Kinek nem dugult még be rettenetesen az orra, ki nem érezte úgy, hogy háromszorosára dagadt a feje, lüktet, majd kiesik a szeme, kellemetlenül kapar a torka? Ki nem használt el napi száz zsebkendőt, trombitált éjt nappallá téve, nem érezte a szagokat, nem élvezte az ételek ízét? S eközben nem számíthatunk mások együttérzésére, hisz nem is vagyunk betegek: ez csak egy közönséges nátha!
Úgy indul az egész, hogy csiklandozni, égni kezd belül a torkunk, és ez az érzés hamarosan ráterjed az orrunkba is. Pár óra múlva kezdődik a tüsszögés, a didergés, az izomfájdalom, az orrfolyás, az enyhe köhögés. Másnap már rossz a közérzetünk, fáj a fejünk, esetleg hőemelkedésünk is lesz. A híg orrfolyás egy nap után sűrűvé, gennyessé válik. Torokfájásunkat tovább fokozza, hogy az orrdugulás miatt a szánkon át veszünk levegőt, így szárazabbá válik a garat nyálkahártyája. E kellemetlen tünetek körülbelül egy hétig tartanak.
Bűnös vírusok
A náthát vírusok okozzák. Lényegében ugyanolyan fertőző betegség, mint a kanyaró vagy a mumpsz. Van azonban egy lényeges különbség: míg a klasszikus ragályos betegségekért mindig csak egy-egy meghatározott kórokozó a felelős, a náthát több mint kétszáz vírusfaj is előidézheti. Ezért van az, hogy hiába esünk át a náthán, nem leszünk védettek, újra és újra visszakapjuk. A többi között ezért sem sikerül a nátha ellen védőoltást kifejleszteni.
Megfáztunk?
A legtöbben azt gondolják, hogy a náthát a lehűlés, a hideg okozza. Ha nem öltöznek elég melegen, eláznak az esőben, huzat éri őket, akkor másnapra biztosan tüsszögve, rekedten ébrednek. Sok embernél ez valóban így van, de legalább ennyinél ez nem igaz. A náthát mindig vírus okozza, ám az, hogy a szervezet ellen tud-e állni támadásuknak, sok mindentől függ. Függ a vírusok számától, fertőzőképességüktől, bizonyos meteorológiai tényezőktől és attól, hogy milyen testi-lelki állapotban vagyunk a fertőzés pillanatában. A lehűlés csökkentheti a szervezet ellenállóképességét, ily módon valóban hozzájárulhat a nátha kifejlődéséhez. Ám aki kellően edzett, nem hűl meg egy váratlan felhőszakadástól.
Szövődményei
A nátha a legtöbbször következmények nélkül egy-két hét alatt elmúlik. Felléphetnek azonban bizonyos komplikációk is, amikor az egyszerű orrfolyásból komoly betegség is kialakulhat. Ezeket a "második" betegségeket azonban általában nem a nátha vírusai, hanem bizonyos baktériumok okozzák, a nátha tehát "fölülfertőződik". A leggyakoribb betegség a középfülgyulladás. A középfül, vagyis a dobüreg összeköttetésben áll az orrüreggel, és a felgyülemlett fertőző orrváladékkal könnyen kórokozók juthatnak a fülbe is. A fertőzés az orr melléküregeire is átterjedhet, arc- üreggyulladás, homloküreg-gyulladás alakulhat ki. Nem ritka a légcsőhurut, a hörghurut sem.
A kicsik fogékonyabbak
Egy kisgyerek évente átlagosan ötször-nyolcszor lesz náthás, a bölcsődébe, óvodába járók esetleg még gyakrabban. A legfogékonyabb időszak a háromhónapos és a kétéves kor közötti. Ilyenkor nemcsak gyakoribb, de komolyabb tünetekkel is jár a nátha. Felszökik a láz, a gyerek nyugtalan, levegő után kapkod, étvágytalan. A csecsemők nehezebben szopnak, hisz közben nem kapnak levegőt az orrukon át. Ráadásul a gyerekek náthája gyakrabban jár szövődményekkel, mint a felnőtteké. Ahogy a gyerek nő, úgy csökken a szövődmények fellépésének esélye. Megváltoznak az anatómiai viszonyok, tágul az orrüreg, érik az immunrendszer, és az okosodó gyermek megtanulja rendesen kifújni az orrát.
Mit tegyünk és mit ne?
A nátha nem gyógyítható. Vírus okozza, tehát az antibiotikumok nem segítenek, sőt, a feleslegesen adott antibiotikum megzavarja a szervezet biológiai egyensúlyát. A szövődmények kezelése viszont gyakran antibiotikummal történik, de az előre adott antibiotikum nem képes megelőzni a bajt. Legfontosabb az orrváladék rendszeres és alapos eltávolítása, ez az egyetlen lehetőség a "második betegségek" kivédésére. Ne sajnáljuk az időt az alapos orrfújásra. Először csak az egyik orrfelet fújjuk ki, a másikat közben fogjuk be. Ez fontos, mert ha egyszerre fújjuk ki mindkettőt, a váladék hátrafelé, az arc- és homloküreg felé nyomódhat. Tanítsuk meg a gyerekeket is az alapos és rendszeres orrfújásra. Ám ne legyenek illúzióink: bármilyen értelmes is a gyerek, négy-ötéves kor alatt nem tudja igazán jól kifújni az orrát. Vegyünk orrszívót.
