Emésztőrendszeri megbetegedések : Nyombélszűkület
Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.
Nyombélszűkület tünetei és kezelése
Mi a nyombélszűkület?
A nyombél, vagy más néven patkóbél a gyomorból kivezető első bélszakasz. Szűkülete elsősorban gyerekbetegség, a felnőttkori nyombélszűkület az esetek legalább 80 százalékában a nyombélfekély után kialakult hegesedett szűkületet jelenti, tehát nem alapbetegség. A gyerekek nyombélszűkülete veleszületett, és a nyombél különböző szakaszaiban alakulhat ki: a felső haránt-, a leszálló, illetve az alsó harántszakaszban. Maga a szűkület a bélszakasz beszűkülését, átmérőjének, áteresztőképességének csökkenését jelenti. Ez tehát hasonlatos a nyombél elzáródásához, de nem teljes. A gyerekkori nyombélelzáródás már külön kórkép, a neve duodenum atresia, amelynél a nyombél nem beszűkül, hanem elzáródva marad.
Tünetek
A nyombélszűkület előfordulása
Tízezer élve születésre egy nyombélszűkület jut, a fiúk gyakrabban lesznek érintettek. A komplett elzáródás mint fejlődési rendellenesség gyakrabban társul Down-szindrómához.
A nyombélszűkület okai
A veleszületett nyombélszűkület két módon jöhet létre: vagy belülről, fejlődési rendellenesség miatt, vagy pedig kívülről, mert valami nyomja a nyombelet. Utóbbi jellemzően a hasnyálmirigy felső része: ez tudja kívülről benyomni, illetve két oldalról körbevenni és szorítani a nyombelet. Lehet olyan fejlődési rendellenesség is, amelynél egy keresztbefutó ér szorítja le a nyombelet.
A belső eredetű nyombélszűkületet eredményező fejlődési rendellenességet az okozza, hogy a beleket eredetileg egy hártya választja szét, amely a fejlődés során felszívódik. Ha ez a felszívódás nem történik meg, akkor fejlődési maradványként szűkület alakulhat ki. Mindennek a hátterében multifaktoriális okok állnak, számítanak a genetikai adottságok is. Utóbbiból következik, hogy ez a probléma családon belül halmozódhat.
A nyombélszűkület tünetei
Ha a nyombélszűkület nem teljes, akkor nehéz beazonosítani a rendellenességet, tünetei ugyanis általánosak. Ha a szűkület egészen enyhe, akkor csak emésztési zavarok, felszívódási zavarok jelentkeznek. Tünet lehet a fogyás is, amelynek oka a tápanyagok nem megfelelő felszívódása. Ez már az anyatejes táplálás időszakában is gondot okozhat, mert a felszívódás már ilyenkor sem megfelelő, a kicsi többet bukik és hány.
A bélszakasz csökkent áteresztőképessége miatt alultápláltság-szerű fejlődési zavarok is kialakulnak. Mivel a szűkületen nem teljesen megy át minden étel, pangás alakul ki a gyomorban, amely hányással jár. Ha a szűkület a teljes elzáródást közelíti, akkor bélelzáródás szindróma alakul ki. Ennek oka, hogy a folyadék még át tud haladni ezen a bélszakaszon, de a darabosabb étel már csak nagyon korlátozottan. Ilyenkor az étel visszatüremkedik, és sorozatos hányást okoz.
A tünetekre az is hatással van, hogy a nyombélszűkület a bélszakasz melyik területén alakul ki. Ennek oka, hogy a hasnyálmirigy nedve és az epe a középső szakaszon nyílik ebbe a bélbe, így ha a szűkület vagy a teljes elzáródás ez alatt van, akkor a hányás epés jellegű. Ezzel a típussal külön gond, hogy ilyenkor hiányzik az emésztőcsatornából az epe és a hasnyálmirigynedv, ami komolyabb emésztési zavarokat is okozhat. Ha az elzáródás a fölső harmadban van, akkor az epe legalább tovább tud haladni, alulról tud ürülni, így az áthaladó táplálékot a kicsik képesek emészteni.
A nyombélszűkület diagnózisa
A diagnózis felállítása az anamnézisből indul ki: az orvosok mindig föltérképezik, hogy a kicsi mit eszik és iszik, mennyit hány, lehet-e valamilyen felszívódási zavara. A második lépés a natív röntgen és a nyeletéses röntgenvizsgálat, amelyhez kontrasztanyagot is használhatnak. Utóbbi a kevésbé komoly szűkületet is mutatja.
A nyombélszűkület kórlefolyása
Maga a szűkület már veleszületetten kialakul, de hogy mikor okoz problémát, mindig attól függ, hogy milyen fokú. A nagyfokú szűkület nagyon korán, már 1-3 napos korban panaszt okoz. A kevésbé komoly szűkület csak akkor okoz gondod, amikor elkezdődik a szilárdabb táplálás, tehát fél-egy éves korban. Ritkán, de arra is van példa, hogy a nyombélszűkület később, például 5 éves korban okoz panaszt. Ez főleg akkor fordul elő, ha a nyombelet kívülről szorítja le valamilyen fejlődési rendellenesség, például egy keresztbefutó ér.
A nyombélszűkület kezelése
A nyombélszűkület kezelése mindig műtéti, a sebészek úgynevezett áthidaló elkerülő anasztomózist készítenek. Ennek oka, hogy a belet belülről nem igazán lehet sztentelni, kitágítani vagy kinyitni, emiatt van szükség arra, hogy egy bélszakaszból elkerülő utat létesítsenek. Ezt a műtétet nem tudják laparoszkóposan végezni, fel kell hozzá vágni a hasat.
A nyombélszűkület rehabilitációja
A műtétet követően egy darabig kerülni kell a puffasztó ételeket, egy ideig nem tanácsos sűrű táplálékot enni. Erre addig kell figyelni, amíg a bél ödémája megvan, illetve amíg az áteresztőképessége csökkent.
A nyombélszűkület gyógyulási esélyei
A sikeres műtétet követően a gyógyulás teljes lehet, akinek egyéb fejlődési rendellenessége nincs, gyakorlatilag garantáltan meggyógyul. Ha az összképet nézzük, azt látjuk, hogy a nyombélszűkület túlélési aránya 95 százalékos, de csak azért, mert ez a fejlődési rendellenesség gyakran egyéb problémával is társul. Például a többszörösen összetett Down-szindrómánál a nyombélszűkület gyakran társul szívrendellenességgel, gerincfejlődési-rendellenességgel, egyéb betegséggel is. Ilyenkor a túléléséi arány rosszabb.
A nyombélszűkület megelőzése
Nem lehet megelőzni a nyombélszűkületet okozó fejlődési rendellenességeket, így magát a nyombélszűkületet sem.
A nyombélszűkület szövődményei
A nyombélszűkületet általában észreveszik, így szövődményei nem lesznek. Ha a szűkület nagyon enyhe, nem fedezik föl gyerekkorban, és például egy megmaradt billentyű okozza, akkor kialakulhatnak miatta visszaáramlások, fekélyek.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Mona Tamásnak, a Szent János Kórház Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály osztályvezető főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-2 °C
Erősen felhős és hosszabb ideig napos területek egyaránt lehetnek, majd késő délutántól egyre több helyen alacsonyszintű felhőzet képződik, terjeszkedik. Csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél csak kisebb körzetekben élénkül meg. A csúcshőmérséklet döntően 2 és 5 fok között valószínű. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
