Az angol Centre for Economics and Business Research (Cebr)
1 által közzé tett tanulmány rávilágít az európaiak mozgásszegény életmódjának egészségkárosító hatásaira és valós költségeire.
A friss kutatás főbb megállapításai:
- minden negyedik európai felnőtt és öt serdülőkorúból négy fizikailag inaktív
- az ülő életmód egészségre káros következményei több mint 80 milliárd euróba kerülnek az európai gazdaságnak, ami 5 milliárddal több, mint amennyit rák elleni gyógyszerekre költünk
- a fizikai inaktivitás nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint a dohányzás, de a kutatás azt mutatja, hogy olcsó és hatásos lépésekkel az embereket mozgásra lehet ösztönözni, amivel Európa eurómilliárdokat spórolhatna meg
A kutatás arra mutat rá, hogy évente félmillió ember hal meg a mozgásszegény életmód következtében. A halálozás leggyakoribb okai között a fizikai inaktivitással kapcsolatos betegségek szerepelnek, úgy mint a szívkoszorúér-betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a végbél- és az emlőrák.
Ha semmi nem történik, ami rábírja az embereket, hogy mozogjanak és napról napra aktívabban éljenek, a fizikai inaktivitás a jövőben nagyobb egészségügyi veszélyt jelenthet, mint a dohányzás. A hatalmas pénzügyi terhek és egészségügyi következmények ellenére olcsó és hatásos lépésekkel az embereket mozgásra lehet ösztönözni, amivel a vállalatok és az egészségbiztosítás több milliárd eurót spórolhatnak meg Európa-szerte.
Az Európában felvázolt jelenségek Magyarországon is nagyon aktuálisak, a hazai lakosság 62 százaléka sosem, vagy csak elvétve sportol, ezzel szemben a passzív időtöltések (mint a tévénézés) egyre tekintélyesebb részt hasítanak ki a szabadidőnkből. A szakértők az inaktivitás itthon realizálódó gazdasági terheit évente 201 milliárd forintra becsülik, ami a hazai GDP jelentős részének, több mint fél százalékának felel meg.
Csak napi 20 perc mozgás
Több mozgásra van szükségünk. Ez tényleg ilyen egyszerű. Napi 20 percnyi mérsékelt intenzitású testmozgás már hatalmas változáshoz vezetne. Ha a fizikai inaktivitás jelenlegi szintjét csak az ötödével tudnánk csökkenteni, azzal 100 000 életet és több mint 16 milliárd eurót tudnánk évente megmenteni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti két óra mérsékelt intenzitású testmozgást javasol. Ez a napi húsz perc mozgás nagyon egyszerűen teljesíthető. Elég egy megállóval előbb leszállni a buszról vagy a vonatról, vagy egy tempós sétát tenni munkába menet; a lift használata helyett lépcsőzni, vagy csupán a parkban vagy a kertben együtt játszani a gyerekekkel. Ezzel már sokat tettünk az egészségünkért.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a mozgásszegény életmód a mentális állapotra is negatívan hat. Az európaiak negyedét (83 millió embert) érintik a mentális betegségek. A Cebr jelentése szerint az ülő életmóddal kapcsolatos hangulati és szorongásos zavarok közvetett költségei a becslések szerint több mint 23 milliárd eurót tesznek ki évente. Ugyanakkor a fizikai aktivitásról kimutatták, hogy csökkenti a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés, a pszichés és az érzelmi stressz hatását.
A fenti megállapítások egy 16 hetes kísérlet eredményeit tükrözik, amelyben arra vették rá az embereket, hogy aktívabbak legyenek. Akik ezt betartották, azok jobban aludtak, produktívabbak voltak, valamint egészségesebbnek és kevésbé stresszesnek érezték magukat a munkahelyükön.
1A Centre for Economic and Business Research (Cebr) a fizikai és mentális egészség megőrzésének mozgásszegény életmóddal összefüggést mutató költségeit térképezi fel Európában, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Lengyelországot, Spanyolországot és az Egyesült Királyságot vizsgálva.
