Emésztőrendszeri megbetegedések

Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.

Nyombélszűkület tünetei és kezelése

Mi a nyombélszűkület?

A nyombél, vagy más néven patkóbél a gyomorból kivezető első bélszakasz. Szűkülete elsősorban gyerekbetegség, a felnőttkori nyombélszűkület az esetek legalább 80 százalékában a nyombélfekély után kialakult hegesedett szűkületet jelenti, tehát nem alapbetegség. A gyerekek nyombélszűkülete veleszületett, és a nyombél különböző szakaszaiban alakulhat ki: a felső haránt-, a leszálló, illetve az alsó harántszakaszban. Maga a szűkület a bélszakasz beszűkülését, átmérőjének, áteresztőképességének csökkenését jelenti. Ez tehát hasonlatos a nyombél elzáródásához, de nem teljes. A gyerekkori nyombélelzáródás már külön kórkép, a neve duodenum atresia, amelynél a nyombél nem beszűkül, hanem elzáródva marad.

Tünetek

A nyombélszűkület előfordulása

Tízezer élve születésre egy nyombélszűkület jut, a fiúk gyakrabban lesznek érintettek. A komplett elzáródás mint fejlődési rendellenesség gyakrabban társul Down-szindrómához.

A nyombélszűkület okai

A veleszületett nyombélszűkület két módon jöhet létre: vagy belülről, fejlődési rendellenesség miatt, vagy pedig kívülről, mert valami nyomja a nyombelet. Utóbbi jellemzően a hasnyálmirigy felső része: ez tudja kívülről benyomni, illetve két oldalról körbevenni és szorítani a nyombelet. Lehet olyan fejlődési rendellenesség is, amelynél egy keresztbefutó ér szorítja le a nyombelet.
A belső eredetű nyombélszűkületet eredményező fejlődési rendellenességet az okozza, hogy a beleket eredetileg egy hártya választja szét, amely a fejlődés során felszívódik. Ha ez a felszívódás nem történik meg, akkor fejlődési maradványként szűkület alakulhat ki. Mindennek a hátterében multifaktoriális okok állnak, számítanak a genetikai adottságok is. Utóbbiból következik, hogy ez a probléma családon belül halmozódhat.

A nyombélszűkület tünetei

Ha a nyombélszűkület nem teljes, akkor nehéz beazonosítani a rendellenességet, tünetei ugyanis általánosak. Ha a szűkület egészen enyhe, akkor csak emésztési zavarok, felszívódási zavarok jelentkeznek. Tünet lehet a fogyás is, amelynek oka a tápanyagok nem megfelelő felszívódása. Ez már az anyatejes táplálás időszakában is gondot okozhat, mert a felszívódás már ilyenkor sem megfelelő, a kicsi többet bukik és hány.
A bélszakasz csökkent áteresztőképessége miatt alultápláltság-szerű fejlődési zavarok is kialakulnak. Mivel a szűkületen nem teljesen megy át minden étel, pangás alakul ki a gyomorban, amely hányással jár. Ha a szűkület a teljes elzáródást közelíti, akkor bélelzáródás szindróma alakul ki. Ennek oka, hogy a folyadék még át tud haladni ezen a bélszakaszon, de a darabosabb étel már csak nagyon korlátozottan. Ilyenkor az étel visszatüremkedik, és sorozatos hányást okoz.
A nyombélszűkület akár már 1-3 napos korban panaszokat okozhat
A nyombélszűkület akár már 1-3 napos korban panaszokat okozhat
A tünetekre az is hatással van, hogy a nyombélszűkület a bélszakasz melyik területén alakul ki. Ennek oka, hogy a hasnyálmirigy nedve és az epe a középső szakaszon nyílik ebbe a bélbe, így ha a szűkület vagy a teljes elzáródás ez alatt van, akkor a hányás epés jellegű. Ezzel a típussal külön gond, hogy ilyenkor hiányzik az emésztőcsatornából az epe és a hasnyálmirigynedv, ami komolyabb emésztési zavarokat is okozhat. Ha az elzáródás a fölső harmadban van, akkor az epe legalább tovább tud haladni, alulról tud ürülni, így az áthaladó táplálékot a kicsik képesek emészteni.

A nyombélszűkület diagnózisa

A diagnózis felállítása az anamnézisből indul ki: az orvosok mindig föltérképezik, hogy a kicsi mit eszik és iszik, mennyit hány, lehet-e valamilyen felszívódási zavara. A második lépés a natív röntgen és a nyeletéses röntgenvizsgálat, amelyhez kontrasztanyagot is használhatnak. Utóbbi a kevésbé komoly szűkületet is mutatja.

A nyombélszűkület kórlefolyása

Maga a szűkület már veleszületetten kialakul, de hogy mikor okoz problémát, mindig attól függ, hogy milyen fokú. A nagyfokú szűkület nagyon korán, már 1-3 napos korban panaszt okoz. A kevésbé komoly szűkület csak akkor okoz gondod, amikor elkezdődik a szilárdabb táplálás, tehát fél-egy éves korban. Ritkán, de arra is van példa, hogy a nyombélszűkület később, például 5 éves korban okoz panaszt. Ez főleg akkor fordul elő, ha a nyombelet kívülről szorítja le valamilyen fejlődési rendellenesség, például egy keresztbefutó ér.

A nyombélszűkület kezelése

A nyombélszűkület kezelése mindig műtéti, a sebészek úgynevezett áthidaló elkerülő anasztomózist készítenek. Ennek oka, hogy a belet belülről nem igazán lehet sztentelni, kitágítani vagy kinyitni, emiatt van szükség arra, hogy egy bélszakaszból elkerülő utat létesítsenek. Ezt a műtétet nem tudják laparoszkóposan végezni, fel kell hozzá vágni a hasat.

A nyombélszűkület rehabilitációja

A műtétet követően egy darabig kerülni kell a puffasztó ételeket, egy ideig nem tanácsos sűrű táplálékot enni. Erre addig kell figyelni, amíg a bél ödémája megvan, illetve amíg az áteresztőképessége csökkent.

A nyombélszűkület gyógyulási esélyei

A sikeres műtétet követően a gyógyulás teljes lehet, akinek egyéb fejlődési rendellenessége nincs, gyakorlatilag garantáltan meggyógyul. Ha az összképet nézzük, azt látjuk, hogy a nyombélszűkület túlélési aránya 95 százalékos, de csak azért, mert ez a fejlődési rendellenesség gyakran egyéb problémával is társul. Például a többszörösen összetett Down-szindrómánál a nyombélszűkület gyakran társul szívrendellenességgel, gerincfejlődési-rendellenességgel, egyéb betegséggel is. Ilyenkor a túléléséi arány rosszabb.

A nyombélszűkület megelőzése

Nem lehet megelőzni a nyombélszűkületet okozó fejlődési rendellenességeket, így magát a nyombélszűkületet sem.

A nyombélszűkület szövődményei

A nyombélszűkületet általában észreveszik, így szövődményei nem lesznek. Ha a szűkület nagyon enyhe, nem fedezik föl gyerekkorban, és például egy megmaradt billentyű okozza, akkor kialakulhatnak miatta visszaáramlások, fekélyek.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Mona Tamásnak, a Szent János Kórház Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztály osztályvezető főorvosának.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23, +28 °C
Minimum: +9, +14 °C

Délelőtt a napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, csapadék azonban nem lesz. Délután folytatódik a változóan felhős idő, legfeljebb a Dunántúlon fordulhat elő egy-egy kisebb zápor. A szél napközben eros nyugati lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 28 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: