Németország megnyerte a labdarúgó világbajnokságot, és bár az amerikai csapat a vert mezőnyben végzett, a New York Times talált egy amerikai szakembert, aki együtt ünnepelhetett a világbajnokokkal. A német csapat erőnléti edzőinek egyike ugyanis az USA-ból érkezett: Mark Verstegen Phoenixben, Arizonában működtet egy céget, amely profi és hobbi szabadidős sportolók, vállalatvezető menedzserek edzésével foglalkozik.
Verstegent még 2004-ben kérte fel a német csapat akkori szövetségi kapitánya, hogy segítsen a Nationalelf, azaz a német válogatott teljesítményének javításában. (Érdekesség, hogy Klinsmann viszont időközben amerikai szövetségi kapitány lett, és az ő egykori segítője most Löw német kapitány mellett jutott a csúcsra fociban.)
Verstegen akkor kezdett bele a német válogatott edzésébe, amikor a Nationalelfet már igencsak gyötörte a teljesítménykényszer: utoljára 1990-ben nyertek vébét. Az amerikai edzőt mégis kétkedve fogadta a német szurkolótábor, a média, sőt még néhány játékos is. Nem hitték volna, hogy amerikaiak tudnának nekik segíteni - jegyezte meg a phoenixi szakember, Aztán 2006-ban elődöntőig jutottak a németek a vébén, idén pedig nyertek. Immár nincs olyan sok szkeptikus - már ami Verstegen módszereit illeti.
A siker tényezőiről az amerikai szakértő nyilatkozott is a New York Times egészségügyi blogjának. Így például elmondta, hogy a városról városra bolyongó csapat tréningjeit egy mobil edzőközpont, edzőtábor segítette. Ez egy 4-500 négyzetméteres szerkezet, amelyet a pálya közelében állítanak fel. Ezekben a legfrissebb technológia szerinti kardiogépek, súlyok, fitnesz és regenerációs eszközök találhatóak meg.
Itt aztán egy minipályát, egy kört alakítanak ki, amely négy állomásra tagolódik. A csapat tagjai más és más gyakorlatot végezhetnek tehát egy időben. Van, aki a csípőjét rotációs gyakorlatokkal edzheti, mások a "miniszalagos laterális járást" gyakorolhatják. Ez utóbbit sokáig kinevette a sajtó és az ellenfelek is, de ma már nem nézi le az amerikai módszert senki sem. A combokra erősített szalaggal, kicsit zsugorított pózban oldalirányú lépéseket gyakorló focisták ugyanis fontos izmokat erősíthetnek így, miközben a sérülésveszélyt is csökkenthetik.
Más módszereket is hasonló céllal vetnek be a phoenixiek a németeknél: a megfelelő izmok edzése nemcsak sérülések megelőzése miatt fontos, hanem a gyorsaságot, a dinamizmust is fokozza. A csípő edzése és annak stabilitása ráadásul a technikai elemek miatt is fontos. A játékosok stabilitását segíti cselezés, gyors fordulás és más hasonló, a futballban gyakori mozdulatok esetén. Megint más gyakorlatok - például egy szivacsgörgőn végzett edzések - az izmok ellazítását szolgálják. Ez a regenerációt segíti, illetve más esetben szintén a sérülésveszélyt csökkenti.
Verstegen szerint korábban más volt a németek erőnléti edzése: hosszú futásokat gyakoroltak, mondhatni unalmas fizikai felkészítésről volt szó. Ezt technikai és taktikai képzés egészítette ki, ami az összjátékot erősítette. Az amerikai módszerek azonban a dinamizmust és a cselezőkészséget javították, jóllehet ezek gimnasztikai gyakorlatok, tehát nem labdával végzett, hanem erőnléti edzésprogramok. A mostani, amerikai fizikai felkészítés viszont egyénre szabott és fókuszált programokat jelent. A gyakorlatokat unásig ismételgetik, ezzel a végrehajtás precizitását fokozzák.
Mindennek nyomán a németek fizikai állóképessége magas szintre emelkedett. A csoportkörökben a német focisták 113,8 kilométert futottak, csak az amerikaiak mozogtak ennél többet. A franciák ellen pedig, a negyeddöntőben, 7,5 kilométerrel többet futott a német csapat, ami annyit jelentett, mintha háromnegyed játékossal több lett volna náluk a pályán.
A New York Times nemcsak interjút készített Verstegennel, hanem videókat is közölt a phoenixi módszerről. Ezek nagy részét akár otthon is el lehet végezni, és némi gyakorlással könnyedén megcsinálhatja bárki .
Így például a szivacsos görgővel végzett gyakorlatok a tartóizmok ellazítását szolgálják, így csökkentik a sérülésveszélyt. A "laterális járás" gyakorlata speciális találmány, nagyban javította a német játékosok teljesítményét az elmúlt években. Főleg a csípőizmoknak tesz jót. Más gyakorlatok a térdek inaira hatnak, azok sérülését igyekeznek megelőzni. Ilyen gyakorlat például, ha fél lábon állva, kezünket oldalirányban kitartva, hajlunk előre. Ez a gyakorlat természetesen az egyensúlyérzéket is javítja. Az oldalra kilépő, majd hátra "sasszézó" és guggoló gyakorlat a combizmok erősítésére szolgál, de a csípőizmokat is nyújtja. A dinamikát, a gyorsulást és a technikát javítja az utolsó videón bemutatott gyakorlat, amikor kisebb akadályokat átugrálva indul neki a futásnak a sportoló.
