Közismert, hogy az inaktív életmód súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz magában, hiszen olyan problémák kialakulásával hozható összefüggésbe, mint az elhízás, a cukorbetegség és különböző szív- és érrendszeri betegségek. A túl sok ülés problémájára világszerte trendi megoldássá vált az álló asztalok használata az irodákban, otthoni dolgozószobákban. Ezek vagy állítható, vagy fix magassága lehetővé teszi az álló munkavégzést, kiváltva az ülést, miközben nincs szükség drasztikus változtatásokra a napi rutinunkban. Mondhatni, egyszerű, de nagyszerű megoldást kínálnak egészségünk védelme érdekében. Csakhogy ausztrál kutatók egy most megjelent tanulmánya arról árulkodik, hogy az álló munkavégzés valójában hamis biztonságérzetet kelt – hívja fel a figyelmet a The Conversation oldalán Jack McNamara, a Kelet-londoni Egyetem mozgásszakértője.
A tanulmány szerzői több mint 83 ezer résztvevőt vontak be egy kísérletbe. Eddig ugyanis az álló asztalok egészségügyi előnyeit kevés tudományos bizonyíték támasztotta alá, így joggal merült fel a kérdés, hogy vajon tényleg bízhatunk e azokban. Így aztán az új kutatás alanyai több évig viseltek egy olyan eszközt a hétköznapokban, amely folyamatosan rögzítette, hogy éppen ülnek, állnak vagy mozognak-e. A kutatócsapat ezeket az adatokat vetette aztán össze a résztvevők egészségi állapotára vonatkozó információkkal. Mint kiderült, az sem jelentett számottevő előrelépést a folytonos üléshez képest, ha inkább álltak helyette az emberek a munkahelyükön. Sőt, az hosszú időn keresztüli álló munkavégzés az üléshez hasonlóan fokozta az olyan keringési problémák kialakulásának veszélyét, mint például a visszeresség. Ennek oka, hogy hosszas ácsorgás közben is felléphet pangás az alsó végtagi vénákban.
A tanulmány magas résztvevőszáma, valamint a mérési módszer objektív mivolta McNamara szerint nagyban növeli az eredmények megbízhatóságát. Azt azonban mind a szerzők, mind ő elismeri, hogy megfigyeléses kutatás révén nem lehet egyértelmű ok-okozati kapcsolatot meghatározni az állva végzett munka és a fokozott betegségkockázat között. Ezenkívül a kísérlet résztvevőinek átlagéletkora 61 év volt, így az sem tisztázott, hogy a fiatalabb korosztályokban is hasonló megfigyelések születnének-e.
Mindazonáltal McNamara úgy véli, az eredményekből leszűrhető, hogy pusztán az ülés állásra cserélése közel sem tökéletes megoldás a mozgásszegény életmód elleni harcban. „Testünk jobban reagál a rendszeres mozgásra, mint a statikus pozíciókra, legyen szó akár ülésről, akár állásról” – húzta alá cikkében a szakember. Éppen ezért szerinte az irodai munkát végzőknél feltétlenül ajánlott, hogy iktassanak be rendszeresen rövid sétákat, nyújtásokat, könnyed tornagyakorlatokat a munkanapjaik során. Ennek pozitív hatását ugyanis több tudományos kutatás is alátámasztja. Nem is kell nagy dolgokra gondolni: lift helyett lépcső az irodaházban, e-mail helyett egy kis séta és személyes konzultáció a kollégákkal, de az is előnyös, ha telefonálás közben felállunk az asztalunk mellől. Sőt, az sem ördögtől való, ha beállítunk a telefonunkon egy emlékeztetőt, amely félóránként szól, hogy ideje kicsit megtörni a mozdulatlanság egyhangúságát.
