Emésztőrendszeri megbetegedések

Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.

Irritábilis bél szindróma (IBS) tünetei és kezelése

Mi az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a bélrendszernek valamilyen működésbeli zavara van, de szervi probléma nem áll fenn. Az érintettek panaszai változatosak, de a többség puffadásról, bélgörcsökről, görcsös hasi fájdalmakról, hasmenésről vagy székrekedésről, esetleg a kettő váltakozásáról, erős, hallható bélmozgásokról, szelességről számol be.

Tünetek

Az irritábilis bél szindróma előfordulása

Az IBS a fiatalabb nőket gyakrabban érinti, a panaszokkal ők fordulnak a legtöbbször orvoshoz: a probléma 40 éves kor alatt jellemzően kétszer több nőt érint, mint férfit. Előfordul az is, hogy az irritábilis bél szindróma a menopauza időszakában alakul ki. Az IBS gyakoriságáról pontos adatok nincsenek, de úgy becsülik, hogy a fejletlenebb országokban a lakosság 10-15 százaléka érintett lehet, a fejlett, nyugati világban pedig 15-45 százaléka. Itthon a gasztroenterológushoz forduló betegek nagyjából 30 százaléka számol be nagyrészt IBS-re jellemző panaszokról.

Az irritábilis bél szindróma okai

Nincs ismert oka az irritábilis bél szindrómának, de hátterében a bél-agy tengely (így hívják a bél és az agy összeköttetését, kétirányú kapcsolatát) zavarát, károsodását sejtik. Ezt az elméletet erősíti, hogy az irritábilis bél szindróma nagy eséllyel jön létre idegi alapon. Van esély arra is, hogy a bél-agy tengely zavarát hormonális okok vagy genetikai adottságok eredményezik. Viszont a genetika itt inkább a családi mintát (például a stresszkezelés mikéntjét) jelenti, kevésbé konkrét géneket.
A stressz és a helytelen táplálkozás mellett emelik az IBS rizikóját fertőzések is. Legalábbis sokaknál megfigyelték azt, hogy az irritábilis bél szindróma valamilyen fertőzés után alakult ki, valószínűleg azért, mert ilyenkor megváltozhat a bélflóra. Olyan elméletek is vannak, amelyek felszívódási zavart feltételeznek az IBS hátterében, de hozták már összefüggésbe a D-vitamin-hiányával is. Az IBS-t provokálhatják bizonyos ételek is, de biztos okot soha nem lehet megnevezni. Arra is van példa, hogy az IBS pusztán pszichoszomatikus. Erre azok az esetek utalnak, amelyeknél antidepresszáns szedésével sikerült megszüntetni az IBS súlyos tünetei.

Az irritábilis bél szindróma tünetei

Az IBS tüneti képe nagyon változatos, de a leggyakoribb panasz mindenképpen a puffadás. A betegek emellett bélgörcsökről, görcsös hasi fájdalmakról, hasmenésről vagy székrekedésről, esetleg a kettő váltakozásáról számolnak be. Kellemetlen tünetként sokszor fordul elő hallható bélmozgás és szelesség is. Az IBS gyakran társul pszichés problémákkal, így például szorongással, depresszióval, álmatlansággal és fáradtságérzéssel.
Jellemző az IBS-re az is, hogy érintettjeinek fájdalomküszöbe lecsökken. Emiatt ők azokat a bélmozgásokat, bélfeszüléseket, gázképződéseket is komolyabb panaszként élik meg, amelyek egy normális ingerküszöb mellett nem okoznának gondot.
Az IBS változatos emésztőrendszeri panaszokat okozhat
Az IBS változatos emésztőrendszeri panaszokat okozhat

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa

Az IBS diagnózisa negatív diagnózis, ami azt jelenti, hogy az orvosnak ki kell zárnia minden olyan szervi vagy működésbeli okot, amely potenciálisan a probléma hátterében állhat. Emiatt van szükség laborvizsgálatokra, képalkotó vizsgálatokra, így ultrahangra és CT-re, tükrözéses vizsgálatokra, gyomortükrözésre és vastagbéltükrözésre. Az IBS-t el kell különíteni a laktózintoleranciától és cöliákiától is, amelyek tünetei szintén hasonlóak lehetnek. Ha ez megtörtént, és nem találtak olyan okot, amely a probléma hátterében állhat, kimondható az irritábilis bél szindróma diagnózisa. Persze egy gyakorlott gasztroenterológus már a panaszok felsorolásakor felismeri az IBS-t, de a pontos kivizsgálásra az egyéb okok kizárása miatt mindenképpen szükség van.

