Az "új kezdet hatás" egy, az emberi viselkedésben megfigyelt jelenség. Ennek lényege, hogy általában nem lineárisan gondolkodunk az életünkről, hanem úgy kezeljük, mint egy regényt, amely fejezetekből áll. A történetünk során vannak nagy fejezetváltások – ilyen például egy munkahelyváltás, egy költözés vagy egy gyermek születése. Vannak azonban kisebb fordulópontok is, például a születésnapunk, a hétfők, vagy egy új év kezdete. Pszichológiailag úgy tekintünk ezekre is, mint egy új fejezetre, egy tiszta lapra. Még ha szó szerint semmi sem változik az életünkben ezek hatására, olyan érzésünk lesz, mintha egy újrakezdésről lenne szó, ez pedig motiválhat minket a változásra, változtatásra – magyarázta Katy Milkman viselkedéskutató a The Washington Postnak.
Az újrakezdések Fekete Péntekje
A szakértő újrakezdések Fekete Péntekjének tartja újévet – csak ilyenkor nem vásárlási kényszert érzünk, hanem fogadalomtételi nyomást. Milkman szerint azonban a túl nagy elvárások hamar kudarcba fulladhatnak, hiszen az életmódváltás nem megy egyik napról a másikra. Ezért inkább "egyszeri és kész célok" kitűzését javasolja erre ez időszakra.
„Ha még nem ütemezted be az éves orvosi vizsgálatot, a vastagbéltükrözést vagy a mammográfiát, akkor nagyszerű újévi fogadalom lehet, hogy ezeket leszervezed és részt veszel a szűréseken. Majd, ha ezeken túlvagy, évközben akár a hosszabb távú célokat is fontolóra veheted, azokhoz viszont jellemzően struktúrára és egyéb keretrendszerre lesz szükség. Például vegyél bérletet egy edzőterembe, vagy iratkozz be olyan órákra, amelyekért előre kell fizetned. Ha tudod, hogy valamiért már fizettél és azt a pénzt nem kapod vissza, az segíthet az elkötelezettség kialakításában” – magyarázta a viselkedéskutató.
Mennyi idő, mire az új rutin tényleges szokássá válik?
Sokan valószínűleg alábecsülik az új szokások kialakításához szükséges időt – figyelmeztetett Milkman. „Végeztünk egy nagy elemzést, és gépi tanulás segítségével megpróbáltuk lemodellezni, milyen gyorsan alakulnak ki az emberek szokásai. Edzőtermi és kórházi adatokat vizsgáltunk, hogy kiderítsük, milyen gyorsan "szoknak rá" az emberek a rendszeres testmozgásra és a rendszeres kézmosásra. Megpróbáltuk kitalálni, hogy van-e egy "mágikus szám" (napok vagy hónapok száma) a szokások kialakulásához köthetően, de nem volt. Az időszükséglet ugyanis emberenként és célonként is nagyon eltérő lehet” – fogalmazott a szakértő.
Mint mondta, az edzőterembe járás esetében átlagosan néhány hónap kellett ahhoz, hogy a szokás stabilizálódjon. A rendszeres kézmosás esetében viszont ez sokkal gyorsabb volt, mindössze néhány hét. A különbség oka valószínűleg az, hogy egy hét leforgása alatt sokkal gyakrabban mosunk kezet, mint ahányszor elmegyünk edzeni, a sokat ismételt cselekvések pedig gyosabban beépülnek. „A fő tanulság szerintem az, hogy ne csüggedjünk, ha a testmozgás egy hónap után még nem épült be az automatikus szokásaink közé, de próbáljuk meg következetesen tovább csinálni. Minél többet ismételjük, annál inkább szokássá válnak ezek a dolgok” – mutatott rá.
Saját tapasztalatait megosztva arra is felhívta a figyelmet, hogy sokat segíthet, ha megpróbáljuk minimalizálni a kifogások találásának esélyét. „Nekem reggelente az az első dolgom, hogy felveszem az edzőruhámat, és arra veszem rá a többi ruhadarabot. Elkísérem a 9 éves fiamat az iskolába, majd amikor hazaérek, és leveszem az utcai ruhát, rögtön eszembe jut a mozgás, hiszen már fel vagyok öltözve az edzéshez. Elindítok egy félórás szórakoztató tévéműsort, és amíg azt nézem, közben az ellipszis tréneremen dolgozom. Mivel közben nagyon jól érzem magamat, általában szomorú vagyok, amikor lejár a 30 percem” – árulta el.
