Pszichiátriai betegségek : Erotománia
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Erotománia tünetei és kezelése
Mi az erotománia?
Az erotománia egy elavult kifejezés, nők esetében nimfomániaként is emlegették, utóbbinak volt férfi párja a szatiriázis. Ezeket a kifejezéseket a mentális betegségek diagnosztikus kézikönyvéből már régen kivették, nem szerepelnek a ma aktuális, 2013-ban kiadott DSM-5 betegségei közt sem. Ebben a kiadásban az erotománia hiperszexualitás néven került be újra, de nemcsak a neve változott, hanem kicsit a jelentése is átalakult. A kézikönyvbe való újbóli bekerülését egy Kafka nevű szerző indítványozta, a kórképet azóta kutatják intenzíven.
Tünetek
Legfőbb jellemzője nem pusztán a "túlzásba vitt" szex, hanem az is, hogy ezt az érintettek lélektelenül teszik: aktusukból kimarad a kommunikáció, az önkifejezés, az érzelmi állapot megjelenítése. A vizsgálatokból már látszik az is, hogy maga a definíció a nők esetében szinte biztosan módosulni fog. A DSM 6 megjelenéséig még rengeteg információ kiderülhet erről a mentális betegségről.
Az erotománia előfordulása
Mivel a hiperszexualitás viszonylag új diagnózis, előfordulásáról megbízható adatok nem állnak rendelkezésre.
Az erotománia okai
Ma azt gondolják, hogy a hiperszexualitás az addikciókhoz lehet közel, a szakemberek a problémát már inkább akként írják le, viszont szakmai konszenzus erről még nincs, a témát még 2015-ben is bőven kutatták. A másik, korábbi elmélet szerint - amely még az erotomániára vonatkozott - egyfajta kényszerről van szó. Azt, hogy valamilyen szinten ebben is van igazság, az addikciót pártolók sem vonják kétségbe.
Ugyan a betegség besorolásáról még viták zajlanak, azt tudjuk, hogy a hiperszexualitáshoz mindenképpen kell egyfajta fogékonyság, egyfajta hajlamosság. Egyébiránt a szakemberek magát a hiperszexualitás főként a személyiségben lévő zaklatottsággal, egyéb helyekről származó indulatokkal magyarázzák. Azaz a betegség érintettjeiben mindig az átlagosnál nagyobb feszültség munkál, azt pedig nem jól kezelik, az általa okozott érzéseket nem jó helyre csatornázzák, irányítják - tehát tulajdonképpen a szex szolgál ezek "kisületésére". Ezek tudattalan dolgok, az érintettek nem is tudják pontosan megfogalmazni, hogy mi bajuk van. Mindez hasonló az alkoholfogyasztáshoz, ami szintén azt támasztja alá, hogy ez a betegség inkább az addikciók közé sorolható.
Az erotománia tünetei
Az erotománia, illetve a hiperszexualitás kifejezéseket hallva mindenki a túlzásba vitt szexre asszociál, az viszont nagy kérdés, hogy lehet-e a szexre azt mondani, hogy túl sok, lehet-e ezt a "túlzást" számszerűleg meghatározni. Valójában nem, lévén a felmérések nem bizonyító erejűek: ugyan a férfi hiperszexuálisok 80 százaléka naponta egyszer vagy többször szexel, a hiperszexuális nők pedig valamivel ritkábban teszik ezt, ez a mennyiség akár egészségeseknél is normális lehet, főleg egy kapcsolat elején.
Persze átlagos esetben a szex mennyiség ennél már kevesebb: általában heti kettő-három, de minimum egy alkalom a jellemző. A hazai felmérések is ezt támasztják elő: a 2010-es adatok szerint a magyar párok 70 százaléka hetente egyszer vagy annál többször szexel - köztük azok is, akik hét évnél hosszabb ideje élnek párkapcsolatban. Ebből a nagy szórásból az is következik, hogy a napi vagy annál gyakoribb szex inkább csak akkor "gyanús", ha huzamosabb ideig fennáll, a rá való igény pedig konstans. Viszont ez az állapot nem összekeverendő azzal, amikor a partnernek csökkent nemi vágya van, ezért társa már azt érzi, bármikor tudna szexelni. Ez ugyanis nem számít hiperszexualitásnak. Utóbbiból jól látszik, hogy pusztán a számokat nézve nem lehet meghatározni, hogy mi számít erotomániának, illetve hiperszexualitásnak. Ennél sokkal fontosabb a kórkép másik jellemzője: az, hogy esetében a szexet rosszul és rosszra használják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szeretkezésből "hiányzik a lélek". A túlzásba vitt, ellélektelenített szex az érintetteket már abban is megakadályozza, hogy partnerüket szeressék, mindennapi teendőiket ellássák, hogy dolgozzanak.
