A hólyaghurut, köznapi nevén felfázásnak is nevezett alsó húgyúti fertőzés akkor alakul ki, ha bizonyos kórokozók – leggyakrabban baktériumok, esetleg gombák, ritkábban vírusok vagy paraziták – a húgycsövön át eljutnak a húgyhólyagba, és ott gyulladást okoznak. Legáltalánosabb tünetei közé tartozik az alhasi fájdalom, az égő érzéssel, illetve fájdalommal járó vizelés, a gyakori vizeletürítési inger. Hólyaghurutra utalhat a vizelet szokásosnál erősebb szaga, a megváltozott színe, ami ilyen esetben zavaros, vagy akár véres is lehet.
A hólyaghurut „női betegség”, a férfiakat nem érinti?
A férfiaknál is előfordulhat hólyaghurut – főként idősebb korban, a prosztata megnagyobbodása következtében –, de tény, hogy anatómiai okokból a nőknél sokkal gyakoribb. Mivel a nők húgycsöve jóval rövidebb, mint a férfiaké: mindössze 3-5 cm, szemben a férfiakéval, ami 15-20 cm, ezért a gyulladást okozó kórokozók könnyebben juthatnak fel a nők húgyhólyagjába. Téves elképzelés, hogy csak a fiatal nőket érinti: a változókorban szintén nagyobb a kialakulás kockázata a szervezetben végbemenő hormonális változások miatt. Ilyenkor ugyanis a csökkenő ösztrogéntermelés hatására gyengül a húgyhólyag fertőzésekkel szembeni védekezőképessége.
Csak hidegben lehet felfázni?
A hólyaghurutot nem közvetlenül a hideg okozza, hanem a húgyhólyagba kerülő kórokozók. A bakteriális fertőzések többségéért a bélrendszerben tanyázó E. coli baktérium felelős, de okozhatja Staphylococcus, vagy akár Streptococcus baktérium is, esetleg Candida gomba, netán valamilyen vírus. Sőt, az is előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek szedése váltja ki. Ebből adódóan nemcsak a hideg őszi-téli hónapokban alakulhat ki, hanem évszaktól függetlenül bármikor. A hideg annyiban járulhat hozzá, hogy hatására gyengülhet a szervezet, ezzel együtt a húgyhólyag ellenálló képessége, amely ezáltal védtelenebbé válhat a fertőzésekkel szemben.
Nagyobb eséllyel alakul ki a betegség azoknál, akik eleve fogékonyabbak a fertőzésre, mert gyengébb az immunrendszerük, genetikai hajlamuk van rá, vagy bizonyos anyagcsere-betegségben – például cukorbetegségben – szenvednek, esetleg korábban is küszködtek már hólyaghuruttal. Nőknél a várandóssággal és a változókorral járó hormonális változások szintén növelik a kialakulás kockázatát.
Elkaphatjuk a partnerünktől nemi érintkezés útján?
A hólyaghurut nem szexuális úton terjedő betegség, vagyis szó sincs róla, hogy „elkaphatnánk” a partnerünktől. Ugyanakkor tény, hogy az aktív szexuális élet és a gyakori partnercsere fokozza a kialakulás esélyét a nőknél. Óvszer nélküli nemi érintkezés esetén ugyanis számos baktérium telepedhet meg a húgycsőnyílás környékén, amelyek továbbvándorolva bekerülhetnek a húgycsőbe, innen pedig könnyedén eljuthatnak a hólyagba vagy akár a vesékbe.
A hólyaghurut csak antibiotikummal kezelhető?
Mivel a hólyaghurut hátterében számos kórokozó állhat, az antibiotikumos kezelés nem minden esetben eredményes, hanem csak akkor, ha bakteriális fertőzésről van szó – így például gombás fertőzés esetén csak a gombaölő készítmények segíthetnek. Viszont nagyon fontos, hogy a tünetek megjelenése után röviddel tegyünk meg mindent a kórokozók szaporodásának gátlására. Így nagy eséllyel elkerülhető a gyógyszeres kezelés. Ám ha a tünetek 3-4 nap után nem múlnak, vagy erősödnek, akkor mindenképp forduljunk urológushoz, aki segíthet megtalálni a számunkra ideális és hatékony kezelési módot. Fontos, hogy mindig kövessük az orvosi utasításokat: antibiotikum-kúra esetén például akkor is szedjük be az előírt adagot, ha a panaszok néhány napon belül enyhülnek, ellenkező esetben ugyanis a fertőzés kiújulhat, vissza-visszatérhet.
A hólyaghurut „magától” elmúlik, nem is kell kezelni?
Ugyan az alsó húgyúti fertőzés spontán is gyógyulhat, mindenképpen érdemes az első tünetek jelentkezésekor beavatkozni: igyunk sok folyadékot, ürítsük rendszeresen a hólyagunkat, semmiképp se tartogassuk a vizeletet, és használjunk antibakteriális hatású, húgyúti fertőtlenítő gyógynövényes készítményt. Amennyiben elhanyagoljuk, nem megfelelő módon vagy nem időben kezeljük, a hólyaghurut sokáig elhúzódhat, krónikussá válhat, súlyos esetben felső húgyúti fertőzéshez, akár vesemedence-gyulladáshoz is vezethet.
Gyógyszer helyett házi praktikák: vegyünk egy forró fürdőt?
Bizonyos széles körben ismert házi praktikákkal érdemes vigyázni: ilyen például a forró ülőfürdő, ami hólyaghurut esetén például egyáltalán nem javasolt, mert felerősítheti a szervezetben jelen lévő gyulladást. A bőséges folyadékbevitel viszont hasznos, mert gyakori ürítésre készteti a hólyagot, és ezzel gyakorlatilag átmossa azt. Erre a különféle gyógyteák, gyógynövények is alkalmasak, például a sokak által használt medveszőlőlevél. Arra azonban figyeljünk, hogy a gyógynövények közül olyat válasszunk, amelynek pozitív hatása tudományosan igazolt: ilyen lehet például a medveszőlőlevél.
Aki egyszer átesett a fertőzésen, nem kapja el újra?
A hólyaghurut gyakorlatilag bármikor és bárkinél kialakulhat. Akik hajlamosak rá, mert gyengébb az immunrendszerük, vagy genetikailag érintettek, azok szinte egy életen át számíthatnak rá, hogy időnként vissza-visszatér majd. Mások olyan szerencsések, hogy egyszer sem, vagy csak nagyon ritkán küzdenek meg vele. A bőséges napi folyadékbevitel az érzékenyebbeknél is segíthet abban, hogy a kórokozók ne telepedjenek meg a hólyagban, és kisebb eséllyel okozzanak fertőzést.
