A vastagbélrák gyakran alattomosan kezdődik: sokáig tünetmentes marad, vagy a jeleket ártalmatlan problémához – például stresszhez vagy enyhébb bélrendszeri zavarhoz – társítják. Pedig minél előbb fordul orvoshoz valaki, annál nagyobb esélye lesz a gyógyulásra. Az utóbbi években sajnos egyre több fiatal felnőttnél is diagnosztizálnak vastagbélrákot, vagyis minden korosztálynak érdemes tisztában lennie a figyelmeztető tünetekkel.
A vastagbélrák tünetei
Kapcsolódó cikk
Ha az alábbi tüneteket huzamosabb ideje tapasztalod, mindenképp keress fel egy szakorvost!
Változás a bélműködésben
Az egyik leggyakoribb figyelmeztető jel a szokásosnál tartósabb változás a székletürítésben. Ide tartozik a hosszan fennálló hasmenés vagy székrekedés, de a széklet formájának, színének vagy állagának tartós megváltozása is figyelmeztető jel lehet.
Vér a székletben vagy végbélvérzés
A vér a székletben – lehet piros vagy sötétebb, akár majdnem fekete – az egyik legfontosabb jel lehet arra, hogy valami nincs rendben a vastagbél vagy végbél egészségével. Ezt a tünetet gyakran az aranyérrel hozzák összefüggésbe, de mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.
Tartós hasi panaszok
A folyamatos hasi fájdalom, görcsök, puffadás vagy teltségérzet is jelezheti, hogy a bélrendszer működésével valami nincs rendben. Ez a panasz akkor is fontos, ha nem társul hozzá más tünet.
Fáradtság és fogyás ok nélkül
Az indokolatlan, gyors fogyás és a folyamatos kimerültség gyakran előfordulnak a vastagbélrák előrehaladottabb stádiumában, amikor a szervezet erőforrásait már a betegség leküzdésére fordítja.
Így előzd meg a bajt
A szakemberek szerint a vastagbélrák kialakulásában az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszhatnak. A rostszegény étrend, a feldolgozott húsok rendszeres fogyasztása, az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mind növelhetik a kockázatot. Vagyis
- mozogj rendszeresen;
- egyél sok zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát; legfőképpen pedig
- ne dohányozz és kerüld az alkoholt!
A vastagbélrák korai szakaszban sokszor nem okoz tüneteket, így a rendszeres szűrés – különösen 45 éves kor felett vagy családi halmozódás esetén – kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismeréséhez. 50 felett kétévente meghívót is kapsz a vizsgálatra.
