A különböző közösségimédia-oldalakon számos bejegyzés foglalkozik az úgynevezett nyiroksétával. A módszer lényege egyszerű: séta közben mozgassuk sokat a karjainkat, ügyeljünk az egyenes testtartásra, illetve lélegezzünk mélyeket. A trend követői szerint mindez segít felélénkíteni a nyirokáramlást a szervezetben. Ezáltal a nyirokséta nemcsak a puffadást mérsékelheti, de javíthatja a vérkeringést, az immunrendszer működését, valamint a méregtelenítő folyamatokat is. „Részben a tudomány is alátámasztja ezeket a feltevéseket. Izmaink ugyanis valóban segítik a nyirok áramlását minden egyes összehúzódásuk és elernyedésük alkalmával” – írja a The Conversation oldalán Hannah Campbell, a Leedsi Egyetem mozgáskutatója. Hozzáteszi azonban, hogy az összkép megértéséhez érdemes röviden áttekinteni, hogyan is működik a nyirokrendszer.
Hogyan működik a nyirokkeringés?
A nyirokrendszer különböző erek, szövetek és szervek összetett hálózata, amely a vérkeringés mellett, azzal szoros kapcsolatban működik a testünkben. A friss vérrel együtt ugyanis az erekből folyamatosan folyadék jut a sejtek körüli szövetekbe. A nyirokkeringés elsődleges feladata, hogy a felesleges folyadékot és fehérjéket összegyűjtse, majd visszajuttassa a véráramba. Ezen túlmenően részt vesz azonban a zsírok és zsíroldékony vitaminok felszívódásában, a bélflóra és a gyulladások szabályozásában, illetve általában véve az immunrendszer működésében is.
Lényeges különbség azonban a vérkeringéshez képest, hogy a nyirokrendszernek nincs egyetlen olyan pumpafunkciót ellátó szerve, mint a szív. Az ebben keringő folyadék, a nyirok mozgását ehelyett többféle tényező együttesen biztosítja. Maguk a nyirokerek is képesek az összehúzódásra, de éppúgy fontos szereplők a folyamatban a légzés közbeni légnyomásváltozások, valamint a környező izmok összehúzódásai. Magyarán izmaink is úgy működnek, mint egy pumpa: ahogy megfeszülnek, vért és nyirkot préselnek tovább magukon és maguk körül. Mindez az erek billentyűivel együtt állandó egyirányú mozgást biztosít, ami különösen fontos az alsó végtagokban, ahol a keringésnek a gravitációs erővel is dacolnia kell. Nem véletlenül hívják például a vádlikat a második szívnek is.
Kapcsolódó cikk
A nyirokséta hatása
Érdemes persze leszögezni, hogy az említett pumpafunkció nem a vádliizmok sajátja, és még csak nem is korlátozódik a sétálás közbeni mozgásra. Bármilyen mozgásforma, amely a vázizmok munkáját igényli, támogatja a nyirokáramlást. Ilyen módon tehát a karok, lábak és a törzs izmainak tudatos használata a nyirokséta közben valóban olyan irányelv, amely szilárd fiziológiai alapokon nyugszik. Ugyanígy nagyon lényeges a légzés is. Ebben a rekeszizom az egyik kulcsszereplő, amely minden légvétel alkalmával változtat a mellkas és a hasüreg nyomásviszonyain. A mély lélegzetvétel intenzívebb nyomásváltozást jelent, egyszersmind a keringést is erőteljesebben ösztönzi. Hasonlóképpen az emésztőszerveket is támogatja a táplálék mozgatásában, így aztán összességében a tápanyagok felszívódására és az anyagcsere melléktermékeinek kiválasztására is előnyösen hat.
Egy szó, mint száz, ha gyaloglás közben többet mozgatjuk a karjainkat, mélyebb levegőket veszünk, és általában véve tudatosan dolgoztatjuk az izmainkat, az élettani szempontból valóban jelentős hatást fejthet ki szervezetünkre. Campbell ugyanakkor kiemeli, hogy nem szabad minderre sem különleges, sem nélkülözhetetlen módszerként tekinteni a nyirokrendszer aktiválásában. „Egyelőre semmilyen világos bizonyíték nem igazolja, hogy a nyirokséta jobb lenne a hagyományos sétánál máskülönben egészséges emberek számára. A karlengetés, egyenes testtartás és tudatos légzés online térben hirdetett specifikus kombinációja kapcsán nem ismert, hogy bármilyen különleges méregtelenítő, zsírégető vagy immunerősítő hatással bírna” – mutat rá a szakember.
Azt azonban ő is elismeri, hogy az alapfeltevés, azaz a céltudatos, minél többi izomcsoport bevonásával és kontrollált légzéssel végzett mozgás valóban nem ördögtől való. „A testmozgás régóta fontos tényező a nyiroködéma kezelésében, amely állapot során a nyirokrendszer nem tudja hatékonyan elvezetni a folyadékot, emiatt duzzanat alakul ki. Az izompumpáló gyakorlatok, beleértve a gyaloglást is, segíthetnek a folyadékelvezetésben. A legtöbb ember számára azonban valószínűleg nem az a hasznos üzenet, hogy el kell kezdeniük a nyiroksétát. Sokkal inkább az, hogy minden mozgás számít” – fogalmaz Campbell, aki szerint a lépcsőzéstől a táncon, úszáson, kertészkedésen át a futásig számos különféle mozgásforma közül választhatunk. A fizikai aktivitás pozitív hatása ráadásul jócskán túlmutat a nyirokkeringésen is.
