A szervezet vastartalma körülbelül 3-4 g. Ennek a java része, azaz 60 %-a a hemoglobinban van, 30 %-a a ferritin nevű fehérjéhez kötődve raktározódik, 9 %-a az izomsejtekben található, 1 %-a különböző enzimfolyamatokban vesz részt. A vassal szerveztünk nagyon "gazdaságosan" bánik, ugyanis csak felszívódni tud, de a szokásos utakon kiválasztódni nem képes. Vasvesztés csak abban az esetben történik, ha a sejtek távoznak, ami természetes a bőr és a bélnyálkahártya állandó megújulása során. Nagyobb fokú vasvesztés vérzéskor lép fel, ezért a nők sokkal inkább ki vannak téve a vashiány kialakulásának, hiszen a menstruációval már számottevő mennyiségű vas távozik a szervezetből.
A táplálékkal bevitt vasnak csak nagyon kis része hasznosul. Átlagosan 6 mg vas kerül a szervezetbe a normális étrenddel, és ebből mindössze 1 mg az, ami fel is szívódik. A növényekben lévő vasat sokkal kevésbé tudja felvenni az emberi szervezet, mint az állati eredetű, főleg húsokból származó vasat. A vas felszívódását befolyásolja a hemoglobinszint, a vasraktárak feltöltöttsége, a csontvelő vörösvérsejtképző kapacitása, a vérkeringésben lévő kötött formájú vas mennyisége.
A vashiány kialakulásának oka lehet:
- a megnövekedett szükséglet,
- a vérzéssel történő vasvesztés,
- a felszívódás elégtelensége.
A vashiány tünetei:
Még mielőtt az orvosi diagnózis és a laboratóriumi eredmények megerősítenék, különböző tünetek már utalhatnak látens vashiányra:
- fáradtság, kimerültség,
- idegesség, koncentrációképesség csökkenése,
- reggeli fejfájás,
- diszkomfortérzés, pszichológiai labilitás,
- csökkent teljesítőképesség,
- feledékenység,
- sápadtság,
- étvágytalanság,
- fertőzésekre való hajlam növekedése,
- a bőr szárazzá válik, kirepedezik,
- hajhullás, töredezett haj.
A magzat és a csecsemő vasszükségletét a terhesség és a szoptatás alatt az anya megfelelő vaskészletei biztosítják. Kisgyermekkorban a kiegyensúlyozott táplálkozás - amely elegendő mértékben tartalmaz húst - megfelelő vasellátottságot biztosíthat. A fenti tünetek megjelenése azonban már kisgyerekeknél is felveti a vashiány gyanúját. A tartós vashiány és ennek következtében kialakuló vérszegénység hosszú távon komoly betegségek kialakulásához, a szellemi fejlődés elmaradásához, a teljesítőképesség csökkenéséhez vezet.
Legfontosabb vasforrásaink:
halak, tojássárgája, húsok, máj. Sok vasat tartalmaz a sóska, a paraj, a mák, de ezek vastartalmának csak nagyon kis mennyisége szívódik fel. III. évf. / 7. szám
