Pszichiátriai betegségek

A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.

Katatónia tünetei és kezelése

Mi a katatónia?

A katatónia eredetileg túlmozgásos, illetve mozgáshiányos jelenségeket jelentett. Ismert diagnosztikus kategória a katatón skizofrénia, ami a szakmában jobban elfogadott amerikai diagnosztikai rendszerből már kikerült, a nálunk "hivatalosan" használatos WHO rendszerben még benne van. Azt ugyanakkor már régóta tudjuk, hogy a katatónia jelenség sok esetben nem betegség tünete, hanem a hosszú kórházi tartózkodás műterméke.

Tünetek

Az is kiderült, hogy a katatónia hátterében nem csak skizofrénia, hanem egyéb mentális zavarok és szervi problémák is állhatnak. Nem önálló betegségről van tehát szó, hanem egy olyan tünetcsoportról, amely egyebek mellett bizonyos mozgások gátoltságából vagy éppen ismétléséből, utánzásából, túlmozgásokból, mozgásviharokból áll.

A katatónia előfordulása

A hosszan tartó katatóniát kórházi műterméknek tartják, az ilyesmi ma egyre ritkább. Hátterében a nagyon ingerszegény környezet áll, ami nagyjából ahhoz hasonlítható, mint ami az állatkertekben is megfigyelhető: ha a ragadozó állatot szűk ketrecbe zárják, az föl alá járkál, teljesen monoton módon. Vagy éppen a medve ül a ketrece közepén, jobbra balra ingatja a törzsét, órákon keresztül. Kórházakban ma az ilyesmi azért ritkább, mert az intézeti közeg már kevésbé restriktív.
Az enyhébb típusú katatóniának sok egyéb oka lehet, korábban leginkább a skizofréniához kötötték. Utóbbinak volt egy olyan katatón skizofrénia névre keresztelt alcsoportja, amely az új amerikai diagnosztikus rendszerből már kikerült. Ennél a katatónia az extrém szorongásnak a megnyilvánulási formája.
Ma már ezt a tünetcsoportot nem csak a skizofréniával, hanem számtalan mentális problémával - így például a bipoláris zavarral vagy a depresszióval -, szervi, idegrendszeri gonddal - például agyvelőgyulladással vagy agyhártyagyulladással - magyarázzák. Lehet szó egyéb szervi bajról, például neurológiai betegségről, annak megnyilvánulási formája is lehet a katatónia. A szervi és idegrendszeri károsodások mellett gyógyszermellékhatás is okozhat katatóniát. Ennek jellemző példája az úgynevezett neuroleptikus malignus szindróma, amelyet antipszichotikus gyógyszerek (ezek skizofréniaellenes készítmények) okozhatnak.

A katatónia tünetei

A katatónia klasszikus és látványos példáját a Száll a kakukk fészkére című könyv és film nagyon szépen bemutatja: a beteg áll egy sarokban és meg sem mozdul, vagy bizonyos mozgásokat periodikusan ismételget. Vagy éppen fekszik, és meg sem mozdul. Látványos jel az úgynevezett viaszhajlékonyság is, ami azt jelenti, hogy az érintettek úgy maradnak, ahogyan beállítják őket. Ha ez egy nagyon kényelmetlen póz, mert például a nyaka köré tekerik a karját, akkor sem mozdulnak. Ezek a durva és látványos jelek mindenképpen hosszas kórházi kezelés műtermékei, mástól nem nagyon jelentkezik ilyesmi.
A katatóniát gyakran a hosszú kórházi tartózkodás okozza
A katatóniát gyakran a hosszú kórházi tartózkodás okozza
A katatón skizofréniára jó példa az, amikor a beteg azért fekszik hosszasan mozdulatlanul, mert azt gondolja, az ördög figyeli őt, mozdulatlanságával pedig észrevétlen akar maradni. Az ilyesmi persze csak utólag derül ki, amikor a beteg a kezelést követően elmondja, miért feküdt mozdulatlanul.
A mozdulatok, szavak ismételgetése ugyancsak jel lehet, és említeni kell az úgynevezett mozgásvihart is. Ez igen veszélyes jelenség, akkor beszélünk róla, ha az amúgy semmilyen mozdulatot nem végző, semmire rá nem bírható katatón beteg hirtelen mozgásviharba kezd: tör és zúz, adott esetben agresszívvá válik. Ez általában nagyon rövid ideig, néhány másodpercig, maximum néhány percig tart, de bekövetkezése bejósolhatatlan. Megesik, hogy olyasvalakivel történik ilyesmi, aki órák vagy napok óta mozdulatlanul fekszik.

