Marburg-vírus-fertőzés tünetei és kezelése

2021.09.29.

 Szabó Emese

 dr. Osvald Ákos infektológus, trópusi betegségek és belgyógyász szakorvos, dr. Kemenesi Gábor virológus

Mi a Marburg-vírus-fertőzés?

A Marburg-vírus a filovírusok közé tartozik, ahová az ebola is, amelyhez hasonlóan szintén vérzéses lázat okoz. A kórokozó testnedvekkel terjed, az általa kiváltott betegség pedig magas lázzal, izomfájdalmakkal, vérhányással és belső vérzésekkel jár. A vírust hordozó denevérfajt a kórokozó nem betegíti meg, az annak csak rezervoárja, de egyes majomfajokra, illetve ritkán az emberre továbbterjedve súlyos betegséget okozhat. A Marburg-vírus azért kap komoly figyelmet, mert kevés az olyan potenciálisan halálos betegség, amely emberről emberre is terjedhet, de az általa okozott fertőzés ilyen.

A Marburg-vírus-fertőzés előfordulása

Marburg-vírus-fertőzés csak elvétve történik, a 2021 augusztusában Guineában regisztrált új eset inkább azért volt hírértékű, mert Nyugat-Afrikában a betegség eddig nem fordult elő. Jellemzően évente csak egy-egy esetet - vagy annyit sem - azonosítanak Kenyában vagy Ugandában. Tíznél magasabb esetszám csak néhány évben fordult elő. Először 1967-ben, amikor Németországba és Jugoszláviába érkeztek olyan majmok, amelyek hordozták a kórokozót (a vírust ennek kapcsán fedezték fel). Akkor 31 laboratóriumi dolgozó betegedett meg, heten életüket is vesztették. A vírus 1998 és 2000 között nagyobb járványt is okozott Kongóban, ahol egy aranybányában betegedett meg 154 fiatal munkás, közülük 128 meg is halt. Újabb járvány 2004 és 2005 között tört ki Angolában, akkor 252 ember betegedett meg, és közülük 227 vesztette életét. Tíz fölötti esetszámot ezt követően csak 2012-ben regisztráltak Ugandában, ahol 15 betegből 4 halt meg.

Mivel a Marburg-vírust hordozó egyiptomi repülőkutya csak Afrikában és Cipruson fordul elő, a betegség csak ezeken a területeken bukkanhat föl (az Ázsiában élő repülőkutyák nem köthetők a Marburghoz). És ugyan a vírus az elmúlt évtizedekben alig okozott megbetegedéseket, Afrikában várhatóan egyre gyakoribb lesz. Erre amiatt számítanak a virológusok, mert a kontinensen egyre több ökoszisztéma borul föl a népességrobbanás és az emberi térnyerés miatt, így a vírus rezervoárja is egyre gyakrabban kerül kapcsolatba az emberekkel. Nyugat-Afrikában például már régóta számítottak a betegség felbukkanására.

A Marburg-vírus-fertőzés okai

A Marburg-vírus-fertőzés kiváltó oka a Marburg-vírus, amelynek tünetmentes hordozói (úgynevezett rezervoárjai) a gyümölcsevő denevérek, közülük is az egyiptomi repülőkutya (Rousettus aegyptiacus). Nagyon ritka, hogy ezeket a rezervoárokat egyértelműen be tudnák azonosítani a filovírusoknál, de a Marburg esetében ez történt: ennél a betegségnél ezt az elméletet még a denevérek kísérletes fertőzésével is alá tudták támasztan. Egyértelműen igazolták, hogy a repülőkutyák tünetmentesen hordozzák és ürítik ezt a vírust. Ilyet még az ebolánál sem sikerült ennyire egyértelműen bizonyítani.

A Marburg-vírust tünetmentesen hordozó egyiptomi repülőkutyák a gyümölcsevő denevérek többségével ellentétben éjszakai fajok, nappal a barlangokban pihennek. Az állat magától nem is keresi az ember társaságát, nem megy be városokba, így a fertőzést csak akkor adhatja át, ha az ember merészkedik az élőhelyére, például barlangokba költözik. A másik lehetőség, ha az ember felhagyott bányákat keres fel, arany- vagy gyémántbányákban dolgozik. Magát a vírust a denevérek vizelettel és guanóval ürítik, az emberi fertőződés pontos mechanizmus viszont nem ismert. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy vírus akkor jut át az emberbe, amikor az a denevéreket begyűjti, és emiatt érintkezik azok testváladékával.

A Marburg-vírust egyiptomi repülőkutyák hordozzák tünetmentesen

A Marburg-vírust egyiptomi repülőkutyák hordozzák tünetmentesen. Fotó: Getty Images



A kórokozó az emberbe bushmeat fogyasztásával is átkerülhet. Ez a kifejezés nem a bozótosban fellelhető húsféléket jelenti, hanem bármit, amit lakott területen kívül az ember megehet. Ilyen lehet például a barlangban elfogott denevér is, amelyet az afrikai bennszülöttek is elfogyaszthatnak. Ennek során azért lehet megfertőződni, mert vírust az állati szövetek is tartalmazhatnak. A Marburg-vírus egyes majomfajokat is megfertőzhet, a velük való interakció - például az elpusztult majmok elfogyasztása - pedig szintén lehetőséget teremthet emberi fertőződésekre (hasonlóan, mint az ebola esetében).