Amint a baba megszületett, szerezzünk be egy jó orrszívót. A gumilabdás változat az első hónapokban ér valamit, egy igazi náthánál komolyabb eszközre van szükség. Van motoros orrszívó és olyan is, amelyet porszívóhoz csatlakoztatnak. Mindkettő jó, a lényeg az, hogy hivatalosan jóváhagyott, engedélyezett eszköz legyen, és hogy betartsuk a használati utasítást. Ha a baba orrában veleszületett értágulat van, a szívás vérzést okozhat! Fontos, hogy az első szívó kezelés előtt mutassuk meg a csemeténket gyermekorvosnak, esetleg gégésznek. A náthás csecsemőnek és az egy-kétéves gyereknek akár 2-3 óránként is le kell szívni az orrát.
Óvatosan az orrcseppekkel!
A nátha elleni orrcseppek csökkentik a nyálkahártya duzzanatát, így pár órára megszüntetik az orrdugulást. A beteg megkönynyebbül, és ismét levegőt tud venni. Jó néhány ilyen készítmény recept nélkül is kapható. Az orrcseppek használatának szabályai vannak. Mielőtt becsepegtetnénk, el kell távolítani az orrváladékot, orrot kell fújni, kisgyereknél orrszívót használni. A csepegtetés után egy-két másodperccel hátra kell hajtani a fejet, majd szép lassan balra és jobbra forgatni. Felnőttek és nagyobb gyerekek orrsprayt is használhatnak. Napi három csepegtetésnél többet ne végezzünk. Az orrcseppek azonban egy idő után irritálni kezdik a nyálkahártyát. Már nem használnak, sőt, ismét bedugul és érzékennyé, fájdalmassá válik az orr. Ezért egy hétnél tovább lehetőleg ne csepegtessünk. Elhúzódó nátha esetén érdemes egy-két napig úgynevezett "fiziológiás", élettani sóoldatot az orrba csepegtetni. Házilag is elkészíthetjük: keverjünk két dl forralt vízbe negyed mokkáskanál konyhasót, és ebből cseppentsünk naponta háromszor a patikában kapható cseppentővel.
Egyéb szer, módszer
Az elmúlt években egyre több nátha elleni "csodaszer" tört be a piacra, pirulák, pezsgőtabletták, vízben oldódó porok. Ezek többnyire paracetamolt és pszeudo- efedrint tartalmaznak. Az első széles körben alkalmazott láz-, fájdalomcsillapító, a másik éröszszehúzó hatású. Ezek enyhítik a tüneteket. Szalicilszármazékokat ne adjunk vírusbetegségben kisgyerekeknek, mert súlyos betegséget, ún., Reye-szindrómát válthatnak ki. A párologtatókészülék, a nedves lepedő hasznos, mert óvja az orrnyálkahártyát a kiszáradástól, csökkenti a torokfájdalmat. A forró gőzzel való inhalálás gyerekeknek szigorúan tilos! Még halálos égést is okozhat, ha magára borítja a forró kamillateát.
Meg lehet előzni?
Szinte nem telik el nap anélkül, hogy fel ne tegyék a szülők ezt a kérdést: hogyan tudják megelőzni a náthát és a többi hurutos betegséget? Mit adjanak a gyereknek, hogy növelje ellenállóképességét, erősítse immunrendszerét? Ki kell ábrándítanom a szülőket: nincs csodaszer. A vitaminok fontosak, de nem védik ki a náthát, viszont ha "tömjük beléjük", a túladagolással még bajt is okozhatunk. Az egyéb "immunerősítőnek" titulált tabletták, porok, teák hatása finoman szólva is kétséges. Akkor hát mit tegyünk? Tehetünk egyáltalán valamit? Persze, csakhogy nem csodapirulákkal, hanem életmódváltással. Nem az az egyedüli üdvözítő módszer, hogy óvjuk magunkat és csemeténket a széltől is, hanem ellenkezőleg: eddzünk, menjünk minél többet a szabadba, mozogjunk sokat. Járjunk a gyerekkel kirándulni, és ne tömjük édességgel, mert a túltápláltság nem használ. Szerettessük meg vele a zöldséget, a gyümölcsöt. Mindez csak akkor sikerül, ha magunk jó példával járunk elöl. Ebbe beletartozik az is, hogy el kell(ene) dobnunk a cigarettát, már csak azért is, mert a dohányfüst nemcsak nekünk, de a velünk élőknek is árt. Ha ezek után mégis beüt a nátha, nincs mit tenni - fogadjuk kellő méltósággal. És sok-sok zsebkendővel.