A katatónia diagnózisa

A katatónia diagnózisát viszonylag egyszerűen fel lehet állítani, elég hozzá figyelni a magatartási megnyilvánulásokat. Azt, hogy az érintettek tartósan fölvesznek egy pozíciót, amit kitartanak, vagy éppen magatartásokat ismételnek, például székről hajlonganak, ugyanazt a szót ismételgetik, derült égből agresszív, mozgásviharos kitöréseik lesznek. A jelenség felismerését követően meg kell állapítani az is, hogy a katatóniát milyen mentális probléma vagy szervi betegség okozza.

A katatónia kezelése, gyógyulási esélyei

A kezelés sokrétű. Amíg azt gondolták, hogy a jelenség kifejezetten a skizofréniához kötődik, mindig azt próbálták meg kezelni, viszont amióta tudják, hogy katatónia mindenféle mentális zavarnál és más betegségeknél is megfigyelhető lehet, alapvetően az ok - így például a bipoláris zavar vagy a depresszió - terápiájára összpontosítanak, főképp gyógyszereket alkalmaznak. Ha azok nem elégségesek, akkor szerepe lehet az elektrosokknak: ez az egyik terület, ahol ennek a módszernek ma is létjogosultsága lehet.
Ennek oka, hogy föl lehet vele oldani azt a negativisztikus magatartást, ami a katatóniánál veszélyes. Annak ugyanis komoly következménye lehet, ha például a beteg nem hajlandó enni és inni, gyógyszert szedni. Ebben az esetben az elektrosokk alkalmazása kevésbé káros, kevésbé gázol a betegjogokba, mint a folyamatos szondán keresztül történő táplálás. Másrészt az elektrosokktól hosszabb távon is várható javulás, a negativisztikus magatartás megszüntethető vele, míg a szondán keresztül történő táplálás nem jelent tényleges és tartós megoldást.
Ha a hátterében szervi bajok, például neurológiai problémák állnak, akkor elsődlegesen azokkal kell foglalkozni. Ha például agyhártya vagy agyvelőgyulladás húzódik meg a háttérben, akkor azt kell mihamarabb kezelni.

A katatónia megelőzése

Megelőzni nem igazán lehet a katatóniát, de ha valamilyen pszichiátria probléma következtében alakul ki, akkor annak megfelelő kezelésével elejét lehet venni. Viszont erre sokszor nincs mód, mert a betegek gyakran csak akkor jutnak el szakorvoshoz, amikor állapotuk katatóniában csúcsosodik ki.
Az antipszichotikus gyógyszerek okozta neuroleptikus malignus szindrómát azzal lehet megelőzni, ha a beteget nem kezelik túl nagy dózisú antipszichotikummal. Ezek adagját az ajánlások szerint úgy kell beállítani, hogy a kezelést kisebb dózissal kell kezdeni, emelni pedig csak akkor kell, ha az indokolt, viszont a hazai gyakorlat sokszor ennek a fordítottja. Azaz gyakran kezdenek nagy dózisokkal - egyfajta kémiai kényszerzubbonyként alkalmazva a gyógyszert -, majd azt csökkentik.

A katatónia szövődményei

Szövődmények akkor lehetnek, ha az okot nem ismerik föl és nem kezelik. Akkor például súlyos szövődmények is kialakulhatnak, ha az agyhártya-gyulladásos beteget a katatónia miatt skizofrénnek gondolják, így nem megfelelően látják el. Ilyenkor történhetnek központi idegrendszeri károsodások, a beteg megbénulhat, legrosszabb esetben meg is halhat. Értelemszerűen lehetnek következményei annak is, ha a beteg a katatónia miatt nem eszik és nem iszik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.