Emésztőrendszeri megbetegedések

Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.

Májelégtelenség tünetei és kezelése

Mi a májelégtelenség?

Májelégtelenségről akkor beszélünk, ha a májfunkciók már annyira leromlottak, hogy a szerv nem képes ellátni a szervezetben betöltött szerepét. Ilyen állapot akkor jön létre, ha a máj 70-80 százaléka elpusztult, és szemmel látható jelek - például sárgaság - is jelentkeznek. Komolyabb panaszok csak később alakulnak ki, amikor a pusztulás már a 80 százalékot is meghaladja.

Tünetek

A májelégtelenség előfordulása

A májelégtelenség az alkoholisták és a túlsúlyos emberek között gyakoribb, de nagyobb eséllyel lesznek érintettek azok az intravénás droghasználók is, akik hepatitis C-vel fertőződnek, illetve akik a vírussal azt megelőzően fertőződtek, hogy a transzfúzióknál szűrték volna a kórokozót (1993 óta szűrik hazánkban a véreket hepatitis C vírusra). A májelégtelenség előfordulásáról pontos adatok nem ismertek, de tudjuk, hogy a kilencvenes években hazánkban még jóval több mint 5000 ember vesztette életét májbetegség miatt, az arány pedig csak az utóbbi években csökkent 5000 alá. Az érintettek jellemzően idősebbek, bár igaz, hogy az alkoholizmus okozta májelégtelenség miatt már 30-50 éves emberek is meghalhatnak.

A májelégtelenség okai

Májelégtelenség kétféle módon alakulhat ki. Egyrészt mérgezés vagy vírusfertőzés miatt, amikor a májsejtek heveny módon pusztulnak el, vagy pedig egy betegség végstádiumaként, amire jó példa az alkoholizmus.
A mérgezéseket okozhatják gyógyszerek - jellemzően akkor, ha valaki öngyilkossági szándékból sok gyógyszert vagy mérget vesz be -, de lehet ok gombamérgezés is, például gyilkos galóca fogyasztása. Ugyancsak okozhat májelégtelenséget a vegyszerek miatti mérgezés. A vírusfertőzések közül a krónikus hepatitis B és a hepatitis C fertőzést kell kiemelni, a májra nézve a legnagyobb veszélyt ezek jelentik.
A mérgezéseken és a heveny vagy krónikus hepatitis vírusfertőzéseken kívül az alkoholizmus is vezető oka a májelégtelenségnek. Maga az alkohol a májnak azért árt, mert lebontási anyaga, az acetaldehid pusztítja a sejtjeit. Egyre gyakoribb a zsírmáj okozta májelégtelenség is, ami az elhízással áll összefüggésben. Elsőre ugyan furcsa, de a túlsúly, illetve a miatta elzsírosodó máj önmagában is okozhat májelégtelenséget. Az olyan anyagcsere-betegségek, mint a cukorbetegség vagy a zsíranyagcsere-zavar szintén okozhatják a máj elzsírosodását, ezáltal elégtelen működését. A májat daganatok, autoimmun betegségek is tönkretehetik, szintén okozhatják a szerv elégtelen működését.

A májelégtelenség diagnózisa

A májelégtelenség diagnózisát az úgynevezett MELD-pontrendszer (Model For End-Stage Liver Disease) segítségével állítják fel. Ez az osztályozási rendszer figyelembe veszi az epefesték- (bilirubin) értéket, a vesefunkciós értéket, a protrombinértéket. A pontokat ezen paraméterek alapján adják, majd a végeredmény ismeretében osztályozzák a májelégtelenséget. A máj keménysége a fibroscan nevű vizsgálati eszközzel is mérhető. Ha ennek értéke magas, mintegy 40-50 körüli, akkor az átlagos túlélési idő már csak 3 évre becsülhető.
A máj túlsúly által előidézett elzsírosodása önmagában is okozhat májelégtelenséget
A máj túlsúly által előidézett elzsírosodása önmagában is okozhat májelégtelenséget

A májelégtelenség tünetei, kórlefolyása

A májelégtelenség első érzékelhető jele a sárgaság, amely a bőrt és a szemet is érinti, és akkor alakul ki, amikor a májnak már 70-80 százaléka elpusztult. Az egyéb kezdeti panaszok elég jellegtelenek: fáradékonyság, zavartság, az idegrendszer nem tökéletes működése, a vérlemezkeszám csökkenése érzékelhető. Utóbbi hátterében az áll, hogy idült májbetegségnél a lép megnagyobbodik, majd a vérben lévő sejteket - így a vérlemezkéket és a vörösvérsejteket - a kelleténél jobban kiszűri. A szükségesnél kevesebb lesz a véralvadási faktor is, ami ahhoz vezet, hogy könnyebben alakulnak ki bevérzések. A felsőtesten, jellemzően a váll környékén gyakran jönnek létre úgynevezett póknaevusok is (pulzáló közepű értágulatok). A tenyerek gyakran lesznek vöröses elszíneződésűek, vérbők. Jelentkezhet vérhányás is, aminek oka a nyelőcső visszereinek tágulása.
Mivel a bilirubin bomlásterméke a vizelettel fokozottan ürül, a vizelet barnás színű lesz. Májelégtelenségnél nő a fertőzésveszély is, gyakoribb például a tüdőgyulladás.
A máj csökkenő albumintermelése miatt vizenyők is megjelennek, elsősorban a lábon, a szívelégtelenségre emlékeztető módon. Gyakori a hasvízkór is, amelynél a hashártyalemezek között jelenik meg a vizenyő. Ez a panasz puffadtságot okoz, és nagyon látványos, a végtagok ugyanis vékonyak, miközben a has nagyon előredomborodó, vízzel teli. Előfordul, hogy a vizenyő a mellhártyalemezek között is megjelenik. Végstádiumban a vizenyő a tüdőt is nyomhatja, ritkán légzési elégtelenséget, fulladást is okozhat.
Amikor a májelégtelenség mértékének meghatározására használt MELD-érték 20-nál nagyobb - ilyenkor már nagyon kedvezőtlen a bilirubin- és a protrombinérték, illetve rossz a vesefunkció -, már csak a májátültetés jelenti az egyetlen megoldást, anélkül néhány hónapon belül elvesztik a beteget. A végstádiumot általában a krónikus veseelégtelenség kialakulása jelzi, mely a májelégtelenséggel együtt a szervezet komplex összeomláshoz vezet.

A májelégtelenség kezelése

A máj jól regenerálódó szerv, így kezelni inkább az okot kell, amely a májat károsítja. Az alkoholistáknak tehát föl kell hagyniuk a káros szenvedéllyel, a túlsúlyosoknak le kell fogyniuk, a hepatitis C-fertőzötteknek pedig a vírusos betegségből kell meggyógyulniuk. Ha a májelégtelenség kialakult, akkor az érintetteknek csökkenteniük kell a fehérje- és a nátriumbevitelt is. A további májsejt-károsodást májvédő hatású gyógyszerekkel lehet kivédeni, a májműködés hiányát pedig véralvadási faktorokkal és albuminnal lehet pótolni, de azok hatása csak átmeneti.
Ugyan a máj esetében is létezik olyan kezelés, mint amilyen veseelégtelenségnél a dialízis, csak rövid időtartamon át, pár napon keresztül alkalmazható, ráadásul rendkívül drága. Erre csak akkor szokott sor kerülni, ha valakinek a szervátültetésig kell pár napot átvészelnie.
Donorhiány miatt a májátültetés optimális időpontja akkor jön el, amikor a máj eléggé tönkrement ahhoz, hogy nagy beavatkozás szóba jöhessen, ugyanakkor még jó általános állapotban van a beteg. Ezzel probléma, hogy ez a kettő általában nem áll együtt, az új májra szoruló betegek rendszerint már nagyon gyengék, a műtétet nem tudják elvégezni rajtuk. Májátültetésnél szabály az is, hogy csak egy éves alkoholmentes állapotot követően kerülhet rá sor.

A májelégtelenség gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyek mindig attól függnek, hogy a kiváltó ok mekkora károsodást okozott, illetve megszüntethető-e. Például ha autoimmun betegségről vagy anyagcsere-betegségről van szó, akkor a helyzet nehezebb, ugyanis ha az eredeti ok nem kezelhető, akkor nem kizárt a halálos kimenetel sem. Ellenben egy heveny, vírusos eredetű májelégtelenség - itt a máj mikroszkopikus szerkezete megtartott marad, és csak a májsejtek halnak el - gyógyítható lehet. Ilyenkor a máj regenerálódhat, mert a nem elhalt májsejtek a vírus kiiktatása után elkezdhetnek újra szaporodni. A hepatitis C okozta krónikus májgyulladás ma már gyógyítható, de ha nem kezelik, akkor a betegség miatt fiatalok is életüket veszíthetik.

A májelégtelenség megelőzése

Az alkoholizmus és az elhízás kerülése segíti a májelégtelenség megelőzését, ahogyan az is, ha a vírusos fertőzéséket idejekorán felfedezik - még azt megelőzően, hogy komolyabban károsítanák a májat. Ugyancsak fontos az esetleges immunbetegségek, anyagcsere-rendellenességek kezelése.

A májelégtelenség szövődményei

A máj elégtelen működésének nagyon sok következménye lehet, ugyanis a szervnek a méregtelenítés mellett több egyéb feladata is van. Szerepet játszik az anyagcserében, a véralvadási faktorok előállításában, a has visszerein keresztül a keringésben is. Ezek a funkciók a máj csökkent működése miatt mind kárt szenvedhetnek. Krónikus májelégtelenségnél gyakran alakul ki veseelégtelenség is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Makara Mihálynak, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet hepatológus főorvosának.

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +4 °C
Minimum: +0 °C

Az ország nagy részén egész nap párás, ködös, borult maradhat az idő, csak helyenként - főként az északkeleti magasabban fekvő tájakon - süthet ki a nap. Továbbá kelet felől közép- és magasszintű felhőzet is érkezik fölénk. A borult, ködös vidékeken szitálás előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, ködös vidékeken 0 és +6 fok között valószínű, míg a magasabban fekvő, napos tájakon ennél pár fokkal melegebb lehet. Késő estére általában -2 és +4 fok közé hűl le a levegő. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, jó hír, hogy ezekben a napokban egy anticiklon határozza meg a Kárpát-medence időjárását.