A vírus emberről emberre is terjedhet (váladékkal, hányadékkal, bármilyen testnedvvel, annak belélegzésével, nyálkahártyákra kerülésével), de elsősorban csak a beteget ápoló családtagok, egészségügyi dolgozók fertőződnek meg. A fertőzés csak akkor terjed könnyebben, ha a járvány már nagyobb embertömeget érint. Erre lehet példa a 2013 vége és 2016 eleje közti nyugat-afrikai ebolajárvány, amely 11 ezer halásos áldozattal és 30 ezer esettel zárult. Az ebola ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a vérzéses lázak nem azok a betegségek, amelyek könnyen szétterjedhetnek a világban (szemben például az új típusú koronavírussal).

A Marburg-vírus-fertőzés tünetei

A Marburg-vírus-fertőzés ugyanolyan tünetekkel jár, mint a többi vérzéses láz. Influenzaszerű panaszokkal, így lázzal és izomfájdalmakkal, elesettséggel és fejfájással indul, majd egy-két nap után vérzéses tünetek is jelentkeznek. Ez elsősorban nyálkahártya-vérzéseket jelent, amelyek kialakulhatnak a szemben, de manifesztálódhatnak orrvérzés formájában is. Gasztrointesztinális vérzések miatt számítani lehet vérhányásra is, de kialakulhatnak bevérzések a bőrön is.

A vérzések amiatt jönnek létre, mert a vírus megtámadja a kapillárisok falát, amelyek emiatt áteresztővé válnak. Ennek hatására a szervekből tulajdonképpen kifolyik a vér. Ha a vírus eluralja az egész szervezetet, sokszervi elégtelenség következik be. A vérzést az is fokozza, hogy sok esetben a fertőzés direkt módon is érinti az egyes szerveket, például a májat, ahol a véralvadási faktorok szintézise is történik. A betegségnél a halál oka jellemzően a májelégtelenség, szívelégtelenség, sokszervi elégtelenség.

A Marburg-vírus-fertőzés diagnózisa

A Marburg-vírus-fertőzés biztos diagnózisát csak úgy lehet felállítani, ha a vírust, annak antigénjét ki tudják mutatni. Ehhez a betegek szervezetéből származó mintát el kell juttatni egy erre alkalmas laborba. Pusztán a tünetek alapján a betegség nem azonosítható, mert megjelenési képe kezdetben hasonló más fertőző betegségekhez, például a maláriához, a tífuszhoz és a dengue-lázhoz, később pedig az egyéb vírusos vérzéses lázakhoz, így például a Lassához vagy az Ebolához.

A Marburg-vírus-fertőzés kezelése

Oki kezelése nincs a Marburg-vírus-fertőzésnek, de esetében is megpróbálhatják alkalmazni az ebolára kifejlesztett antivirális terápiákat. Ezen túlmenően csak támogató terápia jelent segítséget, ami a gyakorlatban folyadék- és elektrolitpótlást, a megfelelő oxigénellátás biztosítását, a vérnyomás fenntartását, az elveszett vér és az alvadási faktorok pótlását jelenti.

A Marburg-vírus-fertőzés gyógyulási esélyei

Mivel a Marburg-vírus-fertőzés nem gyakori, halálozási arányát csak az aktuális járványok alapján lehet saccolni. Durva becslések szerint esetében ez 30 százalék körüli.

A Marburg-vírus-fertőzés megelőzése

A Marburg-vírus-fertőzés megelőzését az segítené, ha kerülnénk a denevérekkel való interakciót, azokat az őslakosok sehol nem fogyasztanák el, életterükre pedig nem törne be az emberi civilizáció.

Vakcina még nem készült a Marburg-vírusra, de már dolgoznak rajta több helyen. Előkészületek már a Pécsi Tudományegyetemen is történtek, formálódnak a kísérleti tervek is. A cél egyébként az, hogy olyan univerzális vakcina készüljön, amely az ebola és a Marburg ellen is használható.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy a betegség terjedésének miért nem próbálják meg elejét venni az egyiptomi repülőkutyák kiirtásával, de ez sem etikai szempontból, sem egyéb okokból nem járható út. Erre jó példa a 2012-es ugandai eset, ahol a Kitaka nevű bányában amerikai és brit kutatók pont a Marburg-vírus miatt vizsgáltak denevéreket. Amikor ezt a helyiek megtudták, a denevérektől megijedve letakarták a barlang bejáratát. A denevérek nagy része el is pusztult, de a fiatalabbak életben maradtak. A kutatók ezt követően észlelték azt, hogy bennük a vírus jelenléte sokkal gyakoribbá vált. A helyiek körében ki is tört egy kisebb járvány, az azt okozó vírus genomja pedig egyezett az adott barlangban elő denevérekben kimutatott vírusok genomjával.

Hasznos tudnivalók

A Marburg-vírus neve onnan ered, hogy a kórokozót 1967-ben fedezték fel Marburg városában. Ez volt az első filovírus, amelyet az emberiség azonosított. A kórokozót sárgahasú cerkófmajmokkal hurcolták be a németországi településre, a frissen azonosított vírus pedig Marburg mellett frankfurti és belgrádi laboratóriumokban is okozott vérzéses lázat. A majmokat, amelyeknek fertőzöttségéről akkor még nem tudtak, azért hozták az európai helyszínekre, mert gyermekbénulás elleni vakcinát gyártottak, amelyet majmok sejtvonalán tudtak felszaporítani.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Osvald Ákosnak, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológusának és dr. Kemenesi Gábor virológusnak.

Kategória: Felnőttkori fertőző betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Marburg-vírus-fertőzés kezelésére! További kérdésem van Marburg-vírus-fertőzés témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
0, +5 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a ködfoltok feloszlanak.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag