Pszichiátriai betegségek : Disztímia
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Disztímia tünetei és kezelése
Mi a disztímia?
A disztímia időben elhúzódó hangulatzavart, krónikus lehangoltságot jelent, a depresszió spektrumán ez számít a legenyhébb depressziónak. Külön kórképként tartják számon, a mentális betegségek legfrissebb diagnosztikus kézikönyve (DSM-5) a krónikusan elhúzódó depressziós állapotot nevezi diszítmiának.
Tünetek
A disztímia előfordulása
A szakirodalmi adatok szerint az európai felnőtt lakosság közel 7 százaléka szenved súlyos depresszióban, 9 százaléka pedig kevésbé súlyos depressziós. Mivel maga a disztímia egy enyhe depresszió, nagyrészt utóbbi felel meg előfordulásának. Ez a százalék elsőre magasnak tűnhet, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a beleszámítanak azok is, akik egy-egy konkrét kiváltó ok - például haláleset vagy szakítás - miatt lehangoltak, már nem annyira magas a szám. A kutatások egyértelműen rögzítik azt is, hogy az emberek többsége élete során minimum két hetet depressziós állapotban töltenek - ezen belül a disztímia előfordulása értelemszerűen elég magas lehet.
A disztímia okai
Mivel a disztímia a depresszió egyik típusa, annak pontos okait pedig nem ismerik, így ez esetben sem lehet meghatározni, hogy mi áll a betegség hátterében. Egyedül az ismert, hogy kialakulásában örökletes tényezőknek is szerepe lehet, ugyanúgy, mint a szocializációnak, a környezeti hatásoknak és a nevelésnek. Azaz a betegség hátterében bio-pszicho-szociális okok húzódnak meg.
Az örökletes tényezők, tehát az endogén hajlam minden bizonnyal többet nyom a latban, ugyanúgy, ahogyan egyes konkrét események, elhúzódó krízisek is. Hasonló hatása lehet az alkoholproblémáknak és bizonyos személyiségzavaroknak is. Például a borderline személyiségzavarnak kifejezetten vannak olyan fázisai, amelyekre a disztímia a jellemző, de a kényszeresnek is lehetnek ilyen szakaszai. A 40 év feletti nárcisztikus személyeknél szintén gyakrabban alakulhat ki disztímia.
A disztímia tünetei
A tünetek szinte teljesen megegyeznek a depresszióéval: az érintetteket egyfajta lehangoltság, állandó szomorúság- és boldogtalanságérzet, kiüresedés jellemzi. Lehet tünet az anhedónia is, ugyanúgy, ahogy a koncentrációs nehézségek, a fáradtság, fáradékonyság, étvágytalanság vagy fokozott étvágy. Jellemző lehet az álmatlanság vagy kóros aluszékonyság, az állandó rossz közérzet is.
A disztímia diagnózisa
A diagnózis hasonlóan állítják föl, mint a depresszióét: az érintettekkel pszichológus és/vagy pszichiáter beszélget, felveszi az anamnézist, megnézi, hogy fennállnak-e azok a tünetek, amelyeknek DSM-5 szerint bizonyos időintervallumonként ismétlődniük kell. Ellenőrzik, hogy a panaszok minimum fél éve fennállnak-e.
A disztímia kezelése és gyógyulási esélyei
A kezelés farmakológiai és pszichoterápiás, tehát az érintetteknek antidepresszánsokat kell szedniük, mellette pedig pszichoterápiára kell járniuk. A terápia időtartama minden esetben attól függ, hogy mi a disztímia kiváltó oka: ha valamilyen konkrét esemény, akkor értelemszerűen annak jellegétől is függ a gyógyulási idő, ha viszont ismeretlen a kiváltó ok, akkor nehéz becslésekbe bocsátkozni.
Egyedül annyi vehető biztosra, hogy a farmakoterápia mindig egy bizonyos idő után kezd el hatni: ez jellemzően hetekben, hónapokban mérhető valamennyi gyógyszer esetében. Ki kell emelni azt is, hogy utóbbi még nem gyógyulást jelent, hanem csak azt, hogy a készítményeknek köszönhetően kialakul egy jobb állapot. A teljes kezelés szinte mindig hosszú hónapokban, években mérhető.
A disztímia szövődményei
A disztímia közepes vagy súlyos depresszióba csúszhat át, egyéb szövődménye viszont jellemzően nincs. Ugyan említhető az öngyilkosság is, de az a depresszió ezen fázisnál még nem jellemző.
A cikkünk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológusnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+3 °C
Döntően borult lesz az ég, és dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein pedig havas eső, havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. Késő este 6, 13 fok valószínű. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.