statikus pozíciókra, legyen szó akár ülésről, akár állásról” – húzta alá cikkében a szakember. Éppen ezért szerinte az irodai munkát végzőknél feltétlenül ajánlott, hogy iktassanak be rendszeresen rövid sétákat, nyújtásokat, könnyed tornagyakorlatokat a munkanapjaik során. Ennek pozitív hatását ugyanis több tudományos kutatás is alátámasztja. Nem is kell nagy dolgokra gondolni: lift helyett lépcső az irodaházban, e-mail helyett egy kis séta és személyes konzultáció a kollégákkal, de az is előnyös, ha telefonálás közben felállunk az asztalunk mellől. Sőt, az sem ördögtől való, ha beállítunk a telefonunkon egy emlékeztetőt, amely félóránként szól, hogy ideje kicsit megtörni a mozdulatlanság egyhangúságát.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, de átmeneti időszakra jobban is csökkenhet a felhőzet. Ezeken a helyeken párássá válik a levegő, foltokban köd is képződik. Az éjféli órákig sokfelé előfordulhat eső, zápor, később már főként csak a déli országrészben számíthatunk csapadékra, ott egy-egy helyen zivatar sem kizárt. Kezdetben élénk, délen néhol erős lesz a nyugati, délnyugati szél, de a légmozgás fokozatosan mérséklődik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 11 fok között alakul, de a kevésbé felhős, illetve kevésbé szeles tájakon ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Kedden melegfronti hatásra számíthatunk, amely jelentősen megterhelheti a melegfrontra érzékenyek szervezetét.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!