Mi a vérszegénység?
A szervezet működéséhez oxigénre van szükség. A tüdőből az oxigént a vér egyik alkotóeleme, a vörösvértest szállítja a sejtekhez. A vörösvértestekben egy vastartalmú fehérje, a hemoglobin köti meg az oxigént. Amennyiben a vörösvértestek száma, illetve a hemoglobin mennyisége csökken, úgy romlik a szervezet oxigénellátottsága. Ez az állapot a vérszegénység. A vérvétel útján nyert mintában vizsgálják a vörösvértest-számot és a hemoglobin szintjét.
Nőknél a normál hemoglobin szint 11.5 gramm/deciliter, férfiaknál pedig 13 gramm/deciliter felett van. A vérszegénység tünetei általában ennél alacsonyabb hemoglobin tartalomnál jelentkeznek. A daganat hatására a betegek szervezetén belül számos olyan kóros folyamat indul el, amely a vörösvérsejtek számának csökkenéséhez vezet. Megbomlik az egyensúly, több vörösvértest pusztul el, mint amennyi termelődik, ráadásul a kóros folyamatok miatt a vörösvértestek átlagos élettartama 120 napról 60-90 napra csökken. Az anemia mértéke függ a daganat fajtájától, stádiumától és a kezeléstől is. A vérszegénységet kemoterápia után gyakrabban észlelték, mint sugárkezelés után, ha pedig a két kezelésfajtát kombinálták, még nagyobb számban és súlyosságban észlelték a vérszegénységet.
A vérszegénység csökkenti a kezelés hatékonyságát
Az anemia nem csak a betegek életminőségét rontja, hanem a kezelés hatékonyságát is csökkenti, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhat a gyógyulási és túlélési esélyekre.
A vérszegény daganatos betegeknél gyakran jelentkezik a fáradékonyság olyan formája, amely pihenéssel, alvással nem szüntethető meg. Jellemzői a fizikai gyengeség, ingerlékenyég, a koncentrálóképesség csökkenése, a szellemi-fizikai lelassulás, az érdektelenség. Szintén tünet lehet a légszomj, a szapora légzés és szívverés, a túlzott szívdobogás, a szédülés, a fülzúgás, a sápadtság, az étvágytalanság, az izom- és végtagfájdalom. Ezek együttes következtében jelentősen romlik a betegek életminősége.
A vérszegénység miatt a daganatok oxigénellátottsága csökken, az oxigénhiányos környezetben lévő daganatos sejtek pedig ellenállóbbak a sugárterápiával és a kemoterápiával szemben. Ennek következtében romlik a kezelés hatékonysága, romlanak a beteg gyógyulási és túlélési esélyei. Klinikai adatok bizonyítják: önmagában a vérszegénység önmagában 20-40 százalékkal csökkentheti a túlélési esélyeket. Ez kifejezetten igaz a fej-nyaki, a nőgyógyászati és a tüdődaganatok esetében, ám a következtetések zömmel érvényesek a többi daganattípusra is.
Az okok: hormonszint-változás, vashiány és vérzések
A szervezetben a vörösvértest termelést egy vese által termelt eritropoetin (EPO) nevű hormon szabályozza. A szervezetben észlelt oxigénhiány hatására a hormon mennyisége emelkedik, amelynek következtében a csontvelőben megindul az őssejtekből a vörösvértestek termelődése. A betegség következtében a szükséges szint alá csökken az eritropoetin-termelés és a csontvelői őssejtek száma is csökken. Így együttesen ez a folyamat is vérszegénységhez vezethet.
Mivel a hemoglobin vastartalmú fehérje, termeléséhez vasra van szüksége a szervezetnek. Vashiányos állapothoz vezethet a fokozott vérvesztés, a csökkent vasbevitel, valamint a bélből való felszívódás romlása is. A hemoglobin termelődéséhez szükséges vas a szervezet saját raktáraiból való felszabadulását szintén kóros folyamatok akadályozhatják meg, amelyek következtében ugyancsak károsodik a vörösvértest-termelés. A daganatos betegek kezelése során alkalmazott kemoterápia és sugárterápia szintén különböző mechanizmusok útján jelentősen fokozhatja a vérszegénységet.
Gyakran a daganatos betegségek - méhnyak-, méhtest-, fej-nyaki és a bélrákok - első tünete a vérzés. A kis mennyiségű, ám folyamatos vérzés, vérvesztés is súlyos vérszegénységet okozhat.
A teljes cikk a Rákgyógyítás.hu portálon olvasható.