A hiperszexuális partner mindig jól felismerhető, lévén számára a társ személye teljesen lényegtelen. Viszont nem tárgyiasításól van szó, hanem arról, hogy a partner azt érzi, hogy a hiperszexuális fél lélekben igazából nincsen jelen: szex közben nem kommunikál, maga az aktus inkább csak "történik vele. Olyan számára a szeretkezés, mintha "legurítana egy felest".
Nők esetében a hiperszexualitás szinte mindig társul egyfajta kapcsolatfüggéssel vagy a kapcsolatgyűjtéssel: ők tehát lelki "rágógumit" is használnak, de a rágógumi az rágógumi. Ebből a szempontból a női érintettek nagyban különböznek a férfiaktól. A hiperszexualitás sok esetben nem gyakori szeretkezésben, hanem folyamatos pornónézésben ölt testet. Ennek ok, hogy ez a szex legkönnyebben hozzáférhető, legegyszerűbben fogyasztható típusa. A pornófüggő hiperszexuálisokon minden esetben eluralkodik a beszerzési vágy, hatalmas pornógyűjteményekkel rendelkeznek, nem csak megnézik, hanem le is mentik a filmeket. Ebből a szempontból olyanok, mint a kábítószerfüggők, hiszen a szert nem csak használni, hanem birtokolni is akarják. Egyesek a filmek mellett képeket is gyűjtenek. A valóságban mindezt úgy kell elképzelni, hogy az érintettek pincékben, szekrényekben tárolják az ilyen tartalmakkal megtöltött vincseszterek és egyéb adathordozók tömkelegét.
A hiperszexualitásnak a pornófüggés mellett létezik olyan típusa is, amelynél az érintettek nem a filmeket, hanem a partnereket gyűjtögetik. Ilyenkor nem a szex mennyisége a fontos számukra, hanem a partnerek száma: akár egy napon belül is ágyba vihetnek többeket. Az érintettek számára a párhuzamos partnerek azért fontosak, mert így tudják biztosítani azt, hogy valaki mindig elérhető legyen számukra. Viszont az, akinek pusztán sok partnere van, nem feltétlen hiperszexuális, lévén ez emellett rengeteg személyiségzavarnak - például a nárcisztikusnak is - tünete lehet. Az viszont jellemző, hogy míg ezek a kapcsolatok nem csak a szexről szólnak, addig hiperszexualitásnál kizárólag arról van szó, hogy az érintett kapja meg, amit akar: a szexet és az orgazmust.
Az erotománia diagnózisa
A diagnózis felállítását klinikai szakpszichológus és/vagy pszichiáter végezheti a betegség tünetei alapján felállított kritériumrendszer szerint.
Az erotománia kezelése
Mivel a kórkép még új, a klinikusoknak még nincs a kezelésre vonatkozó kialakult gyakorlatuk, nincsenek felállítva a pontos irányelvek. A terápiában alapvetően szóba kerülhet minden, amivel az addikciókat kezelni szokták. Ilyen lehet a kognitív viselkedésterápia és a pszichoterápia, de szóba kerülhet akár a családterápia is.
Az erotománia gyógyulási esélyei
Mivel a hiperszexuális személyek alapból hajlamosak az addikciókra, illetve arra, hogy a feszültséget valamiféle pótcselekvéssel vezessék le, az érintettek könnyen belesodródhatnak más függőségekbe - például kábítószer-használatba vagy alkoholizmusba -, illetve könnyen vissza is eshetnek.
Az erotománia szövődményei
A hiperszexualitás "szövődményként" leginkább párkapcsolati problémákat okoz: például a pornó miatt az érintettek rászoknak az erős ingerekre, a hétköznapiak pedig már nem lesznek eléggé kielégítőek a számukra. A másik gond, hogy a betegek a munkahelyükön sem tudják visszatartani magukat, titokban ott is porónt néznek, ha pedig lebuknak, szégyenkeznek. Mindez komoly pszichés problémákat is okozhat. Másrészt a pornónézésre pazarolt munkaidő miatt a munkával is elmaradhatnak.
A hiperszexualitás nemi erőszakba aligha csúszhat át, lévén érintettjei nagyon félnek a kudarctól, tartanak attól, hogy partnerük kizökkenti őket az aktusból. A betegekre a kudarckerülés és a sikerorientáltság is erősen jellemző, általában szorongóak is, ez pedig szintén nem egyeztethető össze azzal, hogy erőszakossá váljanak, és azt kockáztassák, hogy például partnerük fölpofozza őket.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Gyimesi Andrea szexuálpszichológusnak, a Magyar Szexuálterápiás és Párterápiás Egyesület szakmai titkárának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-2 °C
Egyre több helyen alacsonyszintű felhőzet képződik, terjeszkedik. Csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél csak kisebb körzetekben élénkül meg. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