Az irritábilis bél szindróma kezelése

Az IBS kezelésének fontos lépése a bélflóra rendbetétele, gyakori ugyanis, hogy az érintettek vastagbeléből olyan baktériumok vándorolnak fel a vékonybélbe, amelyeknek ott nincs helye. Gyakori az is, hogy a vastagbélben sem azok a bélbaktériumok vannak jelen, mint az egészséges embereknél. A változás háttere nem ismert, de a bélflóra nagyon sérülékeny, számtalan ok miatt - antibiotikumoktól, stressztől, helytelen táplálkozástól, vagy akár a légszennyezéstől - módosulhat. Mivel a tüneteket a bélflóra ilyen jellegű problémája mindenképpen súlyosbíthatja, fontos a helyrehozatala. Ez olyan speciális antibiotikummal történik, amely a bélből nem szívódik fel, csak a bélflórára hat.
Ezen túlmenően az IBS-t csak tünetileg lehet kezelni, hiszen pontos kiváltó okát nem ismerik. Szóba jöhetnek például görcsoldók és fájdalomcsillapítók, vagy olyan anti-szerotonin hatású készítmények, amelyek a bél érzékenységét, görcskészségét csökkentik. Használhatnak antidepresszánsokat és nyugtatószereket is a kezelés során.
Fontos az is, hogy az érintettek figyeljenek a táplálkozásra, beleértve ebbe a táplálék mennyiségét és minőségét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegeknek rendszeresen és gyakran - legalább napi ötször - kell enniük pici adagokat. Az érintetteknek ajánlható az úgynevezett FODMAP-diéta is, amelynek lényege a fermentábilis oligo-, di-, mono- és poliszacharidok megvonása. Ezek a szénhidrátok azért okozhatnak gondot, mert emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, majd ott a baktériumok elkezdik fermentálni őket, ami gázképződéssel jár. Ilyen szénhidrátokat tartalmaz például a vörös- és a fokhagyma, a lencse és a bab, a káposzta és a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol, a szilva, a barack és a cseresznye.
Alapelv az is, hogy a betegek figyeljenek a bőséges folyadékfogyasztásra (napi másfél-két literre van szükség), és sok rostot fogyasszanak. Mivel a rostban gazdag zöldségek jelentős része kerülendő, rostból viszont sokra van szükség, érdemes reggelente pluszban fogyasztani korpát vagy valamilyen müzlit. Jó hatású az útifű maghéja is, amelyből egy evőkanálnyi keverhető narancslébe vagy kefirbe. Fontos, hogy ezt követően két pohár vizet is igyon a beteg.

Az irritábilis bél szindróma gyógyulási esélyei

Az irritábilis bél szindróma megjelenése jellemzően hullámzó, a panaszok megszűnhetnek és vissza is térhetnek. Arra is van példa, hogy a tünetek végleg elmúlnak.

Az irritábilis bél szindróma megelőzése

Mivel az IBS oka nem ismert, nincs mód a biztos megelőzésére sem. A helyes táplálkozás és a kiegyensúlyozott életvitel a rizikót biztosan csökkenti, de ki nem zárja a betegség esetleges kialakulását.

Az irritábilis bél szindróma szövődményei

Az IBS az életkilátásokra nincs hatással, nem lehet semmilyen szövődménye, nem fajulhat el daganatos irányba, nem növeli a gyulladásos bélbetegségek rizikóját sem. Ugyanakkor a folyamatos panaszok az életminőséget nagyban ronthatják.

Az irritábilis bél szindróma kezelését egy új tudományág, a pszicho-gasztroenterológia is segíti.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. László András PhD belgyógyász, gasztroenterológus főorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.